Keresés

Ha most csendben maradunk, mi lesz ezután?

Molinók készülnek az esti fórumra | Fotó: Magócsi Márton
Molinók készülnek az esti fórumra | Fotó: Magócsi Márton

Rendhagyó órákkal készülnek az esti hallgatói fórumra az ELTE Társadalomtudományi Karán, mivel a minisztérium a nemzetközi tanulmányok és a társadalmi tanulmányok alapszakot is megszüntetné. Van olyan hallgató, aki szerint a kormány retteg a kritikus hangoktól, ezért el akarja lehetetleníteni a társadalomtudományi képzést.

“Ülj előrébb, most nem lehet hátul ülni”. Ezzel a mondattal fogadták a későn érkezőket a reggeli előadásokon az ELTE Társadalomtudományi Karán (TáTK), ahol hétfőn sok tanár rendhagyó órát tart.

Ez az első tanítási nap, mióta kiderült, hogy egy minisztériumi javaslat megszüntetné a nemzetközi és a társadalmi tanulmányok alapszakokat, vagyis az ELTE TáTK öt alapképzéséből kettőt. Ahogy korábban megírtuk, a hallgatók hétfő este hat órára szerveznek fórumot, ahol a kar dékánja, Tausz Katalin is felszólal majd. A szervezők attól tartanak, hogy a két szak bezárása az egész kar létét veszélybe sodorja, ráadásul Tausz Katalin az Abcúgnak azt mondta, egyetlen napja volt véleményezni a kormány tervét, amit péntek délután kapott kézhez.

“Éjfélkor irtunk egy levelet a tanároknak, hogy szeretnénk bemenni az órákra, és elmondani a hallgatóknak, miért fontos, hogy eljöjjenek ma este” – mondta az egyik szervező. “A legtöbben támogatnak minket, sőt, volt, aki már a reggel nyolcas órára prezentációval készült, amelyben összefoglalta a legfrissebb híreket a témában, és felsorolta a követeléseinket. Ez is mutatja, hogy nagyszerű oktatóink vannak”.

Ha nem teszünk semmit, mi jön ezután?

A rendhagyó órákon a Hallgatói Önkormányzat képviselői és a tanárok arról próbálják meggyőzni a hallgatókat, hogy bár ők már bent vannak a képzésben, nekik kell tiltakozniuk.

Szakmegszüntetések az ELTE TáTK-n
Ezt a molinót festékkel fújják | Fotó: Magócsi Márton

“Nem lehetünk benne biztosak, hogy ha most csendben maradunk, akkor egy vagy két év múlva nem szüntetnek meg további szakokat. Az egyetemi autonómia teljes leépítése zajlik” – mondta az egyik szervező.

Egy rendhagyó órát tartó oktató szerint teljesen érthetetlen a döntés. “Amikor elindult a bolognai képzés, minden szaknak komoly akkreditációs folyamaton kellett átesnie. Bizonyítani kellett, hogy valóban szükség van rá, és ha ezt el is fogadták, minden egyetemnek bizonyítania kellett, hogy alkalmas az adott szak oktatására, vannak megfelelő tanárai, termei és könyvtárai. Ezen a folyamaton átesett a nemzetközi és a társadalmi tanulmányok is, ahogy az ELTE és a többi intézmény, ahol ezeket oktatják. Vagyis mostanáig nem adminisztrációs eszközökkel döntöttek arról, hogy működhet-e egy szak, vagy sem”.

Fizetni kell, mégis túljelentkezés van

A fórumot szervező hallgatók szerint önmagáért beszél, hogy bár nehány éve szinte teljesen megszűnt az állami támogatás a nemzetközi szakokon, mégis egyre többen jelentkeznek. “Szinte mindenkinek fizetnie kell, de többszörös a túljelentkezés, és már alapképzés diplomával is elég jól lehet keresni. Ráadásul szükség van azokra az emberekre, akik átlátják a nemzetközi és a társadalmi folyamatokat. A nyugati egyetemek elképzelhetetlenek az ilyen szakok nélkül” – mondták.

A rendhagyó órákon a hallgatók is elmondhatják, miért ellenzik a szakok megszüntetését. Van, aki szerint a kormány egyszerűen fél a kritikus hangoktól, akik képesek átlátni a társadalmi kérdéseket. “Akik itt végeznek, tudják, mit jelentenek a társadalmi egyenlőtlenségek” – mondta egyikük.

Szakmegszüntetések az ELTE TáTK-n
A hallgatók hat pontban foglalták össze követeléseiket | Fotó: Magócsi Márton

A szervezők mégis azt mondják, nem céljuk, hogy az esti fórum sárdobálássá fajuljon, egyszerűen el akarják érni, hogy a kormány vonja vissza az előterjesztést. “Holnap reggel lesz a Felsőoktatási Kerekasztal ülése, látniuk kell, hogy mit akarunk” – mondták.

A hat órakor kezdődő fórumra már délelőtt elkezdenek készülni, a hallgatókat közös plakátkészítésre hívták, és folyamatosan egyeztetnek más egyetemekkel is. “Máshol is osztunk szórólapokat, és sok helyről vissza is jeleztek, hogy jönni fognak” – mondták.

A diákok követelései:

1.Követeljük, hogy az EMMI vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét!

2.Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat!

3.Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat!

4.A XXI. században nem az állam dönti el, kiből mi lesz! Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára.

5.Hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk!

6.Ezeknek a szakoknak a megszüntetésével a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőnket, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.

FRISS:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfő délutáni közleményében azt írja:

Elszomorító, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet.

Az Emmi szerint a kormány májusi döntése előtt minden lehetőség adott lesz arra, hogy az érintettek kifejtsék a véleményüket.  “A tárca a szakstruktúra átalakítására tett javaslatát részletesen egyeztette a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival, továbbá a keddi napon a Felsőoktatási Kerekasztal is tárgyalja” – írják, majd így folytatják:

Egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött kérdés, azonban bármelyik esetleges kivezetése vagy átalakítása alkalmatlan arra, hogy veszélyeztesse az ELTE, vagy más felsőoktatási intézmény költségvetési stabilitását és kari szerkezetét.

A minisztérium arra kér  minden “józanul gondolkodó hallgatót és oktatót, hogy ne üljön fel provokációnak. A képzési szerkezet tervezett átalakítása ugyanis a hallgatók érdekét szolgálja, továbbá az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát erősíti, nem veszélyezteti tehát sem a szabad szakválasztást, sem az egyetemi autonómiát”.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!