Keresés

Ha itt meghalsz, senkit nem fog érdekelni

A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a déli határszakaszon keresztül érkező menekülteket visszaküldjék Szerbiába, mondván, az egy biztonságos ország. Csakhogy ott az üldöztetés elől menekülő emberek jó eséllyel semmilyen védelmet nem kapnak, sőt, sokukat jól megverik, és túlzsúfolt táborokba zárják, menekültstátuszt kapni pedig lényegében lehetetlen.

Tegnapelőtt megpróbáltunk átkelni a magyar határon. Tíz órát gyalogoltunk, de mert a gyerekek nem bírtak már továb menni, megint ránk talált a rendőrség. Láttam, hogy egy nőt a földön ráncigáltak és ütlegeltek. Egy másik nőt, aki öt hónapos terhes, szintén megvertek. A rendőrségre, majd a bíróságra vittek minket megint. Kora reggeltől este 6 óráig ott voltunk, aztán azt mondták, menjünk.

– mesélt egy afgán férfi a szerb rendőrséggel kapcsolatos tapasztalatairól az Amnesty International munkatársának idén márciusban, a szerb-magyar határ menti vajdasági városban, Szabadkán.

_HDA4574
Szíriai migránsok Szeged közelében I Fotó: Hajdú D. András

A balkáni migrációs útvonal Szerbia előtti szakaszán, Macedóniában még sötétebb a helyzet: ott bevett gyakorlat például, hogy azért veszik őrizetbe a migránsokat, hogy az embercsempészek utáni nyomozásokban esetleg tanúként kihallgassák őket. A hírhedt Gezi Baba idegenrendészeti őrzött szálláson, ahol kísérő nélküli kiskorúakat is fogvatartanak, az Amnesty jelentése szerint folyamatos az őrizetesek fizikai bántalmazása.

Gazi Babában vertek engem a rendőrök, és láttam azt is, hogy egy szíriai férfit addig ütöttek a fülénél, amíg vérezni nem kezdett. Mikor Gazi Babába kerültem, nem tudtam, hogy a megszabott időpontig a szobában kell maradnom. Elmentem zuhanyozni és fogat mosni. Jöttek, és az egyik felügyelő behúzott nekem egyet. Pár szíriai azzal fenyegetőzött, hogy éhségsztrájkba kezdenek. A rendőrség azt mondta nekik: “Ha itt meghalsz, senki nem fog érdeklődni felőled. Kidobjuk a hulládat.

– emlékezett vissza egy afgán menekült, aki később eljutott Szerbiába.

Ez csak kettő a sok hasonló történet közül az Amnesty július elején, Európa határvidékei címmel kiadott, a Macedóniában, Szerbiában és Magyarországon menedéket kérők helyzetét bemutató jelentéséből. Szerbia és Macedónia menekültellátó rendszerében szinte minden menekültüggyel foglalkozó civil szervezet, és még a kérdésben mértékadó ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) is súlyos elégtelenségekre hívja fel a figyelmet.

Mégis “biztonságos”

Mindeközben a magyar kormány augusztus 1-től életbe lépett határozata szerint Szerbia és Macedónia is szerepel a “biztonságos harmadik országok” listáján. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken az országokon keresztül Magyarországra érkező menedékkérőktől érdemi eljárás lefolytatása nélkül, automatikusan meg lehet tagadni a menedékjogot, mivel biztonságosnak ítélt helyről érkeznek.

_HDA4358
A Szerbia felől érkező migránsok menedékkérelmét mostantól automatikusan elutasíthatja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. I Fotó: Hajdú D. András

A menedékjogban biztonságos harmadik ország lehet minden olyan állam, ahol nem éri üldözés a külföldit, amely képes hatékony védelmet nyújtani a menekültek számára, és képes tisztességes eljárás keretében megállapítani, hogy a menedékkérők közül ki jogosult nemzetközi védelemre.

– magyarázza Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A magyar kormány viszont annak ellenére nyilvánította mindkét országot biztonságosnak, hogy a kérdésben mérvadó UNHCR-álláspont épp az ellenkezőjét állítja: a 2o12-ben elkészített országinformációs jelentések alapján Szerbia és Macedónia menekültellátó rendszere sem működik elég megbízhatóan ahhoz, hogy biztonságos harmadik országként lehessen kezelni őket.

