Keresés

Rettenetes diktatúra a minta Orbánnak

Azerbajdzsán mintaállam, mert az energiaszektorra építi a gazdaságát, mondta Orbán Viktor, miután stratégiai megállapodást kötött Ilham Alijev azeri elnökkel. Eközben emberi jogi szervezetek a szólásszabadság hiányával, indokolatlan erőszakkal, koholt vádak alapján való ítélkezéssel, kikányszerített vallomásokkal, újságírók megfélemlítésével, civil szervezetk elnyomásával, tisztességrelen választásokkal, korrupcióval és a vallásszabadság korlátozásával vádolják az országot.

Stratégiai megállapodást kötött Azerbajdzsán és Magyarország, ami az energiára, az oktatásra és a turizmusra is kiterjed. Ilham Alijev azeri elnök ma érkezett Budapestre, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon, aki a szerződés aláírását követő sajtótájékoztatón azt mondta, Azerbajdzsán mintaállam abból a szempontból, hogy az energiaszektorra építve igyekszik fejleszteni az egész gazdaságot.

Orbán szerint fontos, hogy az azeri gáz Dél-Európából Közép-Európába jusson, de úgy látja, a térségben csak Magyarország szorgalmazza a szomszédos országok gázvezetékeinek összekötését, miközben az Európai Uniónak közös energiapiacot kellene létrehoznia. Alijev szerint a Bakuban épülő déli gázvezeték 5-6 éven belül gázzal láthatja el az Európai Uniót, és mivel Azerbajdzsán rendkívül gazdag földgázban és olajban, nagy lehetőségeket lát az európai piacban is. Alijev örömmel látja az Azerbajdzsánban megjelenő magyar cégeket, amelyek főleg vízgazdálkodással és mezőgazdasággal foglalkoznak.

A stratégiai partnerségi szerződés mellett aláírtak egy légi közlekedési okmányt, így a WizzAir márciusban újraindítja Budapest-Baku járatát, illetve egy felsőoktatási megállapodást is. Magyarország kétszáz azeri diáknak ajánl ösztöndíjat, diákcsereprogramot indítanak, és a tárgyaláson szóba került egy azerbajdzsáni magyar egyetem létrehozása is. Ezen kívül kötöttek egy sport- és ifjúsági, valamint egy turisztikai egyezményt is.

Az örményeket is beáldoztuk 

Az Orbán-kormány az elmúlt években többször is jelezte, hogy valóban fontos partnernek tekinti Azerbajdzsánt, ami a keleti nyitás politikájának egyik alappillére lett. Orbán Viktor például 2010-ben és 2012-ben is Bakuban járt, hogy az energetikai együttműködésről folytasson tárgyalásokat, noha az orosz gázfüggőséget egyelőre nem sikerült csökkenteni, ami a kormány eredeti célja lenne.

A miniszterelnöki látogatásokon túl, még köztársasági elnökként járt Bakuban Schmitt Pál, de a kormány államtitkári, nagyköveti és miniszteri szinten is többször képviseltette magát az azeri fővárosban. Múlt héten például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többek közt egy azeri-magyar szakácskönyvet is népszerűsített Azerbajdzsánban. A könyvet kiadó alapítványt arról a Heydar Alijevről nevezték el, akitől a mostani elnök megörökölte a hatalmat, és aki a volt szovjet titkosszolgálat, a KGB helyi vezetője is volt. Az ő sírját koszorúzta meg múlt héten Szijjártó Péter, és ehhez hasonló szimbolikus lépés volt, amikor 2012-ben a Parlamentben rendeztek fórumot a külföldön tanuló azeri fiataloknak. A legnagyobb visszhangot Ramil Safarov 2012-es hazaengedése váltotta ki, aki 2004-ben ölt meg Magyarországon egy örmény fiatalt. A baltás gyilkosként ismert Safarov azonnal elnöki kegyelmet kapott Azerbajdzsánban, Örményország pedig felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Azerbajdzsán igazi arca

Orbán Viktor keddi sajtótájékoztatón Heydar Alijevről is megemlékezett, pedig Azerbajdzsán akkor is és ma is antidemokratikus rezsimként működött. A Szovjetunió összeomlása óta nem sokat javult az azeri helyzet, legalábbis ami a szólásszabadságot, a kormányzati erőszakot, az ideológiai propagandát, vagy a civil szervezetek elnyomását illeti.

Az Amnesty International mai összeállításában tíz „kevésbé vonzó tényt” közöl Azerbajdzsánról:

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!