Hallgatják a menők, a csicskák, az unalmasok és az érdekesek

“Rács FM, a lebilincselő rádió” – így indul minden reggel 9-kor a Váci Fegyház és Börtön zárkáiban Magyarország egyik legegyedibb rádiója. Nincs élő adás, de van kívánságműsor. A vendégeknek minden értéküket le kell adniuk a felvétel előtt, a legkedveltebb műsortéma pedig a börtönélet.

A Rács FM ugyanis Magyarország első börtönrádiója, amelyet elítéltek készítenek elítélteknek. Angol mintára indította az Adj Hangot Egyesület a Büntetés-végrehajtás támogatásával, egy éve kezdtek sugározni, és csak a váci börtönben hallgatható. A szerkesztők elítéltek, akik egy féléves képzés után indították be a rádiót.

“Egy olyan helyen, ahol abszolút parancsuralom van, ők dönthetik el, hogyan csinálhatják a rádiót” – magyarázta az egyesület egyik tagja, Braun Zsolt, miért fontos a raboknak a rádióadás. Az azóta eltelt egy évben már kialakult a műsorstruktúra: reggel hírek, majd magazinműsor Sebestyén Balázsék stílusában, később sportműsor vagy mélyinterjúk a börtönéletről. A rádiót a zárkákban lévő tévéken keresztül hallgathatják a rabok.

Kora délután mindent leadnak még egyszer, hogy azok se maradjanak le a műsorokról, akik a reggelüket reggelt és a délelőttüket munkával töltötték. Vácon ugyanis két műszakban dolgoznak a rabok a BV saját cégénél, a Duna-Mix Kft-nél. A közel 800 elítéltből 370-et alkalmaznak, ők gyártják többek között a magyar börtönök zárkaajtóit és az okmányirodák, a rendvédelmi szervek, egyéb intézmények hivatalos iratait. A rádiósok ezután a munka után sétálnak fel a börtön könyvtárába, ahol számítógépen, de internet hozzáférés nélkül dolgozhatnak a Rács FM műsorain.

Ismerje meg a börtönrádió készítőit, hallgasson bele a műsoraikba, és tudja meg, miért érzik fontosnak a munkájukat! A készítőkről szóló részek egy-egy hangos portréval kezdődnek, a videót elindítva meghallgathatja beköszönésüket és a róluk készült portrét is megnézheti!

Pierre, vagyis Medveczky Zsolt

Főszerkesztő. Műsorok: Blackness, Lélekcsengés

“Én már mindent csináltam, csak pont nem rádióztam” – mesélte Medveczky Zsolt, vagy ahogy bent szólítják: Pierre. Az egykori színész 2009 óta van a váci börtönben, rablás miatt került be. “Az élettársam gyógyíthatatlan beteg volt, külföldi gyógykezelésre szerettem volna vinni, de nem volt rá pénz. Egy elborult időszakomban azt mondtam, a föld alól is előteremtem a pénzt, bementem egy takarékba… nem sikerült” – mondta.

Pierre a Rács FM egyik alapítója és főszerkesztője, két műsora is van. Színes hírek, sport, egészséges életmód, praktikus tanácsok és egy kis művészet – így konferálja fel kedvencét, a feketekávéról elnevezett Blacknesst. “Egy kis frissességet akartunk belevinni, innen a név” – mondta róla. Ebben a műsorban elsősorban hasznos és érdekes hírekről számolnak be, például, hogy az újságok mit írnak az amerikai börtönökről. De készített már interjút a váci intézet kultúros reintegrációs tisztjével is arról, milyen tanulási lehetőségei vannak a raboknak.

