Keresés

Félbeszakítottak a diákparlamentben egy gimnazistát, aki kritizálta a kormány oktatáspolitikáját

A negyedikes gimnazista később ismét szót kapott, ám előtte kihúzatták mondanivalójából a „sértéseket”.

Félbeszakították egy gimnazista felszólalását a megyei diákparlament múlt pénteki, kaposvári ülésén a városházán – írja az Index. A Munkácsy gimnázium diákönkormányzatának elnökét az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának tagja állította meg az oktatáspolitikát élesen kritizáló beszéde közben személyeskedésre hivatkozva – a negyedikes gimnazista később ismét szót kapott, ám előtte kihúzatták mondanivalójából a „sértéseket”.

Rózsás Ildikó, az előkészítő bizottság tagja, a városházi összejövetel levezető elnöke azt állította: “A politikai döntéshozók maximálisan meghallgatják az országos diákparlament ajánlásait”.

A Bradánovics Bendegúz előtti felszólalások közül több is sérelmezte, hogy az előző, vagyis három éve összeült országos diákparlament óta semmi sem változott érdemben. Többen a heti öt kötelező testnevelést is kritizálták.  Több kritikus felszólalás után kapott szót a diákönkormányzati elnök:

“Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás. Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy különálló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasráütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert” – mondta.

Ekkor Rózsás Ildikó elnök „személyeskedésre” hivatkozva félbeszakította, és közölte vele, csak akkor folytathatja felszólalását, ha kihúzza belőle a személyeskedéseket. Ezt meg is tette, és három felszólalással később újra ő következett, és befejezhette a kormány oktatáspolitikáját így is ízekre szedő beszédét, melyet a Sonline.hu-nak meg is mutatott. Érdemes teljes terjedelmében idézni, elég tanulságos (főleg a vastagon kiemelt részekkel, melyek a kihúzott szöveget jelölik):

Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól. Megszüntették az előrehozott érettségi vizsgát, amely könnyítette volna a diákok terheit.Csökkentik a férőhelyek számát az egyetemeken, főként az államilag finanszírozottat, pedig nem a középkorban élünk, ahol a tanulás kiváltság volt. A ponthatárokat évről évre emelik, ezzel ellehetetlenítve sok diák jövőjét. Borzalmas, mikor iskolába menet korunkbeli fiatalokat látunk utcát söpörni, ezzel teljesen ellehetetlenítve a jövőjét és a szellemi fejlődését. Ez miatt szükséges visszaállítani a 18 életéves tankötelezettséget, hogy megakadályozzuk az éppen kialakuló tudatlan társadalmat.Az óraszámokat csökkenteni kell, mivel a diákok rettentő mértékig túl vannak terhelve. Túlterheltség miatt meg kell szüntetni a heti 5 testnevelést, mivel sok intézmény küzd jelenleg is a feltételek megteremtésével, valamint rettenetesen lefárasztja a diákokat is, ezáltal nem tudnak hatékonyan figyelni az órákon. Több nyelvoktatás szükséges, valamint ha kötelező a diplomához a középfokú nyelvvizsga, abban az esetben az állam teremtse meg rá a lehetőséget, hogy egy diák az állam finanszírozásából kapjon 2 lehetőséget a nyelvvizsga letételére.A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt. A készség tantárgyakat csak 9-10. évfolyamban kéne a tanterv részévé tenni, hogy a diákok 11-12. évfolyamban az érettségire összpontosíthassanak.A diákönkormányzatok jogkörét növelni kell egy demokratikusabb diákérdek képviselet létrejötte érdekében. Minden iskolában meg kell teremteni a tanításhoz szükséges körülményeket, eszközöket. Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben nincs papír, kréta, nyomtatópatron. A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények ,hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is. Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná, mi történik jelenleg a nevével. Példát kéne vennünk a finn oktatási rendszerről és ki kell alakítanunk egy nyugatias, modern, 21. századi oktatási rendszert.

Bradánovics Bendegúz állítása szerint csak a tankönyvekkel kapcsolatos felvetésére válaszoltak, ám arra is csak semmitmondó reagálással. Ellenben az iskolájában a diákok megtapsolták, és néhány tanár is megkereste, akik megköszönték, hogy ki mert állni értük. Igaz, azt is mondták, hogy hivatalosan nem vállalják véleményüket.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!