Romániában robbanásszerűen nőtt a HIV-fertőzöttek száma, miután megcsappantak az ártalomcsökkentésre szánt források, Görögországban pedig csak a gyors civil és kormányzati összefogás akadályozta meg a dizájnerdrogok miatt kialakuló óriásjárványt. A TASZ ártalomcsökkentő konferenciáján nemzetközi tapasztalatokból lehetett következtetni, mi vár Magyarországra, ha nem változik a jelenlegi drogpolitika.
“A HIV-járvány megfékezésére az ártalomcsökkentés a legköltséghatékonyabb módszer, sokan mégis még mindig azt hiszik, hogy ez csak egy drogosoknak szánt luxusszolgáltatás” – mondta Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője. Az átalakuló drogpiac, a dizájner drogok terjedése és a gazdasági megszorítások miatt az ártalomcsökkentő programok Európa több országában egyre kedvezőtlenebb körülmények között működnek. A TASZ által szervezett ártalomcsökkentő konferencián külföldi szakértők beszéltek arról, hogy a magyarországihoz hasonló folyamatok milyen következményekhez vezettek más országokban.
Ártalomcsökkentő konferencia | Fotó: Hajdú D. András
A hazai helyzetet Sárosi Péter foglalta össze. A Kék Pont nyolcadik kerületi tűcsereprogramjának szeptemberi bezáratása többezer intravénás drogfelhasználót hagyott ellátatlanul. Az állampolgári jogok biztosának októberi jelentése szerint ez a helyzet nemcsak a drogfelhasználók egészséghez fűződő jogát sérti, hanem sérül a környéken lakó, nem drogfogyasztó emberek egészséges környezethez való joga is. Ráadásul az ártalomcsökkentés nemcsak a civilek mániája, hanem elméletileg a nemzeti drogstratégiának is kiemelt eleme.
Lesben álltak a román rendőrök a tűcsereközpont előtt
Egy ontarioi tisztiorvosi felmérés jól mutatja, hogy milyen következményekkel jár, ha megszüntetik az ártalomcsökkentés támogatását, korlátozzák a tűcsereforgalmat: háromszor nagyobb lesz a HIV-fertőzés veszélye. Romániában, Görögországban is robbanásszerű HIV-járványhoz vezetett a tűcsereprogram megszűnése.
“A rendőrség sokáig nem fogadta el az ártalomcsökkentő programok létjogosultságát. A kezdetekkor direkt a tűcsereközpont mellett parkoltak a rendőrautóval, és rögtön őrizetbe vették a központból kilépő klienseket, akiknél fecskendők voltak” – mesél a 2000-es évek elejéről, a román ártalomcsökkentés kezdeteiről Valentin Simionov, a Romániai Ártalomcsökkentő Hálózat munkatársa.
A kezdeti nehézségek után lassan de biztosan felvirágzott a program: 2009-re országszerte több központot nyitottak, a börtönökben is végeztek tűcserét. Összesen kilencezer felhasználót értek el, és 2 millió steril fecskendőt osztottak ki évente. A gazdasági válságra hivatkozva viszont a román kormány megvonta a program működési költségeit, 2010-ben már csak félmilló fecskendőt tudtak kiosztani. 2013-ban az EU-s források is elapadtak, a szervezetek pénz nélkül maradtak. Az eredmény: 2010 és 2011 között 920 százalékkal nőtt a HIV-fertőzöttek száma, a börtönökben 2008-ban 52, míg 2o14-ben 716 megbetegedést regisztráltak. (A TASZ ekkor forgatott kisfilmet a romániai droghelyzetről.)
“A forrásmegvonások ellenére is muszáj valahogy folytatni a munkát, és csak reménykedni tudunk. Abban, hogy kapunk külföldi segítséget, vagy hogy a román kormány felismeri: az ártalomcsökkentés elengedhetetlen egy országhatárokon átívelő járvány megfékezéséhez” – mondta Simionov.