Legszívesebben azonban olyan alapítványok munkatársait hívja meg a műsorába, akik fogvtartottaknak segítenek a fogvatartásuk alatt, vagy a szabadulásuk után. “Ez az én misszióm” – mondta. Segített már szabaduló elítéltnek bekerülni félutas programba (amely lényegében egy támogatott lakhatás), de arra is volt példa, hogy egy hallgatója a műsor által ismerkedett meg egy alapítvánnyal, amely később segített neki kapcsolatot tartani a családjával. “Vagy jó lesz, vagy rossz, de egyet megígértem, amíg én szabadulok, addig biztosan lesz Blackness” – mondta Pierre.

Második műsora, a vallási tematikájú Lélekcsengés sokkal nehezebb szülés volt, de komolyabb hangvételű is a Blacknessnél. Ezt egy rabtársával közösen kezdte, aki azonban más intézetbe került, Pierre pedig becsületből vitte tovább a műsort. Fél év után majdnem abbahagyta, végül inkább csak rövidített rajta: egy-egy vallást mutat be részletesen, majd fogvatartottakkal beszélget.

“Nem a bűncselekmény érdekel, hanem az, hogy mi volt az a pont, amikor elkattant az agy, és hogy az megelőzhető lett volna vagy nem” – mondta. Erre kereste a választ akkor, amikor egy olyan elítéltet interjúvolt meg, aki megölte a saját nagyapját, és akkor is, amikor egy fiatal fiúval beszélgetett, aki éveken keresztül az utcán élt, és végül lopás miatt került börtönbe. Időközben pedig összecsiszolódott azokkal a rabtársaival, akikkel közösen csinálják a rádiót.

“El kellett érni azt az állapotot, hogy ne csak a rabot lássuk a másikban” – mondta Pierre arról, őt miben változtatta meg a börtönrádiózás. Szerinte a börtönön belül muszáj az embernek egyfajta falat felépítenie maga köré, és azon nem szabad akárkit átengedni, mert a legtöbb esetben visszaélnek vele. “Itt a rádión belül más, itt muszáj közel kerülnünk egymáshoz, egy idő után töviről-hegyire ismerjük a másik lelkivilágát” – mondta.

A Blacknessbe itt halgathat bele:

A Lélekcsengésbe itt hallgathat bele:

Juszuf

Műsor: Emberek és Sorsok

“Az elején semmit se jelentett a rádió, csak az időmet akartam eltölteni. Zenét hallgatni, számítógép előtt lenni. Aztán egyre fontosabbá vált, most pedig már nem tudom elképzelni a hétfőmet, a keddemet, a szerdámat és a szombatomat rádiózás nélkül” – mondta Juszuf. Az egykori szociális munkás rablás miatt került a börtönbe hét évvel ezelőtt. A Rács FM alapító tagja, aki már az elején tudta, mivel szeretne foglalkozni: egy portréműsort készíteni fogvatartottakról, fogvatartottaknak.

“Egy-két kérdést úgy feltenni, hogy a többi fogvatartott is tanulhasson az alany mondanivalójából. Az érdekel honnan jött, hová tart, és most, idebent kicsoda ő” – magyarázta Juszuf. A többi szerkesztővel ellentétben ő szívesen beszélget a rabokkal arról is, miért kerültek be a börtönbe, mit követtek el. “Általában nem szoktam erre rákérdezni, az emberek megnyílnak és vagy beszélnek róla, vagy nem” – mondta Juszuf. Arra viszont rákérdez, hogyan változtatta meg őket a börtönlét. Általában jó irányba, de Juszufnak nincsenek tévhitei: hiába mondják, hogy jobb emberek lettek, sokan visszakerülnek.

“Én utcai szociális munkás voltam, ott tanultam, hogy az emberek a saját környezetükből jövőnek nyílnak meg” – magyarázta Juszuf, miért beszélgetnek vele őszintén a rabtársai. Ha a pszichológus kérdezi őket, arra általában az a válasz, hogy jól vannak. “Nem olyan, mintha én megkérdezem, hogy haver, mi a probléma?”. Ilyenkor szerinte még az sem akadály, hogy később leadják a beszélgetést. “Megnyugtatom őket, hogy minél több ember hallja, annál több emberen tudnak segíteni, és ezzel persze magukon is” – mondta Juszuf. Mert így a tanulság magukra nézve és egyértelműbb.

