Keresés

Ha van pénzed, elköltjük a saját temetésedre

Nemcsak az önállóságát, de a pénzét, lakását, autóját is elveszítheti, aki gondnokság alá kerül. Ma több mint ötvenezer pszichiátriai beteg, értelmi fogyatékos, idős ember él jogfosztott állapotban. Paranoid skizofréniával pedig szinte bárkit gondnokság alá helyezhetnek – és akkor már arról sem dönthet, akar-e több százezer forintot szánni a saját temetésére.

“A fejem fölött döntenek mindenről. Nincs semmi bajom, mégis levettek 440 ezer forintot a számlámról, hogy eltemessenek majd, ha meghalok” – panaszolja a 44 éves Magdi, miközben megpróbálja mérsékelni az ujjai remegését. Csak néha mosolyog, azt mondja, az apja egy cipővel ütötte ki a fogát 14 évvel ezelőtt.

Magdit legelőször az incidens előtt egy évvel, közveszélyes skizofréniával szállíttatták kórházba a szülei, mivel többször rátámadt a családtagjaira. “Ellenséges voltam velük, mindig színészkedtem. Féltek tőlem” – mondja Magdi, akit előbb az édesapja, majd a nővére akart kizáró gondnokság alá helyeztetni. Magdi 2o11 óta lakik egy alföldi pszichiátriai otthonban. Mivel a hozzátartozóival akkoriban nem volt jó kapcsolatban, a gyámhatóság hivatásos gondnokot rendelt ki a számára, aki minden kérdésben dönthet helyette – így abban is, hogy szüksége volt-e az életbiztosításra. Magdi mára egy bírósági felülvizsgálat alapján kikerült a kizáró gondnokság alól, és szeretné visszakapni a pénzét, amit szerinte mindenféle egyeztetés nélkül, egyszerűen elloptak tőle.

Sokan csinálják, úgyhogy nem jogellenes

Magdi az utóbbi években kibékült a szüleivel, így édesapja fordult Székely László ombudsmanhoz, hogy megállapítsa, történt-e jogsértés a lánya ügyében. Az ombudsman nem talált az eljárásban semmi kivetnivalót, mivel “a biztosítás megkötése bevált gyakorlat a gyámhivatalnál.” Magdi gondnoka szerint a gyámhivatal kifejezetten ajánlja, hogy ha megengedi a gondnokolt anyagi helyzete, akkor a hivatásos gondnok kössön neki Signal Testamentum biztosítást. “Mivel Magdi fiatal nő, és volt is pénze, gondoltam, hogy mindenképpen kötök neki egy biztosítást, mivel az befektetésnek is jó. Kivehetné most a pénzét, csak az nagyon nem érné meg, mert nem kapna vissza annyit, mint amennyit befizetett” – mondta a hivatásos gondnok, aki a gyámhivatal felügyeletével több mint negyven embernek intézi az ügyeit.

Magdi esete nem egyedülálló. Egy budapesti hivatásos gondnok például a Fiumei úti temetőben szokta a gondnokoltjai pénzéből előre kifizetni a temetésüket. “Azért kell ez, hogy már mégse köztemetésre kerüljön a sor, mert köztudott, hogy az nem méltóságteljes. Ha a gondnokoltnak van pénze, akkor előre megvesszük a temetést, 250-300 ezer forintért. Az összeget én határozom meg, mert a gondnokolt nem képes arra, hogy ebben döntsön.”

Fegyver a rosszindulatúaknak

Szerettük volna megtudni, hogy miért kell fizikailag egészséges, középkorú emberek temetésére pénzt költeni, az érintett megkérdezése nélkül.  Ha pedig már kötnek biztosítást, miért nem a legolcsóbb megoldást választják? Magdi részére például a Signal Testamentum biztosítást 440 ezer forint helyett például már a 200 ezer forintos minimum összegért is meg lehetett volna kötni. “Van olyan, hogy csak hirtelen meghalnak ezek az emberek, és ez a családokat váratlanul éri. Csak elviekben működik a köztemetés Magyarországon. Ha valaki nem tudja kifizetni a hozzátartozójának a temetési költségeit, az önkormányzat körülbelül 70 ezer forintot tud adni. Ez épp a hamvasztásra elég, de a temetésre nem. Az, hogy egy gondnokoltnak milyen életbiztosítást kötünk, az anyagi helyzetétől függ, de egy temetés simán benne van 300 ezer forintban” – magyarázza Magdi hivatásos gondnoka.

