Elmarasztalta a józsefvárosi önkormányzatot az ombudsman, miután idén augusztusban végleg bezárt a Kék Pont tűcsereporgram. A Magyar Nemzet egy belső levelezésre hivatkozva azt írta: előre egyeztetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője és az ombudsmani hivatal egyik főosztályvezetője arról, hogy mikor menjen ki a VIII. kerületi vezetést elmarasztaló jelentés. Székely szerint nem is azok leveleztek az ügyben, akiket a lap említ.
Belső vizsgálatot rendelt el Székely László alapjogi ombudsman, miután a Magyar Nemzet a birtokába került emailekre hivatkozva azt írta: a hivatal egyik főosztályvezetője előre egyeztette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetőjével, Sárosi Péterrel, hogy mikor legyen nyilvános a VIII. kerületi tűcsereprogramról készült, a józsefvárosi városvezetést elmarasztaló ombudsmani jelentés.
A Magyar Nemzet szerint Sárosi lényegében a jelentés időzített megjelentetésére kérte a főosztályvezetőt arra hivatkozva, hogy nagy médiamegjelenést szánnak neki, ám a következő időszak erre nem lenne alkalmas, mert ő nyaralni megy. A lap azt írta: a jelentés már május 28-án készen volt, és a főosztályvezető olvasta is, de azt végül csak múlt hét szerdán hozta nyilvánosságra a hivatal.
Sárosi Péter a hvg.hu-nak azt mondta: „harmatgyenge vádaskodás” a Magyar Nemzet állítása. Mivel már tavaly novemberben elküldték a Kék Ponttal kapcsolatos beadványt, áprilisban valóban rákérdezett a hivatalnál, hogy mikor jön ki az állásfoglalás. Kérdését továbbították, de választ nem kapott. Május végén még egyszer írt, és valóban azt üzente, jó lenne, ha nem a nyaralása idején jönne ki a jelentés. Akkor sem válaszoltak arra a kérdésére, hogy mikor jön ki a jelentés, amiből akkor még csak egy munkaanyag állt rendelkezésre.
A jogvédő szervezetnek sem a jelentés időpontjára, sem pedig a tartalmára nem volt befolyása, a tartalomra legfeljebb annyiban, hogy Székely László tavalyi beadványuk hatására vizsgálta meg a józsefvárosi tűcserehelyzetet. Sárosit meglepte, amikor végül szeptemberben megjelent az ombudsman állásfoglalása. Sárosi szerint Székely László véleménye megkésett, mert jó lett volna, ha még a Kék Pont VIII. kerületi központjának bázárása előtt megszületik. Az ombudsman jelentése, ha időben kijön, sokat segíthetett volna a Kék Pont ügyében.
Az ombudsman által indított belső vizsgálat első megállapítása szerint a levél a hivatal zárt levelező rendszeréből származik, és sem feladóként, sem címzettként nem szerepel rajta a TASZ. „A levél az ügy előadója és hivatali vezetői között, a jelentés tervezetének előkészítésekor készült, és ismeretlen módon került a Magyar Nemzet birtokába” – állapította meg a biztos.
Székely hozzátette: „a Magyar Nemzet címlapján a címzettek és a feladó nevének kitakarásával másolatban közölt elektronikus levéllel, valamint az ahhoz fűzött feltételezésekkel a lap azt a hamis látszatot keltette, mintha az az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának munkatársai és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közötti levélváltás dokumentuma volna”.
A Kék Pontot nyolc év működés után augusztus végén zárták be végleg. Tavaly szeptember végén az önkormányzat arra hivatkozva mondta fel a szervezettel kötött együttműködési szerződést, hogy a tűcsere felelős a kerületben eldobált fecskendők számának növekedéséért, és a kerületbe vonzza a drogfogyasztókat.
A TASZ tavaly novemberben beadványban kérte az alapvető jogok biztosát, hogy állapítsa meg: a józsefvárosi önkormányzat intézkedései a tűcsere program bezárására több alkotmányos jogot is sértenek. Az ombudsman átfogó jelentést készített a drogkoordinációról és a szenvedélybetegek ellátásáról, amelyben kiemelt ügyként foglalkozott Kék Pont tűcsere program bezárásával.
Székely jelentése arra jutott, hogy a tűcsereprogram megszüntetése az egészséghez és az egészséges környezethez való jog sérelmének közvetlen veszélyét idézte elő. A biztos ezért felkérte Kocsis Máté polgármestert, hogy a helyi lakosok és az intravénás szerhasználók érdekeit figyelembe véve tegyen intézkedéseket azért, hogy a vitás helyzet ne vezessen a drogbetegek egészséghez való alkotmányos jogának ellehetetlenüléséhez.