Ahol a menedékjog csak papíron létezik

Szerbiában ugyanis hiába nincs háború, és az oda érkezők nincsenek kitéve üldözésnek sem, a szabályosan lefolytatott menekültügyi eljáráshoz közel sincs minden arra jogosultnak hozzáférése. A tavalyi évben beadott több mint 16 ezer menedékkérelemből is mindössze 15-öt bíráltak el egyáltalán, 2008 óta pedig, mióta az országnak van menekülttörvénye, mindössze 22 ember kapott valamilyen védelmet az országban – mutatják a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International által összegyűjtött statisztikák.

A gyakorlatilag elérhetetlen menedékjog mellett rontja a helyzetet, hogy a menedékkérőket a szerb hatóságok nagyon gyakran visszaküldik Macedóniába, akár a macedón-szerb határ átlépését követően, még mielőtt benyújthatnák a menedékkérelmet. Ezek főleg informális visszaküldések, amiket a nemzetközi jog határozottan tilt – ezért nincsenek pontos adatok arról milyen gyakran történik ez, és hány migránst érint.

Van tudomásunk olyan esetekről is, amikor a Magyarországról visszaküldött menekülteket a szerb rendőrség buszokra ültette, és bármiféle eljárás lefolytatása nélkül a macedón határhoz vitte, majd ott arra utasította őket, hogy hagyják el Szerbiát

– mondta el az Abcúgnak Pavle Kilibarda, a Belgrade Center for Human Rights nevű szerb civil szervezet munkatársa. A szervezet a UNHCR szerbiai partnerszervezete, és a menedékkérők jogvédelmével foglalkozik.

_HDA4800
Van, hogy a Magyarországról visszaküldött menedékkérőket a szerb hatóságok bármilyen hivatalos eljárás nélkül visszatoloncolják Macedóniába. I Fotó: Hajdú D. András

Visszatoloncolás? Segít a magyar rendőrség!

Kilibarda azt is hozzátette: a szerb hatóságok képviselői – nyilván nem tudva arról, hogy amiről szó van az törvénybe ütközik – többször nyíltan beszéltek arról, hogy a szerb és a magyar rendőrség közös erőfeszítéssel sikeresen akadályozta meg illegális bevándorlók százainak belépését Macedóniából Szerbiába.

Az Amnesty jelentésében is olvasható ilyen eset. 2015. június 29-én például a Macedónia és Szerbia határán működő szerb határőrség, a szerb és a magyar rendőrség embereivel, illetve a Frontex EU-s határrendészet osztrák rendőreivel kiegészülve az Amnesty által megkérdezett 39 migránsból 12 embert visszafordított Macedóniába – többüket már nem először.

A mindenféle hivatalos eljárás nélküli visszaküldést (push-back) olyan országba, ahol az illető komoly emberjogi sérelmeknek van kitéve, szigorúan tiltja a menedékjog, Szerbiában és Macedóniában, úgy tűnik, mégis gyakran alkalmazzák.

Magyar felelősség

Ha Magyarország elkezdi egyéni menedékkérelmi eljárás nélkül visszaküldözgetni a Szerbián keresztül Magyarországra érkező migránsokat, azzal komoly veszélyeknek teszi ki őket. Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy nem kerülnek újra olyan országokba, ahol súlyos emberi jogi sérelmek érik őket

magyarázta Pardavi Márta. A jogász szerint talán az egyik legfontosabb visszásság a szerb rendszerben, hogy nincs működő ellátórendszer, és szinte nem lehet arra számítani, hogy valaki megkapja a menekültstátuszt.

_HDA4093
Elfogott migránsok Szeged közelében, a hattyasi erdőben I Fotó: Hajdú D. András

Ezen kívül a szerb menekültellátó rendszer több elégtelensége is kizárja, hogy Szerbia valóban biztonságos harmadik ország legyen.

  • Noha a jogi keretrendszer megfelel a nemzetközi elvárásoknak, a gyakorlatban nagyon nehezen lehet menedékjoghoz jutni: kevés helyen lehet beadni menedékkérelmet, az elbírálás lassú, és nagyon kevesen kapnak végül bármilyen védelmet.
  • Kevés tábor van és azok is túlzsúfoltak, sokan a táborok környéki erdőkben töltenek napokat.
  • A sérülékeny csoportokhoz tartozó menekültek (például kísérő nélküli kiskorúak, testi vagy szellemi fogyatékkal élők) nem kapnak semmilyen kiemelt segítséget.
  • A kevés védelmet nyert menedékkérő integrációja nehézkes (nem kapnak megfelelő szociális segítséget ehhez, és az állampolgárság megszerzése is szinte lehetetlen menekültként).