Azt mondja, hogy a megyei gyámhivatalnál “több biztosító is próbálkozott”, de végül a Signal Biztosító tűnt a legmegbízhatóbbnak, ezért ajánlják a gondnokoknak, hogy ezzel a biztosítóval szerződjenek. “Évente van egy teljes napos továbbképzésünk, erre jött el egy üzletkötő hölgy tájékoztatást tartani.” Megkerestünk más gyámhivatalokat is, hogy náluk is bevett szokás-e, hogy egy biztosítót előnyben részesítenek, ezt mi alapján választják ki, és hogyan döntik el, hogy mennyi pénzt költenek a gondnokoltak biztosítására. A megkeresett járási hivataloknál azonban azt mondták, nem rendelkeznek erre vonatkozó adatokkal.

Radó Iván, a Pszichátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke azt sejtette, hogy bizonyos esetekben jó üzlet lehet hivatásos gondnoknak állni, de terhelő bizonyítékokat nem tudott mutatni. “Nagyon életrevalóak ezek a gondnokok. Ha csak néhány ügycsoportban korlátozzák az ember cselekvőképességét, érdekes módon a pénzügyekben való döntést szinte mindig elveszik tőle. Aztán ugrik a lakás, a kocsi, a nyugdíj. A kizáró gondnokság még rosszabb. Nulla jogod van, nem dönthetsz semmiben, sokkal rosszabb, mint amikor az ember 18 év alatti” – mondja Radó. A 17 éve működő érdekvédelmi szervezethez évente körülbelül ezer panasz érkezik, nagy részük gondnoksággal kapcsolatos ügyekben. “Bár a gondnokság intézménye jó cél érdekében, a rászorulók segítésének érdekében született meg, ma már inkább sok esetben egy lehetséges fegyver a rosszindulatú emberek kezében” – mondja Radó.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2o13-ben több mint 56 ezren éltek gondnokság alatt Magyarországon. A gondnokság intézménye a törvény szerint arra szolgál, hogy segítse azokat az embereket, akik valamilyen okból (ez lehet fogyatékosság, mentális betegség vagy időskori leépülés) nem képesek arra, hogy érdekeiknek megfelelően hozzanak döntéseket, intézzék az ügyeiket. Helyettük ezeket a feladatokat hozzátartozó, ismerős, vagy hivatásos gondnok láthatja el.

Minden esetben bíróság határoz arról, hogy a valakit gondokság alá helyezzenek-e, a döntést a  gyámhivatalok adatgyűjtése, az érintett meghallgatása és orvos szakértő véleménye alapján hozzák meg. A gondnokság vonatkozhat csak egyes ügycsoportokra (ez a részleges gondnokság, ahol például pénzügyi döntésekben, szerződések megkötésében segít a gondnok), vagy kerülhet az illető kizáró gondnokság alá, amikor is semmilyen ügycsoportban nem hozhat önálló döntést (a polgári törvénykönyv 2o13-as módosítása ezt a típust átnevezte teljes gondnoksággá, de a tartalmán nem változtatott).

Mint egy börtönőr

Radó Iván szerint elkeserítő, hogy az érdekvédelmi szervezetük megalakulása óta nem sokat javult a gondnokság intézménye, 17 éve körülbelül ugyanannyi megkeresés érkezik hozzájuk évente. “Főleg idősebbek, férfiak és nők egyaránt fordulnak hozzánk, e-mailben, telefonon, személyesen. Gyakran panaszkodnak arra, hogy a hivatásos gondnokok nem látogatják a betegeiket, nem beszélnek velük – vagy ha igen, nagyon ritkán. Hirtelen megjelenik, és akkor persze muszáj beengedni, és elviselni, ha börtönőr stílusban kommunikál.”

Nem ritka, hogy a gondnok és a gondnokolt teljesen mást állít a kapcsolatukról. Magdi például sérelmezte, hogy a gondnoka sokáig egyáltalán nem beszélt vele, amit mindössze azzal indokolt, hogy Magdi “mindig a fal felé fordulva aludt, amikor meglátogatta”. Magdi azt mondta, titokban tartották előtte, hogy havonta nyugdíjat folyósítanak neki, és azt sem engedték, hogy megnézze, mennyi pénz van a bankszámláján. A gondnoka viszont egészen máshogy emlékszik a történtekre: “Magdi egyszerűen nem volt hajlandó szóba állni senkivel. Már a főnővérek szóltak neki, hogy több százezer forint felhalmozódott a számláján, legalább tegyük be betétkönyvbe. Nem akart semmire sem költeni, mert mindig azt mondta, hogy nincs pénze. Amikor Pestre kellett mennie a bíróságra, akkor vettünk neki az agyonhasznált helyett új ruhát – azt sem akarta felhúzni, inkább melegítőben ment a bíróságra.”

