Keresés

Hatvanezer gyerek nem fér hozzá a gyerekorvosi ellátáshoz

Sok minden beárnyékolja a családi ellátások emelkedését, írja a Hintalovon Alapítvány friss gyermekjogi jelentése. Ilyenek a betöltetlen gyerekorvosi körzetek, a hiányzó védőnők és iskolaorvosok, az alig létező gyermekpszichiátriai ellátás, a gyermekszegénység és a gyermekvédelmi rendszer problémái is. Összefoglaltuk a 2018-as jelentés néhány érdekes fejezetét. 

Mit jelentett a családok éve a gyerekeknek? – teszi fel a kérdést a Hintalovon Alapítvány kedden közzétett Gyermekjogi Jelentése, utalva arra, hogy a kormány 2018-at a családok évének nevezte. Ennek keretében bővítettek egy sor családi juttatást, köztük a családi adókedvezményt, a gyed extrát, valamint új bölcsődetípusokat is bevezettek. Orbán Viktor miniszterelnök idei évértékelőjén aztán újabb, hétpontos családvédelmi akciótervet hirdetett meg.

A Hintalovon Alapítvány szerint “általánosságban elmondható, hogy vannak olyan családok és gyerekcsoportok, akik kedvezményezettjei a bővülő támogatási rendszernek, de vannak olyanok, akik láthatatlanok maradtak. A szegénységben élő vagy munkanélküli családok gyerekei, a pszichiátriai kezelést igénylő vagy tartósan beteg gyerekek, a tanulási nehézségekkel küzdő vagy speciális nevelési igényűek, a bántalmazás áldozatává váltak, a lakcím nélküliek 2018-ban is olyan tagjai voltak a mintegy 1,8 milliós 0–18 éves gyerekközösségnek, akik kapcsán felmerülhetett: vajon mennyit éreztek a pozitív intézkedésekből?”. (A kormány családpolitikájáról itt olvashat bővebben).

A jelentésben – ahogy 2017-ben is – gyermekjogi területenként veszik végig, milyen fontos változások történtek a gyerekek szempontjából. A bevezető alapján ez egyáltalán nem volt könnyű feladat, mert az állami szervek nem mindig voltak együttműködőek. “Soha korábban nem volt ennyire nehéz adatokat kapni” – írják. Indoklásként olykor azt kapták, “nincs pénz kifizetni a feldolgozást”, vagy “megvannak az adatok, de nem adhatjuk ki őket”, illetve volt olyan szervezet, ahol egyszerűen nem válaszoltak az alapítvány kérdéseire.

Tömegek maradnak ellátás nélkül

A gyerekeket is érintő családi támogatásokról valóban sok szó esett az elmúlt évben, az alapítvány szerint azonban jóval kevesebbet beszéltünk arról, mi a helyzet a gyerekek körüli intézményekkel (oktatás, gyermekegészségügy, napközbeni ellátások, gyermekvédelem). Azt írják, az egészségügyi rendszer például még a csökkenő gyereklétszám megfelelő ellátását sem tudja biztosítani minden területen. Az alábbi térképeken a gyermekorvos-, védőnő- és iskolaorvos-hiányt ábrázolták.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) származó adatok szerint országosan több mint 60 ezer gyerek nem fér hozzá gyermekorvosi ellátáshoz, tavaly 89 szolgálat maradt betöltetlen. Békés, Nógrád és Tolna megyében a lakosság 14–16 százaléka számára nem biztosított az ellátás.

Közel minden tizedik iskolaorvosi szolgálat betöltetlen (276 darab), míg Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden hatodik állás üres.  A teljes állásban foglalkoztatott iskolaorvosok átlagosan 10 százalékkal több tanulót látnak el a maximálisan megengedett ellátottszámhoz képest.

Védőnőből különösen nagy utánpótlásra lenne szükség Nógrád, Szolnok, Heves, Borsod és Baranya megyében. A területi egyenlőtlenségeket jól mutatja, hogy Budapesten és Pest megyében dolgozik a területi és vegyes védőnők közel 40 százaléka, Nógrád megyében pedig az állások közel harmada (27 százalék) betöltetlen. (A hiányzó orvosokról ebben, a védőnők nehézségeiről pedig ebben a korábbi cikkünkben olvashat. Két körzeti védőnő munkáját videóriportban is bemutattuk).

Forrás: Hintalovon Alapítvány

Továbbra is rosszul állunk a gyermek- és ifjúságpszichiátria területén, ami évek óta komoly problémákat okoz. Budapesten kívül csak négy megyében érhető el gyermek- és ifjúságpszichiátriai fekvőbeteg-ellátás, rehabilitáció pedig további kettőben. Nagy bajban van a szerhasználó fiatalok ellátása is. A Nemzeti Drog Fókuszpont által készített 2018-as országjelentés szerint mindössze három olyan terápiás közösség működik az országban, amely a 18 év alatti szerhasználó fiatalokkal foglalkozik. (A fiatal szerhasználó lányok különösen nehéz helyzetben vannak. Hogy miért, arról itt írtunk). 

