Jogerős döntésével a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatásáról határozott a Szegedi Ítélőtábla szerdán. A bíróság ezzel megváltoztatta a Gyulai Törvényszék korábbi ítéletét. A bíró indoklása szerint a jogszabályok alapján az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Az ügyészség keresetében a Szebb Jövőért Alapítvány feloszlatását kérte, többek közt arra hivatkozva, hogy az alperes olyan tevékenységet folytat, amely sérti a roma kisebbséghez tartozó személyek egyenlő emberi méltósághoz való jogát azáltal, hogy az emberek között faji alapon megkülönböztetést tesz. Az egyesület tevékenysége a polgárőr tevékenység látszatát keltve, azzal visszaélve, a roma kisebbség megfélemlítését és jogi megkülönböztetését eredményezte.
Az alperes járőrözései, a bűnözés ellen, a Jobbik által meghirdetett tüntetéseken való demonstratív részvétel és az egyéb formaruhás szervezetek tagjainak folyamatos jelenléte az érintett településeken (pl. Gyömgyöspatán) alkalmas volt arra, hogy a roma közösségek tagjaiban félelmet keltsen, illetve felerősítse a romákkal szembeni indulatokat. A média által biztosított széleskörű nyilvánosságnak köszönhetően az egyesület tevékenysége alkalmas volt arra, hogy az egész ország cigány lakosságában félelmet keltsen.
Ezeket a megállapításokat a Szebb Jövőért Egyesület tagadta.
A bíróság nem osztotta maradéktalanul az egyesület feloszlatását indítványozó ügyészség álláspontját, de megállapította, hogy a szervezet több rendezvényen túllépte a gyülekezési jog, az egyesülési jog, illetve a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó jogi kereteket.
Szeghő Katalin tanácsvezető bíró indoklásában úgy foglamazott: a rendezvényeken László Attila egyesületi elnök több felszólalása egyértelműen az egész cigányság ellen szólt, nem tett különbséget a bűnözésből élők és a törvénytisztelők között. László Attila a cigányokat férgeknek, sátánfajzatnak, patkányoknak, szemeteknek nevezte. A bíróság megállapítása szerint ezek, a romák emberi méltóságát sértő kijelentések annyira durvák, hogy nemcsak a jó ízlés, hanem a véleménynyilvánítás határain is túlmennek.
Az egyesületi elnök beszédeinek lényege, hogy minden cigány bűnöző, a cigányságnak nincs helye a Kárpát-medencében, el kell távolítani őket innen. A kijelentések alkalmasak voltak arra, hogy a hallgatóságban felszítsák a cigánysággal szembeni fizikai fellépés szándékát. Az egyesület bizonyos rendezvényei a tettlegességig menő konfliktus veszélyét is magában rejtették, azt pedig nem lehet megállapítani, hogy ennek elmaradása a rendőri jelenlétnek köszönhető-e – állapította meg a bíróság.
Korábban a Gyulai Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban elutasította az ügyészségnek az egyesület feloszlatására irányuló keresetét. Döntését a bíróság azzal indokolta, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes olyan cselekményeket követett el, illetve olyan tevékenységet folytatott és folyat, amely a hatályos jogszabályokba ütközik, és amely miatt az egyesület feloszlatása indokolt. A törvényszék a felperes által felajánlott bizonyítást nem találta elégségesnek.
Mucsi Erika bírónő március 24-én meghozott elsőfokú döntésének nyilvánosságra kerülése után több párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet indoklása – több ízben rasszista megnyilvánulásai – ellen. A Magyar Bírói Egyesület etikai tanácsának május 26-ai állásfoglalása szerint a bíró megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, a pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét. Kimondták azt is, hogy etikátlan, ha a bíró az ítéletében a saját véleményét, értékítéletét fejtegeti. Az ítélet ellen az ügyész nyújtott be fellebbezést, ezért került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. Mucsi Erika az elmarasztaló döntés ellenére továbbra is a Gyulai Törvényszéken dolgozik.
Megosztás