Hiába az államtitkár menesztése és a Köznevelési Kerekasztal összehívása, szombaton várhatóan több ezren fognak tüntetni a Parlament előtt a közoktatás működése miatt. Összegyűjtöttük, hogyan jutottunk el idáig.
Csütörtök délelőttig csaknem hatezren jelezték a Facebookon, hogy részt vesznek a szombati Kossuth téri pedagógustüntetésen. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeli a kormánytól a
- tananyag radikális csökkentését,
- a kötelező tanulói óraszámok mérséklését,
- az általános iskolában a délután négy óráig tartó kötelező benntartózkodás megszüntetését,
- a kötött munkaidő megszüntetését,
- az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács visszaállítását,
- az intézményvezetők munkáltatói és gazdálkodási jogának visszaállítását,
- a szakképzési centrumok jogi helyzetének rendezését,
- a tankönyvválasztás szabadságát és
- a köznevelésben a csaknem ötvenezer, az oktatást, a nevelői munkát segítő dolgozó bérének rendezését.
A tüntetést annak ellenére is megtartják, hogy a Köznevelési Kerekasztal keddi ülésén döntöttek a a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításáról, az iskolai közbeszerzések egyszerűsítéséről, az iskolaigazgatók jogkörének növeléséről, a jövedelemelmaradások azonnali rendezéséről és a tanfelügyeleti intézményi önértékelési folyamat rövidítéséről.
A Kerekasztalt azután hívta össze Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, hogy január elején országos méretűre duzzadt tiltakozási hullám indult el a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból. A gimnázium nyílt leveléhez több tízezren csatlakoztak, és rengetegen kezdtek panaszkodni az elviselhetetlen bürokratikus terhekre, a fizetéselmaradásokra és a Klik működésképtelenségére.
Február 3-án országszerte tüntetéseket tartottak – Miskolcon például több ezren vonultak -, ami Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár menesztéséhez vezetett. A helyét Palkovics László vette át, aki eddig csak a felsőoktatásért felelt.
“Nekünk nem személyekkel, hanem az egész oktatási rendszerrel vannak gondjaink, Czunyiné Bertalan Judit távozása ebben nem jelent változást” – mondta ekkor Pilz Olivér, a hermanos nyílt levél kezdeményezője a Népszabadságnak.
Bár a Herman igazgatója, Madarász Péter elégedett volt a Kerekasztal eredményeivel, a Tanítanék Mozgalom csütörtöki sajtóközleménye szerint ez csak az igazgató véleménye, a 737 tiltakozó intézmény elfogadhatatlannak tartja a Kerekasztal működését, amelyen többségében a kormány számára kedves szervezetek vettek részt. „Az egyeztetés nem az érdemi tárgyalásokra, hanem a közvélemény lecsendesítésére és a szombati tüntetés ellehetetlenítésére irányul. A megjelent szervezetek nem kompetensek a köznevelés belső problémáit illetően, a sajtónyilvánosság hiánya, a valós döntéshozók és a szakértők távol tartása; valamint a témák szétaprózása illegitimmé teszik szemünkben ezt az eseményt” – írták.
A közleményt aláíró Törley Katalin (a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke), Pilz Olivér (a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke) és Pukli István (a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója) azt szeretnék, ha a kormány érdemi egyeztetéseket kezdene egy új közoktatási törvényről, ha az oktatásra fordított költségek elérnék a GDP hat százalékát, és ha azonnal orvosolnák a napi működést ellehetetlenítő problémákat.
Az egész tiltakozást kirobbantó hermanos nyílt levél kezdeményezőjével, Pilz Olivérrel készített interjúnkat itt olvashatja.
A Klik biztosan nem maradhat így
Az Index szerdán írt az új államtitkár terveiről, aki úgy szervezné át a Kliket, hogy az ne hivatalként, hanem szolgáltatóként működjön, akár egy multinacionális vállalat. Szeptembertől várhatóan jóval kevesebb, de nagyobb önállósággal rendelkező tankerület fog működni, és a Klik vezetésének is mennie kell majd.
Az államtitkár ugyanakkor nem sorolta a legsürgetőbbek közé a túl sok tananyagról és tanóráról szóló panaszokat, és ezek rendezésére 2017. január elsejéig adott magának időt.
Kiderült az is, hogy a Köznevelési Kerekasztal kéthetente fog ülésezni, és közben hat bizottságban folyik majd a munka. „Ezekben a tartalomfejlesztés, a gyermek és tanulói életutak, a pedagógus szakmai stratégia, a pedagógus hivatás, a fenntartói és a köznevelés-irányítás kérdéseit dolgozzák ki”- írták.
Megosztás