Az alapítvány szerint ugyanakkor “bizakodásra ad okot a 2018 októberében bejelentett hír, hogy 6 milliárd forint keretösszegben fejlesztik a gyermek- és ifjúságpszichiátriai addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszert”.

Ezen kívül is lenne tennivaló a fiatalok egészségével, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai összehasonlítása szerint a magyar tizenévesek a leginkább érintettek az alkoholfogyasztásban. A 15 éves fiúk 41, a lányok 33,5 százaléka legalább kétszer berúgott már életében, amellyel a 36 országot tartalmazó listán az első és harmadik helyen végeztünk.

2011 óta jelentősen nőtt a 15-19 éves lányokra jutó születések száma is, főleg Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, ahol nyolc év alatt ötven százalékos emelkedés történt. 2017-ben összesen 2400 gyerek született tinédzser anyától, azaz naponta 6-7 tinédzser adott életet egy gyereknek. Ez alapján nem meglepő, hogy a terhességmegszakításon átesett gyermektelen nők egyharmada tizenéves, ráadásul a 15-19 évesek tíz százaléka időnként, hét százaléka pedig egyáltalán nem védekezik.

Kevés szó esik a gyerekszegénységről

A jelentés szerzői szerint tavaly hasonlóan kevés szó esett a gyermekszegénységről, pedig az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) úgy számolt, a magyar gyerekek 33,6 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. Az oktatással kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy az OECD adatai szerint a GDP 3,8 százalékát költjük erre a területre, lemaradva az ötszázalékos átlagtól. Szó esik az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) tervezetről és az óvodai nevelés új országos alapprogramjára.  Utóbbiban “a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet és a szülőföldhöz, családhoz való kötődés” erősítése érdekében nagyobb hangsúly jut a népi elemeknek és a magyarság történelmének, míg a Digitális Oktatási Stratégia óvodai vonatkozását nem építette be a módosítás.

Megemlítik a gyöngyöspatai szegregációs pert is, amelyben az ítélet megállapította az állam felelősségét, és kártérítésre kötelezte azoknak a roma gyerekeknek a javára, akiket éveken keresztül szegregáltan oktattak a Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Az ügyet mi is részletesen követtük, itt olvashat róla bővebben

Egyre több gyereket vesznek ki a családból

A jelentésben külön fejezetet szántak a gyerekvédelemnek, amiről a készítők szerint az emberek többsége csak a bicskei gyermekotthonban történt szexuális bántalmazás kapcsán hallott. (Az Abcúg gyermekvédelmi témájú cikkeit itt találja).

Pedig évek óta folyamatosan nő a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyerekek száma, vagyis azoké, akiket a gyámhivatal valamilyen okból állami gondozásba vett. A törvény szerint az összes hat éven aluli gyereknek nevelőszülőnél kellene élnie, nem pedig gyermekotthonban, de ezt még mindig nem sikerült teljesíteni (igaz, erről még nincsenek 2018-as adatok).

Forrás: Hintalovon Alapítvány

Bár egyre több gyereket emelnek ki a családjából, a nevelőszülők száma stagnál, számuk az elmúlt években 5400-5600 között változott. 2018 második felében ezért nevelőszülőséget népszerűsítő kampányt indított a kormány. “Ennek keretében országszerte nevelőszülőséget népszerűsítő rendezvényeket szerveznek, illetve egy weboldalt is létrehoztak, ahol a nevelőszülőséggel kapcsolatban felmerülő kérdéseket igyekeznek megválaszolni. A kampány eredményei várhatóan a 2019-es statisztikai adatokból lesznek láthatóak” – írják.

Az örökbefogadott gyerekek száma azonban nőtt: 2017-ben 1025 gyereket fogadtak örökbe, többet, mint 1997 óta bármikor. 21-ről 40 órásra nőtt a kötelező örökbefogadói tanfolyam, amely kibővült a “nem magyar származású, az idősebb és az egészségügyi problémákkal küzdő gyerekek örökbefogadásának sajátosságaival, ezzel is célozva az érzékenyítést, hiszen sok ilyen gyerek várakozik örökbefogadói családra”. (Arról, hogy a magyar szülők miért nem fogadnak örökbe cigány származású gyerekeket, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

A jelentésben szó esik még számos más témáról, a menedékkérő gyerekek helyzetétől a gyermekbarát igazságszolgáltatáson át a fogyatékossággal élő gyerekekig. A teljes dokumentum itt olvasható.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!