A sokadik tüntetés után sem tudjuk, mit szeretnének pontosan a tüntetéseket szervező civilek az Orbán-kormány helyett, de néhány követelés így is kirajzolódik. A MostMi! legutóbbi tüntetésén elhangzott beszédekből úgy látszik, hogy a felszólalóknak egyelőre nem sok konkrét elképzelése van, hogy mit szeretnének látni Magyarorszagon.
Az októberi netadó-ellenes tüntetések még jól megragadható témával hívták utcára az embereket, az ebből kirobbanó tiltakozási hullám azonban mára a kormány általános kritikájává alakult. A legutóbbi, pénteki tüntetés után sokan bírálták a szervezőket, mert a tiltakozáson kívül nem mutatnak fel életképes alternatívát, pedig a „MostMi!” társadalmi kezdeményezés saját bevallása szerint éppen azért jött létre, hogy lerakja egy új ország alapjait.
Bár az elmúlt hetek tüntetései olykor Kossuth téri dulakodásba torkolltak a rendőrökkel, a tiltakozások középpontjában azonban nem ez, hanem a beszédek állnak. A december 16-i „Nincs hova hátrálnunk!” tüntetésen például tizenegyen, a MostMi! január 2-i megmozdulásán pedig nyolcan tartottak beszédet. A felszólalók általában a civil szférából jönnek: van köztük a hajléktalanság ellen küzdő aktivista, egyetemi tanár és nyelvész is, de a legutóbbi tüntetésen felszólalt a magyar állampolgárként felkonferált egykori LMP-s országgyűlési képviselő, Vágó Gábor is.
A pénteki tüntetésen Kálmán László nyelvész is elismerte, hogy a tüntetést szervező civileknek egyelőre nincs egyértelmű jövőképük, de most összegyűjtöttük, hogy az általánosságokon túllépve milyen konkrét célokat lehet kihallani a beszédekből.
- Új alkotmány
A 90-es években még voltak próbálkozások, de végül minden kezdeményezés elhalt, ami a rendszerváltáskor átírt alkotmány teljes lecserélését célozta. A Fidesz 2010-es győzelme után végül megkezdődött az alkotmányozás, és 2012-ben hatályba is lépett az új alaptörvény, amelynek ellenzői hiányolták a valódi egyeztetést, és a későbbi módosítások is tiltakozásokat váltottak ki. Pénteken Takács Bori, a MostMi! egyik alapítója beszélt „mindannyiunk közös alkotmányának” fontosságáról.
- Igazi baloldali politika
A pénteki tüntetésen Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenkié aktivistája és Csizi Zsolt, a nemrég még kunyhóban élő, miskolci származású fizikai munkás követelt „igazi baloldali politikát”. Udvarhelyi kritizálta az első Orbán-kormány alacsony kamatozású hiteleit, amelyek a jobb helyzetűeknek kedveztek, miközben Csizi nekiment a teljes kapitalista gazdasági rendszernek, amelynek hatásait szerinte csak tovább súlyosbítja az Orbán-kormány. Csizi kizsákmányolónak nevezte az elmúlt kormányokat, Udvarhelyi pedig azt mondta, ki kell kényszeríteni, hogy a politikusok valóban baloldaliak legyenek. Bár ezekből a szavakból nem rajzolódik ki konkrét követelés, a cél egyértelműnek tűnik: egy egyenlősítő, az alacsonyabb státuszúaknak kedvező gazdaság- és társadalompolitika kiépítése.
- Piacosított egészségügy
Kálmán László – a baloldali követeléseknek ellentmondva – pénteken az egészségügy privatizálásáról beszélt. Erre utoljára a Gyurcsány-kormány idején volt valódi politikai szándék, amit akkor a Fidesz is hevesen ellenzett. Kálmán megjegyzése Schiffer Andrásnak, az LMP társelnökének sem tetszett, aki a Facebookon azt írta: „Soha és semmikor nem akarok azért tüntetni, hogy az egészségügyi piacon úgymond több szereplő versengjen. Ellenben nem lepne meg, ha hamarosan épp az egészségügy piacosítása ellen is újra utcára kellene mennünk”.
- Alapítványi iskolák
A kormány mostanában nem kedvez a civil fenntartású iskoláknak. Novemberben az Abcúg írta meg, hogy a 2015-ös költségvetés a jelenlegi 75 százalékára csökkentené az ilyen intézményekben tanító pedagógusok bérének állami támogatását. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete tiltakozott a tervezet ellen, az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont azt mondta, az egyesület félreérti a költségvetést, és valójában megmarad a támogatás. A legutóbbi tüntetésen szintén Kálmán beszélt arról, hogy jó lenne, ha a „polgárok önszerveződő csoportjai” működtetnék az iskolákat.
- Ügynökakták nyilvánossága
Az állambiztonsági iratok nyilvánosságának kérdése a rendszerváltás óta húzódik. 2010 előtt az SZDSZ szorgalmazta az ügynökakták feltárását, amit állambiztonsági érdekekre hivatkozva az MSZP és a Fidesz is ellenzett. Az elmúlt években az LMP javasolta a nyilvánosságra hozatalt, ami mögé végül beállt a Mesterházy Attila vezette MSZP és az Együtt is. A pénteki tüntetésen szintén Takács Bori beszélt az akták nyilvánosságáról.
- Az olajszőkítés feltárása
2000-ben egy parlamenti bizottság próbálta feltárni, hogy milyen kapcsolat lehetett a 90-es évek olajmaffiája, a hatóságok és a politika közt. A bizottság végül elfogadott jelentés nélkül oszlott fel, de több ezer oldalnyi dokumentumot gyűjtött össze, amelyeket nyolcvan évre titkosítottak. Hét évvel később aztán ezek egy részét kitakarva nyilvánosságra hozták, de még így is nagyon keveset tudunk az olajügyekről. Takács Bori beszéde alapján a tüntetést szervező civilek ehhez is hozzányúlnának.
Megosztás