Több ezren tüntettek Miskolcon az oktatásirányítás és főleg a Klik ellen. A diákoknak elegük van belőle, hogy nem az övék a délutánjuk, a nagyszülőknek, hogy az unokájuk Németországba szökik, a tanároknak pedig a félnapos adminisztrációból.A budapesti tüntetésen pedig azt mondták, elvették a gyerekek gyerekkorát.
“Én a Rákosi rendszerben jártam iskolába, de esküszöm, az különb volt ennél” – mondta felháborodva egy nyugdíjas nő Miskolc fő utcáján sétálva, a Pedagógusok Szakszervezetének tüntetésen. Az oktatáspolitika, az iskolák központosítása, a diákok és pedagógusok túlterheltsége elleni tiltakozás a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléből nőtte ki magát, amelyben a tanárok pontokba szedve magyarázták el, miért rossz a Klebersberg Intézményfenntartó (Klik) nevével fémjelezett új oktatási rendszer (erről itt olvashat bővebben).
A tiltakozáshoz azóta már közel hamincezren csatlakoztak az interneten, a miskolci tüntetésne pedig annak ellenére is több ezren vettek részt, hogy az elejétől a végéig szakadt az eső. A tüntetők a Herman Ottó Gimnázium előtt gyülekeztek koradélután, ahol a szervezők Vangelissel és Bródy János dalokkal melegítettek be.
A Herman Ottó tanárai ledöntötték a hallgatás falát. A menet célja, hogy beszélgessünk az oktatásról, a gyerekeinkről – mondták a szervezők. Egyikük, Oláh Benjamin, akinek a gyereke szintén a Hermanban tanul, azt mondta, “az iskola nem egy cirkusz, ahol idomítunk”. Az oktatás szerinte nemzeti ügy, a legfelső szintje pedig nem a miniszterelnök és a miniszterek, hanem a pedagógusok és a szülők. “Nem cska túltolták a biciklit, hanem teljesen eltévedtek” – mondta arra reagálva, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a múlt héten Miskolcon azt mondta, hogy az oktatásügyi reformokkal “túltoltuk a biciklit kicsit”.
Elveszi a tanulás a gyerekek délutánját
A tüntetésen megjelent szülők, tanárok és diákok szerint azonban komoly gondok vannak ma az iskolákban. Az Abcúg tudósítójának a szülők szinte kivétel nélkül arra panaszkodtak, hogy a gyerekük túl sok időt tölt az iskolában, a diákok pedig azt mondták, szerintük felesleges dolgokat kell tanulniuk, az új tankönyvek pedig tele vannak hibákkal, ezért inkább kérnék vissza a régieket.
“Nem kell ez a lexikális tudás” – mondta egy miskolci apa, aki két általános iskolás lányával érkezett a tüntetésre. Ő azt szertené, hogy a gyerekei informatikát, csapatmunkát és kreatív gondolkodást tanuljanak az iskolában. Azt pedig elképesztőnek tartja, hogy délután négyig is bent kell maradniuk, ráadásul még a házifeladatot sem tudják megcsinálni a napköziben. “Ide is az iskolából jöttünk” – mondta a délután fél 5-kor kezdődő tüntetésre utalva.
“Van, hogy reggel fél 8-tól délután négyig bent vagyok” – ezt már Dóra mondta, aki Miskolcon jár gimnáziumba és a nagyapjával jött a tüntetésre. Pedig ő inkább töltené a délutánt azzal, hogy otthon, szabadon azt olvas, amit akar. Például történelmi cikkeket, mert azok érdeklik. Azt azonban nem érti, hogy miért Mezopotámiáról kell tanulnia az iskolában, amikor a XX. század sokkal jobban érdekli.
“Szerintem a reformkortól kéne kezdeni” – szólt közbe a nagyapja. Szerinte az iskolákban tudják, hogyan kell tanítani, a pedagógusok pedig értenek a gyerekhez. “Ne az állam mondja meg nekik, hogy mit kell csinálniuk. Ez a Klik.. ez sipirc!” – mondta. Ők családilag támogatják a tüntetés célját, még a bátyja is kijött, pedig neki nemrég volt gerincműtétje.