Valentin Simionov, a Romániai Ártalomcsökkentő Hálózat munkatársa | Fotó: Hajdú D. András
Naponta húszszor is belövik a dizájnerdrogot
Görögországban 2010-ben kezdett kialakulni súlyos járványveszély, első sorban a rosszabb minőségű, gyakran ismeretlen eredetű és összetételű drogok megjelenése miatt. Míg 2010-ben csak 15 új HIV-fertőzöttet szűrtek ki, ez a szám 2011-ben 213-ra, 2012-ben 514-re emelkedett. A HIV terjedése többek között annak tudható be, hogy míg például a heroint naponta ötször-hatszor lövik be a függők, a dizájner drogokat akár 15-20-szor is, gyakran többször használt, egymással megosztott fecskendőkkel. “Megfigyelőket hívtunk az országba, akik ajánlásokat tettek arra, hogyan lehetne megfékezni a HIV terjedését. Gyakorlatilag nem tettük mást, csak ezeket az útmutatásokat követtük” – mondta Marianella Kloka, a görögországi Praksis csoport munkatársa.
Pár év alatt jelentős eredményeket értek el azáltal, hogy a görög bürokráciát leküzdve, a kormánnyal együttműkdésben, rengeteg önkéntes bevonásával próbálták betartani az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Iroda javaslatcsomagját. Ez kilenc olyan elemet sorol fel, amely ahhoz szükséges, hogy megakadályozzák a HIV terjedését az intravénás drogfelhasználók körében. Ilyenek például a tűcsere programok, ópiáthelyettesítő kezelések, a szexuális úton terjedő betegségekről való felvilágosítás, gumióvszer osztása az intravénás drogfogyasztóknak és partnereiknek, a hepatitis elleni védőoltás, rendszeres tuberkolózis szűrés. “Az ENSZ iránymutatásain kívül fontosnak tartottuk, hogy megpróbáljuk kielégíteni az intravénás drogfelhasználók legalapvetőbb szükségleteit: ételt, vizet, lakhatást biztosítani nekik” – mondta Kloka. Az önkénteseik segítségével csomagokat osztottak ki, gyorsteszteket csináltak, és felhasználóként évi 200 steril tűt tudtak kiosztani (a WHO ajánlása szerint évi 100 lenne a minimum, Magyarországon pedig körülbelül 76 darab jut egy felhasználóra).
Párbeszéddel a drog ellen
“2014-ben eddig mindössze 84 új fertőzöttet szűrtünk ki, ami hatalmas csökkenést jelent. Az viszont még mindig nagy probléma, hogy a HIV-pozitív emberek kétharmada a diagnosztizálás után eltűnik az ellátórendszerből. Most az a kíhvás, hogy őket valahogy bent tartsuk a rendszerben” – mondta Kloka, aki szerint a programjuk sikeréhez nagyban hozzájárult az, hogy a kormányzati és nem kormányzati szervezetek megfelelően tudtak együttműködni.
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Iroda szenior munkatársa, Fabianne Hariga szerint is elsődleges fontosságú lenne a döntéshozók, a civil szervezetek, a szakemberek és a média közötti dialógus, hogy legyen alkalmuk elmagyarázni egymásnak az álláspontjaikat. “Rengeteg téveszmét kellene eloszlatni. Például tudatosítani kell azt, hogy a tűcsereprogramok jelenléte nem emeli a drogfogyasztók számát, a HIV pedig nem magától a drogfogyasztástól, hanem a fecskendők megosztása miatt terjed” – mondta Hariga. Szerinte nagy probléma az is, hogy nemcsak a médiában, hanem a kórházi ellátásban is stigmatizálják a HIV-fertőzötteket.
Az ártalomcsökkentő konferenciára a TASZ egy hónappal korábban meghívta Nyitrai Imrét, az EMMI helyettes államtitkárát is, aki a kormány dorgpolitikájában jelenlévő alacsonyküszöbű programokról tartott volna előadást. A rendezvény előtt egy nappal viszont Nyitrai lemondta a szereplést. A kormány csupán egy megfigyelőt küldött a konferenciára, aki nem szólalt fel.
Megosztás