Szerbiánál még rosszabb a helyzet az országgal délről szomszédos Macedóniában, ahol nagyon gyakoriak a mindenféle eljárás nélküli kitoloncolások, amikor a határrendészet erőszakkal fordítja vissza migránsokat a határon, mielőtt menedéket kérhetnének. Ez nem hivatalosan történik, tehát pontos adatok sincsenek a probléma méretéről.

Az EU-nak jól jön

Az EU egyes tagországainak saját hatásköre, hogy mely országokat nyilvánít biztonságos harmadik országnak. Mindegyik államnak van ilyen listája – magyarázza Pardavi Márta, de van, ahol ez nem nyilvános, csak a menekültügyben illetékes állami szervek munkatársainak készül. “A Helsinki Bizottság megvizsgálta a nyilvános listákat, és azt találtuk, hogy egyik ország listáján sem szerepel Szerbia biztonságos harmadik országként” – folytatta Pardavi, illusztrálva, a menedékjogban mennyire unortodox lépést tett Magyarország.

A dublini egyezmény azon alapul, hogy minden EU-s országban lehet arra számítani, hogy a menedékkérelmeket bizonyos standardok szerint fogják elbírálni – magyarázta Pardavi Márta. A biztonságos harmadik ország fogalma ennek tulajdonképp az EU-n kívüli országokra való kiterjesztése, azokat a nem EU-s országokat jelenti ugyanis, amelyek megfelelnek ezeknek a standardoknak, tehát elég jó helynek mondhatók, hogy a menedékkérők ott kapjanak védelmet.

Az viszont vitathatatlan, hogy az EU menekültkérdéshez való viszonyát jellemző Európa Erőd (Fortress Europe) politikával összhangban áll a menekülttörvény mostani módosítása. Ennek lényege, hogy az Európai Unió határain kívül kell tartani a menekülteket, és – anyagi és infrastrukturális támogatásokkal – az EU-val szomszédos országokban kiépíteni egy a menekülthullámmal megbirkózni képes ellátórendszert.

Magyarország a most bevezetett új gyakorlattal lényegében azt csinálja majd, mint Szerbia. Ugyanis ahogy Magyarország Szerbiát, úgy Szerbia is biztonságos harmadik országoknak tekinti a szomszédait – ezért utasítják el a menedékkérő tényleges helyzetének vizsgálata nélkül azt a kevés kérelmet is, ami átfut az elképesztően lassú és alulfinanszírozott rendszeren.

_HDA4130
Fotó: Hajdú D. András

Mit lehet tenni?

Mivel Magyarországra a menedékkérők nagy része Szerbián keresztül érkezik, mostantól tömegével lehetnek automatikus elutasítással végződő kérelmek. Ezek a döntések is megtámadhatóak, azonban mindössze három naptári napja van a menedékkérőnek a felülvizsgálati kérelmet beadni. Ebben nyilatkoznia kell arról, hogy Szerbia miért nem volt biztonságos a számára. Hivatkozhat például arra, hogy embercsempészek vitték át az országon, és lehetősége sem volt védelmet kérni, vagy egyszerűen arra, hogy hiába ment a kijelölt menekülttáborhoz, nem engedték be, mert nem volt hely.

“Az a kardinális kérdés, hogy lesz-e érdemben lehetősége a menedékkérőnek előadni ezeket az érveket a BÁH-nak” – mondta Pardavi Márta. Három nap alatt kéne megértenie, hogy mi történik vele, és megfogalmaznia egy jogi szöveget. Mindez jogi segítség nélkül lehetetlen, márpedig ehhez kevés menekültnek van hozzáférése – tette hozzá.

Az sem biztos, hogy a visszaküldés a gyakorlatban is működni fog, hiszen a szerb menekültügy akár azt is mondhatja, hogy csak korlátozott számú menedékkérőt tud visszafogadni, mert a rendszer nincs felkészülve több emberre. “Az kizárt, hogy több tízezer embert vissza tudjon fogadni Szerbia” – hangsúlyozta a Helsinki jogásza. Mint mondta, ebben az esetben nincs más hátra, mint Magyarországon érdemben lefolytatni az eljárást.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!