Ugyanakkor nehéz a börtönfalakon belül interjúalanyt szerezni. Bár Juszuf szerint arra is van példa, hogy valaki önként jelentkezik, hogy mesélni akar. Így jelentkezett nála egy fiatal fiú is, akit megerőszakoltak egy másik BV-intézetben. “Azért vállalta, hogy megkönnyebbüljön, hogy elmondja, miért történt, hogy másokkal ez ne történhessen meg” – mondta Juszuf.

“Sokan hallgatják a műsort. Hallgatják a menők, a csicskák, az unalmasok, az érdekesek” – mondta Juszuf. Ha valaki  egyedül van éppen a zárkában, akkor azért, mert egyedül van, és egy jó beszélgetést szeretne hallani. A nagy körletekben pedig azért, mert “hiába vannak sokan, nem tudnak beszélgetni, inkább azt mondják, hogy meghallgatom, amiről egy másik ember beszél”.

Az Emberek és Sorsokba itt hallgathat bele:

Kállai Tibor és Monos Viktor

Műsor: Harcosok Klubja

“Mai adásunkban helyi kapcsolást hallhattok a sportrendezvényről, amit 2015. július 25-én a Váci Fegyház és Börtön füves pályáján rendeztek meg” – kezdte Kállai Tibor a Rács FM sportmagazinjának, a Harcosok Klubjának az egyik őszi adását. Az intézetben rendszeresen rendeznek futballbajnokságot, amelyről ezúttal a műsor szerkesztője, Kállai Tibor és Monos Viktor riportot is készített. Ebből kiderült, hogy a börtönben a maglódi féle edzés számít a legkeményebbnek, a szabad levegőn pedig jó játszani, de a börtönt nem feledteti: arra csak a szabadulás képes.

Viktor öttusázó volt, Tibor pedig bokszolt a börtön előtt, innen az ötlet, hogy sportmagazint készítsenek a rádiónak. ”Az volt a cél, hogy minél kevesebbet legyek a zárkában. Ha van lehetőségem értelmesen eltölteni az időm, akkor azt szeretném tenni” – magyarázta Viktor, miért jelentkezett a szerkesztőgárdába. Tibor már a kezdetektől fogva rádiózott, kézenfekvő volt, hogy összeálljanak.

Azóta együtt vezetik a Harcosok Klubját (“Hogy miért ez a cím? Tök jó film volt”). Sporthíreket olvasnak fel, meccseket elemeznek, legutóbb épp a Tyson-Klicskó meccset, bár látni nem láthatták, de megkapták a leírást róla. Ha tehetik, vendégeket hívnak be, járt már náluk olimpikon kenus és shaolin kung-fusok is, akikkel sportról beszélgettek.

“Mondják, hogy mennyire furcsa ide bejönni. Amikor becsapják mögötted az ajtót. Amikor meglátod az embereket a mákos ruhában” – mesélte Tibor, utalva a rabok szürkésfekete ruháira. Ők mindig megilletődnek, ha egy vendég elfogadja a meghívásukat. De csináltak már műsort a doppingbotrányról, bemutattak légzéstechnikai gyakorlatokat, sőt bentről is szoktak vendégeket hívni. Ilyenkor mindig arról kérdik őket, milyen edzést ajánlanak, hogyan érzik magukat, “vagy csak mondják el a hülyeségeiket”. Abba, hogy miért kerültek be, sosem kérdezik őket, és erre a kérdésre ők is csak annyit válaszoltak, “szerintem hagyjuk”.

