Keresés

Ha itt meghaltok, senkit sem fog érdekelni, csak kidobjuk a hullátokat

Erőszakos rendőrök és embertelen körülmények várnak azokra a menekültekre, akik a Balkán-félszigeten próbálnak Magyarországra és az EU-ba jutni. Az Amnesty International jelentése szerint sem Görögországban, sem Macedóniában, sem Szerbiában nincs rendes menekültügyi rendszer, ezért óriási hiba, hogy a magyar kormány ide akarja visszaküldeni a hozzánk érkezőket. A hétfőn elfogadott migrációs törvénycsomaggal nemzetközi kötelezettségeket sérthetünk.

Embertelen körülményekkel, rendőri erőszakkal és jogsértésekkel találkoznak azok a migránsok, akik a balkáni útvonalon, vagyis Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül igyekeznek az Európai Unióba. Az Amnesty International munkatársai 2o14 júliusa és 2o15 márciusa között több mint száz menedékkérővel, menekülttel és migránssal készítettek interjút, amiből most jelentést készítettek. Ebből kiderül, hogy bár a menekülők jogosultak a nemzetközi védelemre, alig van köztük olyan, aki jogsérelem nélkül haladhatna tovább.

Az Amnesty International jelentéséről szóló sajtótájékoztató (Fotó: MTI)
Az Amnesty International jelentéséről szóló sajtótájékoztató (Fotó: MTI)

A főleg Szíriából, Afganisztánból, Eritreából, Irakból és Szomáliából érkezők először Görögországban lépik át az EU-s határt, és az Amnesty szakértője, Gárdos Tódor szerint a legtöbben ott is maradnának, ha működne az országban normális menekültügyi rendszer. Csakhogy a görögök embertelen körülmények közt, megfelelő védelem nélkül helyezik el a migránsokat, akik így kénytelenek Macedónia felé továbbhaladni. A határon viszont gyakran bántalmazzák, vagy illegálisan visszafordítják őket. Akiket mégsem, azokat a macedón hatóságok több hónapon keresztül fogva tartják, hogy később tanúskodhassanak az embercsempészek ellen. Macedónia külföldiek fogadására kijelölt központjában, a Gazi Babában százakat zsúfolnak össze, matracok hevernek a lépcsőkön, a padlón és a folyosókon is, ráadásul a rendőrök is bántalmazzák őket. A jelentés szerint egy alkalommal néhány szíriai éhségsztrájkkal fenyegetőzött, amire a rendőrnek csak annyi volt a válasza:

Ha itt meghaltok, senkit sem fog érdekelni. Csak kidobjuk a hullátokat.

Így aki csak tud, továbbhalad Szerbia felé, ahol viszont szintén nem számíthatnak tisztességes eljárásra, gyakran jogtalanul visszaküldik, vagy vidéki rendőrőrsökre szállítják őket. Macedóniában és Szerbiában pedig szinte esélytelen menekültstátuszhoz jutni. 2o14-ben a macedón hatóságok tíz, a szerbek pedig egyetlen menedékkérelmet ismertek el., így a szerb hatóságok által szélnek eresztett migránsok Magyarország felé haladnak tovább. A szerb-magyar határ előtti utolsó állomás Szabadka, ahonnan a migránsok embercsempészek segítségével próbálnak továbbhaladni. A rendőrök viszont sokszor csak akkor engedik el őket, ha kenőpénzt fizetnek. Néhány afgán család így mesélt erről az Amnestynek:

Szabadkán fogtak el minket. Negyven órát töltöttünk a rendőrőrsön. Nagyjából negyvenen voltunk egy szobában összezsúfolva, köztük gyerekek is. Nem adtak sem vizet, sem ennivalót, és wc sem volt. Innen elvittek a bíróságra, ahol 5o eurót kellett volna fizetnünk, de mivel nem volt pénzünk, nem tudtunk. Egy iraki kurd beszélt a nevünkben. Ügyvéd nem volt. A menekült státusz szóba sem került.
Tegnapelőtt próbáltunk átkelni a magyar határon. Tíz órát gyalogoltunk, de a gyerekek nem bírták tovább, ezért a rendőrök ismét elfogtak minket.   Egy nőt a földre löktek, és megvertek a rendőrök. Ugyanezt csinálták egy öthónapos terhes nővel is. Ismét a bíróságra vittek minket, aztán azt mondták, mehetünk.

A magyar kormány azzal érvel a menedékkérők visszaküldése mellett, hogy még ha a hazájukban valóban üldözésnek is vannak kitéve, mire Magyarországra jutnak, már gazdasági bevándorlóknak számítanak, hiszen közben biztonságos országokon haladnak át. Az Amnesty szerint viszont éppen a fenti beszámolók bizonyítják, hogy sem Görögország, sem Macedónia, sem pedig Szerbia nem biztonságos ország a menedékkérők számára. A szervezet szerint legális és biztonságos útvonalakat kellene kiépíteni a menekültek számára, az EU-nak pedig nem szabadna arra biztatnia Szerbiát és Macedóniát, hogy szigorítsák a határvédelmet. Ehelyett fair eljárásokat kellene biztosítani a menedékkérőknek.

A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke értékelte a Parlament által hétfőn elfogadott migrációs törvénycsomagot. Ennek része a menedékkérelmek elbírálásának lerövidítése is, ami Pardavi szerint meggátolja majd az érdemi vizsgálatokat. “A hatóság csak annyit fog mondani, hogy a kérelmezőnek Szerbiában kell státuszt kérnie, de abban nem fog dönteni, hogy jogosult-e rá” – mondta. Az új szabály szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tizenöt napon belül fog dönteni egy-egy kérelemről, majd három napja marad a kérelmezőnek arra, hogy bírósághoz forduljon. Pardavi szerint kizárt, hogy ennyi idő alatt bárki jogorvoslatot kérjen.

Ki fog üresedni a menekültügyi rendszerünk, és kérdés, hogy így megfelelünk-e egyáltalán a nemzetközi jogi kötelezettségeinknek.

Az Amnesty szerint a magyar kormánynak ehelyett tisztességes, egyéni eljárásokat kellene biztosítania, nem szabadna visszafordítania az ide érkezőket Szerbiába, és csak végső esetben kellene őrizetbe vennie őket.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!