Gazdasági emigrációnak azt nevezzük, amikor valaki azért megy egyik országból a másikba, hogy ott vállalkozzon, dolgozzon, működő tőkét hozzon az adott országba, éppen ezért a gazdasági migrációból az európai társadalmak csak profitálnak – reagált Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Orbán Viktor vasárnap esti nyilatkozatára. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarország nem befogadó, a bevándorlók nem célországként tekintenek rá, a magyarok többsége pedig elutasító. Van olyan szakértő, aki szerint Orbán kijelentései műbalhét csinálnak, és csupán politikai célokat szolgának, valódi szakmai indok ugyanis nincs.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este Párizsban az M1 tudósítójának azt mondta:
- “A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”
- “Valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek” meg kell adni, ami jár, mármint menedéket, de a gazdasági okból hazájukat otthagyók számára Magyarország nem tud ilyen menedéket nyújtani.”
- “Ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország”
- “Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”.
Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója szerint Orbán is arra gondolhatott gazdasági bevándorlás címszó alatt, hogy valaki azért megy el egy másik országba, hogy munkát vállaljon, vállalkozzon, a megalapított vállalkozásával munkahelyeket teremtsen, működő tőkét hozzon, befektessen, és így vegyen részt az adott ország gazdasági életében.
Ebben semmi kivetnivaló sincs – mondta az egyesület igazgatója. Annak az európai integrációnak, amelynek Magyarország is a része, az ilyen jellegű gazdasági bevándorlás az egyik motorja már évtizedek óta. Enélkül nagyon nagy bajban lennének az európai gazdaságok, és ezt ide vonatkozó kutatások újra és újra alátámasztják: az európai tagállamok gazdaságai és társadalmai a bevándorlásból profitálnak – érvelt Kováts.
Sokan hajlamosak arra, hogy azt mondják: vannak olyan bevándorlók, akik rászorulnak a segítségre, ezért humanitárius és egyéb jogi megfontolásból segítünk rajtuk, mindenki mást pedig gazdasági bevándorlónak kell tekinteni – de Kováts szerint ez egy nagyon leegyszerűsített és hibás definíció.
Egy felelős politikus a szavaiért is felelősséggel tartozik, ezért a kimondott szavak is tettekként értelmezhetők, és ezért tartjuk mi ezt egy elég veszedelmes gondolatmenetnek. Sokan elfogadják ugyanis ezt az érvelést, amivel mélységesen megosztottá válik a társadalom, amelyben ezekben a napokban éppen a szolidalritást, és egymás elfogadását kellene erősíteni – mondta Kováts.
Kevés a bevándorló
Pardavi Márta szerint Magyarországon kelet-európai mércével mérten is nagyon kevés bevándorló él. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az atv.hu-nak elmondta, hogy jelenleg a lakosság 1,4 százaléka – mintegy 140 ezer ember – tekinthető bevándorlónak, de a többségük határon túli magyar, tehát nem számít más nemzetiségűnek. „A bevándorlók a gazdaság szempontjából többletet jelentenek, mivel sokkal többen dolgoznak: az átlagos magyar aktivitási ráta mindössze 49, míg a bevándorlóknál 56 százalékos, ráadásul a bevándorlók képzettsége is magasabb.
Évente pár százan kapnak csak valamilyen menekülti (menekült, oltalmazott, vagy befogadott), de eltérő jogokat biztosító státuszt Magyarországon, a menekült státuszt kérők 70 százaléka tovább áll. „Magyarországon nem erős a befogadói légkör, nincsenek olyan, például szociális munkás, vagy oktatási jellegű támogatói szolgáltatások, amelyek megkönnyítenék a menekültek életét” – nyilatkozta az atv.hu-nak Simonovits Bori szociológus, a Tárki kutatója.
A magyar ember nem befogadó
A Tárki felmérése szerint 2013-ban már 39 százalék volt azok aránya, akik szerint „Magyarországnak egyáltalán nem kell menedékkérőt befogadnia”. Csupán a megkérdezettek 10 százaléka „idegenbarát”, míg 51 százalékuk „mérlegelőnek” vallotta magát. Az „idegenellenes” hangulat leginkább a vidéki, alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokban kiugróan magas.
Megosztás