Keresés

Hatalmas blöffre készül a kormány menekültügyben

Jövő hét keddtől szigorodnak a menekültügyi szabályok, de olyan mértékben, amely az államot is teljesen leterhelheti. Több ezer ember menedékkérelmét akarja a kormány napok alatt elbírálni, a Szegedi Törvényszéken százasával tartanák a tárgyalásokat, a bírók akár Skype-on is bejelentkezhetnének. A kormány el akarja ijeszteni a menekülteket, de a kiutasított emberek nagy része még így is Magyarországon maradna.

Szeptember 15. nulla óra nullakor új helyzet fog kialakulni – mondta a Kormányinfón Lázár János a menekültügyi törvénycsomag hatálybalépésére utalva. Drasztikusan lerövidül a menedékkérelmi eljárás, a határt pedig onnantól kezdve akár katonákkal is védhetik a menedékkérőkkel szemben. Lázár János azt is bejelentette, hogy kedden a kormány kihirdetheti a válsághelyzetet.

“Augusztusban már volt egy határidő – az előző menekülteket érintő törvénymódosítás hatályba lépése –, egyelőre annak sem látszanak a drámai következményei” – mondta az Abcúgnak Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa. A kormány azzal a módosítással nyilvánította biztonságos országgá Szerbiát. Arra viszont, hogy ez alapján nyilvánítsanak befogadhatatlannak menedékkérelmeket, több mint egy hónapot kellett várni.

“Fontos megjegyezni, hogy ez egy többszereplős játék, és Szerbia az egyik legfontosabb szereplője” – mondta Zádori. Ahhoz, hogy a Szerbiából érkező menekület visszatoloncolják, kell a szerb állam beleegyezése is. Ha a szerbek nemet mondanak, akkor hiába van kiutasítási végzés, a „jogszerűtlenül tartókodó” külföldit nem tudják hová küldeni, így maradnia kell magyar területen.

Zádori szerint Szerbiával még tavasszal állapodott meg Magyarország, akkor a szerbek azt vállalták, hogy napi hatvan menekültet hajlandóak visszafogadni. “Nehéz elképzelni, hogy ezt meg fogják emelni” – mondta Zádori, pedig a szeptember 15-ei változások után az elutasított menedékkérelmek száma várhatóan drasztikusan  emelkedni fog.

A menedékjogi eljárásra a határ mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak  az új szabályok szerint maximum 8 napja van. Lázár János csütörtöki tájékoztatása szerint a bevándorlási hivatal munkatársai a határon fogják várni a menekülteket, és ha sokan lesznek, akkor a kérelmezőknek a szerb oldalon kell várakozniuk. Ez jelentős változás a korábbi, Szerbia irányába nyitott tranzitzónákhoz képest. Lázár szerint azoknak az ésszerűség miatt mondtak búcsút.

Krakkó Ákos; Lázár János
Forrás: MTI

A szerb oldalon azonban így is hatalmas, több ezres tömegek torldóhatnak fel, és az nem világos, hogy a szerb hatóságok majd mit szólnak ehhez. Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön találkozott ugyan szerb kollégájával, de a találkozón nem hangzott el semmi érdemi. Az sem világos, hogy ha valakinek elutasítják a kérelmét, azt milyen módon toloncolnák vissza Szerbiába, ha a déli szomszéd nem kívánja visszavenni őt.

Az új rendelkezések alapján azonban azok kérelmét, akik Szerbián keresztül érkeznek, automatikusan elutasíthatják, hiszen Szerbia biztonságos harmadik országnak számít. Ez rövid időn belül hatalmas, többtízezres embertömegek visszatoloncolását is jelentheti. “Ez nem is hasonlítható ahhoz, amennyivel Szerbiának eddig foglalkoznia kellett” – mondta Zádori. A visszatoloncolásra váró menekülte számát ugyanakkor az csökkenheti, hogy sok menekült nem várja meg a menedékjogi eljárás befejezését, hanem még előtte tovább utazik egy nyugati országba. Január óta 174 ezer menedékkérelmet adtak be a bevándorlási hivatalhoz, ebből 60 ezret kellett megszűntetni azért, mert a kérelmező eltűnt, azaz valószínűleg időközben továbbutazott.

A bírók Skype-on kapcsolódhatnak be

Lázár szerint a bírók menekültekkel kapcsolatos eljárásait Szegeden folytatják le, nem a határon, naponta százas nagyságrendben. A menedékkérelemhez tartozó fellebbezési eljárást azonban akár Skype-on is lezavarhatják, az új törvényben ugyanis van egy olyan kitétel, hogy “a személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható”. Zádori szerint bírósági titkárok is eljárhatnak az ügyekben a bírók mellett, de “a dolguk ezekben a statáriális eljárásokban valószínűleg csak stemplizés lesz”. Megállapítják, hogy a menedékkérő Szerbiából jött, ami egy biztonságos ország, ezért a kérelmet elutasítják.

Szeptember 15-től a tiltott határátlépés, azaz például a kerítésen való átmászás vagy a kerítés megrongálása bűncselekménynek minősül. A tiltott határátlépés akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat, de ha ugyanez fegyverrel, vagy tömegesen, zavargással valósul meg, akár öt év szabadságvesztést is kiszabhatnak. Zádori szerint ez ellentétes a Genfi Egyezménnyel, amely kimondja, hogy a menedékkérőt nem érheti hátrány a menedékkérelme elbírálása során azért, mert illegális eszközöket vett igénybe, hogy bejusson a befogadó országba. Hiszen a kérelmét csak úgy tudja beadni – ha akár papírok nélkül is –, de valahogy átjön a határon.

Leterheli az egész államot

“Az új szabályozás tömeges terhet ró majd a magyar igazságszolgáltatásra és büntetés-végrehajtásra” – mondta Zádori. Egy illegális határátlépőt ezek után ugyanúgy bíróság elé kell állítani, mint egy magyar bűnelkövetőt. Illegális határátlépőből ugyanakkor jelenleg több ezer halad át naponta a déli országhatáron. A büntetésüket ugyan felfüggeszthetik, mellékbüntetésként pedig minden esetben ki kell utasítani őket az országból, de ha Szerbia nem fogadja vissza őket, akkor ezeknek az embereknek is Magyarországon kell maradniuk.

“A kormány arra számít, hogy a szigorításokról szóló hírek olyan erős üzenetet jelentenek, hogy a menekültek inkább nem fognak jönni” – mondta Zádori. Illetve, hogy a kerítés majd megállítja őket. Zádori szerint azonban sem a török-bolgár határra felhúzott kerítés, de még az Egyesült Államok és Mexikó határán álló kerítés sem képes feltartani a bevándorlókat, köztük a menekülőket.


“Ha nagyon be akarnak jönni, akkor be is fognak jönni” – mondta Zádori. Hozzátette, előre senki nem lát, de valószínűleg Románia  felé sem lesz érdemes kerülniük, mert Magyarországon akkor is keresztül kéne vergődniük, az út hosszabbá válna, és a több határátlépés nagyobb kockázatot jelentene.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!