Keresés

Félremagyarázó hadjárat, hogy a szegregálókat mentenénk!

Félremagyarázó hadjárat miatt gondolták sokan, hogy legalizálni próbálják a szegregációt egy törvénymódosító javaslattal, mondta a felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány viszont úgy látja, hogy a miniszter a számára kedves, bíróság által elítélt szegregáló iskolát akarja fenntartani. De mitől olyan rossz a szegregáció, hogy Lázár János is utálja? 

Pontosítják a kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslatot, ami több civil szervezet szerint is a roma gyerekek iskolai elkülönítéséhez vezethet, mondta Langerné Victor Katalin felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár az Antiszegregációs Kerekasztal csütörtöki ülése után. A kormány korábban azt javasolta, hogy a jövőben az oktatásért felelős miniszter rendeletben adhasson felmentést a szegregáció tilalma alól, ami az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF), az Európai Roma Jogok Központja és a Romaversitas Alapítvány szerint szembemegy az alapjogokkal. A civilek felháborodása után az Emmi azt mondta az Indexnek, hogy a kormány elítéli a szegregációt, a rendeletben pedig a szülők önkéntes nyilatkozatához és előzetes tájékoztatáshoz kötnék az elkülönített csoportok létrehozását.

A kormány nem sokkal az után nyújtotta be a módosító javaslatot, hogy a bíróság kimondta: meg kell szüntetni a szegregált oktatást a Görögkatolikus Egyház által fenntartott nyíregyházi, huszár-telepi iskolában. Az Emmi közleményében azt írta, meg kell vizsgálni, hogyan lehet jogszerűen működtetni “a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztatását segítő” iskolákat. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a minisztérium így próbálja megmenteni az elítélt, huszár-telepi intézményt. Langerné mai sajtótájékoztatóján azt mondta, időben valóban közel esett egymáshoz a két eset, de a kormány sosem támogatta szegregációt, és csak egy “körülhatárolható érdekcsoport félremagyarázó hadjárata” miatt értelmezték rosszul a módosító javaslatot.

A civil szervezetekből álló, Emmi által létrehozott Antiszegregációs Kerekasztal javaslatára most a törvénymódosítás részévé teszik, hogy mindenképp érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek, és megállapodtak abban is, hogy a kerekasztal részt vehet a további részletszabályok kidolgozásában. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a kerekasztal mai ülése után azt mondta, a huszár-telepi szegregáló iskola valóban problémát jelent, de ennél sokkal komolyabb elkülönítések is vannak. A kerekasztal ezért javaslatot tett az eddig bevált hejőkeresztúri, berettyóújfalui, vagy bátonyterenyei programok elterjesztésére. Vecsei szerint a korábbi szegregáció-ellenes programokkal ellentétben most nem írják meg előre a cselekvési tervet, hanem előbb a gyakorlatban, a legrosszabb helyzetű térségek tankerületeivel együttműködve próbálják felmérni, hogyan lehetne megszüntetni az elkülönítéseket.

Továbbra sem tudni, mit akarnak

Kegye Adél, a CFCF ügyvédje szerint továbbra sem tudni, hogy mik a kormány pontos szándékai szándékai, így csak arra tud gondolni, hogy a huszár-telepihez hasonló iskolák működését akarják biztosítani, ami Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nem tart szegregálónak.

Az ügyvéd szerint az sem igaz, hogy nincs egységes értelmezése a szegregációnak, “különben nem nyertük volna meg az összes szegregációs perünket az elmúlt években” – mondta Kegye, aki szerint legfeljebb az a kérdés, hogyan lehetne megszüntetni a jogsértéseket.

“A huszár-telepi iskolát azért minősítették szegregálónak, mert a szülők a jelentkezési lapon megjelölték, hogy a közelség, és nem a vallásos nevelés miatt akarják oda járatni a gyerekeiket, így nem lehet mondani, hogy saját döntésből vállaltak volna valamilyen elkülönített oktatást. Persze ha lesz egy egységes nyomtatvány, ahol csak annyit kell bejelölni, hogy vallásos nevelést szeretnének-e, vagy sem, akkor jogszerűvé tehetik a szegregációt” – mondta. Kegye szerint hiába ígérik meg, hogy a kerekasztalban résztvevő civilek beleszólhatnak a részletszabályok kidolgozásába, mert “kiderült, hogy a kerekasztal egy látszategyeztető fórum, amiből a CFCF másokkal együtt már korábban kilépett”.