Családi perpatvarok

Radó Iván szerint az a legnagyobb probléma, hogy sokszor indokolatlanul kerülnek emberek gondnokság alá. A polgári pert megindíthatja az ügyészség, a gyámhatóság és a hozzátartozók is, így a gondnokság alá helyezés gyakran családi perpatvarok következménye is lehet.

A 62 éves Ilonát például pár évvel ezelőtt a húga akarta gondnokság alá helyezni, mert szerinte a szorongásos zavarokkal küzdő Ilona a belátási képességeinek hiányában halmozott fel 3 millió forintos hitelt. “A nagynéném el akarta adni a nagymamám lakását, anyu pedig nem. A gyámhivatalnál tanácsolták a nagynénémnek, hogy kérjen gondnokságot, és azzal meg lesz oldva” – nyilatkozta korábban Ilona lánya. Ilona ideiglenes gondnokság alá került a jogerős ítélet megszületéséig, de a lakást már ez idő alatt eladták – ezen már az sem változtatott, hogy végül a bíróság úgy döntött, semmi nem indokolja a gondnokság alá helyezést.

“Volt egy másik esetünk is egy sikeres vállalkozóval. Megromlott a feleségével a viszonya, iszogatott is. Az egyik ilyen alkalommal felborította az asztalon lévő gyertyát, és ebből lett egy kisebb tűz – ettől kezdve vége volt a férfinak. A nőnek mindenhol voltak ismerősei, egyből bevágták gondnokság alá, és otthonba is. Az egész vagyona elúszott, mindene a nőé lett” – mondja Radó Iván, aki szerint bár a bíróság első sorban az orvosi szakvéleményekre alapoz, ezek gyakran részrehajlóak.

Osztják, mint a cukrot, a paranoid skizofréniát

Verdes Tamás, a TASZ fogyatékosügyi programjának koordinátora is találkozott már több olyan üggyel, amelyben a gondnokság alá helyezésnek az volt a célja, hogy az illetőt egy otthonba is be tudják utalni. “Előfordult, hogy egy mozgássérült fiúnak több orvosi szakvéleménye is volt arról, hogy teljesen épértelmű – egyedül a gondnoksági eljárás során állapították meg róla, hogy középsúlyos értelmi fogyatékos. Van egy olyan diagnózis is, amit úgy osztogatnak, mint a piacon a cukrot: ez a paranoid skizofrénia” – mondja Verdes. Ezzel a diagnózissal csapdába kerül az ember: ha azt állítja, hogy csak azért kapta meg a diagnózist, mert intézetbe akarják helyezni, ez már rögtön bizonyítékként szolgál a paranoiájára.

Radó Iván szerint a rendszert egyrészt úgy lehetne jobbá tenni, ha a gondnokként dolgozók megfelelő képzésben részesülnének. A hivatásos gondnokoknak jelenleg 28 órás kötelező képzésen kell részt venniük, ha viszont családtagok látják el a feladatot, rájuk semmmilyen képesítési előírások nem vonatkoznak. “Egy sokkal átfogóbb, részletesebb képzésre lenne szüksége mindenkinek, terepmunkával egybekötve. Másrészt a gondnokok kontrollját kellene jobban szabályozni, civileket is bevonni ebbe – jelenleg csak a gyámhivatal ellenőrzi a saját munkatársait, senki más.”

A TASZ álláspontja szerint viszont nem érdemes javítgatni a gondnoki rendszert, hanem az egészet fel kellene számolni. “Ennek a rendszernek a fenntartása nemzetközi jogi egyezményekbe ütközik, nem véletlen, hogy az ENSZ többször is elmarasztalt minket emiatt” – mondja Verdes, aki szerint az emberek valódi megsegítésére a támogatott döntéshozatal lehet alternatíva, amelynek a lehetőségét az új Polgári Törvénykönyv vezette be. Ekkor a támogatott személy hozhat meg minden döntést, amelyekért ő maga tartozik felelősséggel, és egy általa választott, vele bizalmas viszonyban lévő személyhez fordulhat tanácsért. Így támogatást kapnak az erre igényt tartók, de anélkül, hogy megbélyegeznék őket, és az autonómiájukat korlátoznák.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!