A Harcosok Klubjába itt hallgathat bele:

Mucsi Attila

Műsor: Morning Cool

“Elég nehéz az a közönség, amelyhez szólunk” – mondta a rádióról Mucsi Attila. Ő a Rács FM reggeli műsorának, a Morning Coolnak a szerkesztője, de emellett van egy elektronikus zenei műsora is. A legközelebb azonban a reggeli műsor áll hozzá, ezt Bochkor Gábor és Sebestyén Balázs műsorairól mintázta, Bulvárhíreket figuráznak ki, poénokat szórnak benne. “Robbantsuk fel a stúdiót hangulata van” – mondta róla a műsorvezető társ, Pierre.

Mucsi szerint azonban nehéz megszólítani a rabtársakat, a börtönben nem ugyanúgy működnek a poénok, mint kint, “ez egy zárt társadalom”. Egyszer például a vécézésen viccelődtek, az adás azonban pont ebédidőben került adásba, ezt pedig többen is zokon vették.

Mucsi szerint a legnagyobb sikere mindig a zenének van, azzal tudják megfogni az embereket, meg a börtöntémákkal. “Pop, rap, light rock is mehet, Linkin Park még belefér” – magyarázta a bentiek zenei ízlését. Már a mulatóson kívül, mert azt szeretik a legtöbben.

Ha a zenével bevonzották az embereket, akkor meg aztán lehet csámcsogni a celebeken, például a Lagzi Lajcsin, de legutóbb azt is kibeszélték, mit nem érdemes tenni az első randin. Mucsi szerint azonban nehezíti a dolgukat, hogy mivel a rádióadás is a tévécsatornán keresztül megy, a kereskedelmi tévékkel kell megküzdeniük. “Ha a 15 fős zárkából ketten akarnak rádiót hallgatni, a többiek meg tévét nézni, akkor mind tévét fognak nézni” – mondta.

Neki azonban személyesen nagyon sokat jelent a rádió. “Nálam ez szerelem, minden gátlásomat levetkőzöm” – mondta. Öt éve csukták le, betöréses lopás miatt, még másfél éve van határa. Ha tehetné, a szabadulás után is rádiózással foglalkozna, de nem táplál hiú ábrándokat. “Az, hogy itt bent elszórakozunk egy vágóprogrammal…” – legyintett.

Élethalálharcot folytatnak az adásidővel

De mi az, amit a börtön közel 800 lakója a legszívesebben hallgat? “0-24-ben a mulatós” – mondta a főszerkesztő, Pierre. “Nem célunk minden nap mulatós zenét adni, de a csütörtökök például abszolút roma tematikus nap” – mondta. A reggel 9-től este 6-ig tartó adásidő nagy részében amúgy is zenét játszanak, a műsorok csak 3-4 órát foglalnak el. Még kívánságműsor is van, a börtönben elhelyezett ládákba bedobott cetliken lehet számot kérni, amelyek aztán persze csak jókora késéssel kerülnek adásba.

Az adásokat ugyanis minden esetben ellenőrzik a  bv. intézet alkalmazottai, és csak azok a műsorok kerülhetnek adásba, amelyeket jóváhagynak. “Nekünk a középpontban kell elhelyezkednünk. A fogvatartottaknak és az állománynak is meg kell felelnünk” – mondta Pierre.

Ő kedvezménnyel szabadulhat 2016-ban. Juszuf szintén és Mucsi Attila is számít rá. “Folyamatosan szabadulnak, aminek én nem örülök, mert új embereket kell kiképezni” – mondta Braun Zsolt, aki rendszeresen bejár a rádiósokhoz a börtönbe, zenét visz be nekik adathordozón, szerkesztőségi értekezleten vesz részt. “Élethalálharcot folytatnak az adásidővel” – mondta.

Az Adj Hangot Egyesület jelenleg két másik rádió beindításán dolgozik a győri és a Gyorskocsi utcai börtönben, utóbbit nők szerkesztenék. A három rádió ezután már akár műsorokat is cserélhet egymással, így kevésbé lesznek kiszolgáltatva az emberhiánynak. “A börtönben az ember általában csak magára számíthat, de itt csapatban kell dolgozniuk. Nagyon visszajött az önbecsülésük” – mondta Braun.