A hejőkeresztúri és más példák átvétele Kegye szerint is támogatható, de ezek nem mindenhol hasznosíthatóak. “A hejőkeresztúri iskola azt mutatta meg, hogyan lehet megállítani egy település egyetlen iskolájának elcigányosodását. Jó oktatást szerveztek, így a vagyonosabb nem romák sem vitték el a gyerekeiket. Nyíregyházán, ahol a huszár-telepi iskola is működik, más a helyzet. Egy nagyvárosban adminisztratív eszközökkel is megoldható lenne a szegregáció kérdése” – mondta. A kormány tervét bírálták a Roma Sajtóközpont által megkérdezett jogászok is. Erről itt olvashat.

De mi a baj egyáltalán a szegregációval, és hogyan szabályozzák ezt a rendszerváltás óta?

Jobbikos polgármester Ózdon
Fotó: Magócsi Márton

Úgyis kevesebbre képes

2003-ig lehetőség volt arra, hogy cigány kisebbségi oktatás keretében felzárkóztató oktatást nyújtsanak a gyerekeknek, de egy 2001-es kutatás kimutatta, hogy ez etnikai szegregációhoz vezetett. Az akkori statisztikák szerint a roma gyerekek főleg normál, vagy kisegítő csoportokba jártak, és alig jutottak be a tagozatos osztályokba.

A kisegítő osztályok létrehozását általában azzal indokolták, hogy ezek a gyerekek nem tudják tartani a lépést a többiekkel, ezért speciális pedagógiai módszerekre van szükségük. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az ilyen osztályokba járó gyerekek alacsonyabb színvonalú képzést kaptak, mert a tanárok is elfogadták, hogy kevesebbre képesek. Ez összességében azt jelentette, hogy 2001-ben minden hatodik általános iskolás roma gyerek szegregált körülmények között tanult. Ráadásul sokszor eleve azért hozták létre ezeket a felzárkóztató osztályokat, hogy elkülönítsék a gyerekeket, és a tanárok sem tudták, pontosan hogyan kellene leküzdeni az otthonról hozott hátrányokat. Összességében a speciális módszerek helyett egyszerűen lassabban haladtak a tananyaggal, ami végül még nagyobb lemaradáshoz vezetett, és semmilyen felzárkóztató hatás nem érvényesült.

Tíz éve tilos, de Hoffmann visszahozta volna

A parlament 2003-ban fogadta el az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, ami az uniós szabályokhoz igazodva tiltja a szegregációt. Ettől csak nagyon indokolt esetben lehet eltérni, például ha a részvétel önkéntes alapú, és az elkülönítés miatt semmilyen hátrány nem éri a diákokat (erre az önkéntességi kitételre hivatkozik az Emmi is).

A 2011-es köznevelési törvény is rögzíti, hogy csak tanórán kívül lhet felzárkóztató oktatást szervezni, igaz, az eredeti Hoffmann Rózsa-féle koncepcióban még visszaállították volna a külön osztályokban történő szegregált oktatást egy „nulladik évfolyam” bevezetésével. Ez azt jelentette volna, hogy a gyerekek szakértői vélemény alapján egy fejlesztő pedagógiai osztályban kezdték volna meg az iskolát, és csak akkor csatlakoztak volna a „normál” osztályokhoz, ha ezt sikeresen teljesítik.

Ezt a javaslatot azonban a Fidesz nem szavazta meg, miután Lázár János és Pokorni Zoltán is bírálta. Lázár egy interjúban azt mondta, adatokkal tudja bizonyítani, hogy „a hátrányos helyzetű gyerekeket felvállaló osztályokban nem romlik a tanulmányi eredmény, és nem romlik a közösség. Aki mást állít, hazudik”. Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter szintén úgy látta, hogy egy ilyen fejlesztő osztály megnehezítheti a gyerekek későbbi beilleszkedését, és megbélyegezheti őket. A terv végül nem valósult meg, a törvénybe pedig csak annyi került be, hogy ha szükséges, a gyerekek mentesülhetnek az osztályzatos értékelés alól, illetve bizonyos tárgyakból felmentést kaphatnak.

Jövő héten döntenek

Kíváncsiak voltunk Pokorni Zoltán véleményére a kormány mostani ötletével kapcsolatban, de azt mondta, mivel már nem tagja a parlamentnek és az oktatási bizottságnak, nem követte közelről az eseményeket, így inkább nem válaszolt a kérdésre. Az országgyűlés várhatóan jövő hétfőn szavaz a módosító javaslatról, amiben Langerné szerint még nem biztos, hogy benne lesz a kerekasztal által elfogadott módosítás, de később mindenképp hozzáírják majd.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!