Keresés

Hiába güriznek a roma fiatalok

Egyre több roma fiatal tanul tovább, az érettségiig azonban már nem jutnak el, pedig több pénzt csak azzal tudnának keresni.

Az elmúlt két évtizedben a roma fiatalok általános iskolai végzettségben csaknem felzárkóztak az országos átlaghoz, a középiskolát azonban kevesebb mint a felük végzi el, és lemaradásuk az érettségizettek között megnőtt – írja a Defacto blog. A roma fiatalok lemaradása azért is baj, mert az érettségizettek jövedelme magasabb és gyorsabban nő mint a nem érettségizetteké.

A rendszerváltás óta nagyot nőtt a középfokú és a felsőfokú oktatásban részt vevő magyar fiatalok aránya. Ez egybevág a nemzetközi trendekkel.  A blog az 1971-ben és az 1991-ben született fiatalok helyzetét hasonlította össze. Az összes magyar fiatal átlagosan az érettségi megszerzésében lépett előre leginkább: 44-ről 68 százalékra növekedett az érettségizettek aránya a két évtized alatt.

A roma fiatalok ezzel szemben átlagosan a középiskola megkezdésében léptek előre legjobban: alig több mint 20 százalékról csaknem 90 százalékra emelkedett azok aránya, akik továbbtanulnak valamilyen középiskolában. Ez azért fontos, mert korábban a roma fiatalok az általános iskolát befejezték ugyan, de a középiskolát már nem kezdték el.

Az 1991-en született roma fiatalok többsége tehát elkezdi a középiskolát, menet közben azonban komoly gond van, sokan ugyanis egyszerűen lemorzsolódnak. Sőt, a lemorzsolódás aránya még nőtt is az 1971-ben születettek arányához képest. Akkor még csak a középiskolás roma fiatalok egyharmada, most már viszont a felük hagyja abba a tanulmányait az érettségi megszerzése előtt.

“Ma már minden második roma középiskolás lemorzsolódik, miközben a középiskolai lemorzsolódás országos átlaga alig haladja meg a tíz százalékot” – írja a blog. Eközben az érettségizettek munkabére magasan felülmúlja az általános, sőt, még a szakiskolát végzettek bérét is. Az utóbbi végzettségekhez kötődő bérek a rendszerváltás óta lényegében stagnáltak, így hiába lett több roma fiatalnak szakiskolai végzettsége, ez nem hozott számukra magasabb munkabért.

A Defacto elemzését Hajdu Tamás (MTA KRTK KTI), Kertesi Gábor (MTA KRTK KTI) és Kézdi Gábor (Közép-európai Egyetem és MTA KRTK KTI) készítették.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!