Anna unokája Németországba menekült
A gimnáziumtól a belvárosi Hősök teréig tartó felvonulásra rengetegen családostul jöttek, több szülő a gyerekével együtt. Zoltán például a két fiával. A nagyobbiknak, Péternek ugyanaz a baja, mint a többieknek: sok időt kell az iskolába töltenie, és soknak érzi a tananyagot is. “Nem az a baj, hogy sokat kell tanulni, hanem az, hogy egy órán két leckét is veszünk” – magyarázta. Az apja szerint még a kisebbik gyerekének is három oldalnyi házifeladatot szoktak feladni hétvégére. “Jó lenne ha olyan lenne az oktatás, mint az én időmben” – mondta.
Anna már nyugdíjas, az ő unokája Németországba menekült tanulni egy német gimnáziumba. Ott is követelnek tőle, de még így is több a szabadideje mint itthon. “És sokkal szabadelvűbb az egész” – mondta. Eközben a menet beért a belvárosba és elhaladt a színház mellett, amelynek az utcáját a színészek képeivel dekorálták ki. “Ez a sok színész eljátszhatná Miskolc tragédiáját” – mondta egy idős férfi a tömegben.
A menet végül megérkezett a Hősök terére, ahol a pedagógus szakszervezetek vezetői felszólították a minisztériumot a párbeszédre, és azt mondták, hogy a miniszter által összehívott oktatási kerekasztalt nem támogatják, mert nem azokat hívták meg, akiket kellett volna.
A tiltakozást kezdeményező két iskola, a miskolci Herman Ottó és a zuglói Teleki Blanka Gimnázium tanára és igazgatója arról beszélt, hogy “ezt a biciklit már nem lehet megjavítani”, a pohár betelt, és tanárként mindenben elégtelent adnak a minisztáriumnak. “Szüntessék meg a Kliket” – követelték, és ez nagy tapsot kapott. A két tanár közös performanszáról itt egy videó:
A hiányzó papírról a Klik jut eszükbe
A tüntetőkkel való beszélgetésekkor az derült ki, hogy az intézményfenntartó Kliket tartják a rossz oktatáspolitika legnagyobb mumusának. “A Klikben hatalmas a fejetlenség” – mondta egy miskolci törtnélemtanár. Ő ugyan látja bennük a jószándékot, meg a béremelésnek is örült, de fél napokat kell eltöltenie az adminisztratív extramunkával. “Ezt racionalizálni kell” – mondta.
Az intézményfenntartóról még a diákok is csak rosszat hallottak róla. “Ha nincs papír, vagy a tavalyi előkészítős lapok hátuljára írjuk a dolgozatot, akkor hallunk a Klikről” – mondta az Abcúgnak három hermanos diák. A tankönyvekben csak azt látják, hogy hibásak a dátumok, el van írva a szöveg, a tanárok pedig gyakran panaszkodnak nekik arról, hogy portfóliót kell írniuk.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője négy pontban szedte össze, mit kéne haladéktalanul meglépnie a minisztériumnak:
- csökkenteniük kell a tanulók terheit
- át kell alakítaniuk a Nemzeti Alaptantervet
- csökkenteniük kell az adminisztrációt
- és tisztázniuk kell az állam szerepét az oktatásban.
Az egyik miskolci szakszervezet vezetője ennél érzékletesebben foglalta össze, hogy mit vár a kormánytól. “Azért vagyok itt, mert beteljesítettem a női princípiumot, és szültem három gyermeket” – mondta. De nem csak megszülte, fel is akarja nevelni őket, ezért – hogy a legjobb legyen nekik – kéttannyelvű iskolába küldte őket, hogy könnyebben találhassanak majd állást külföldön. “De akkor eltört bennem valami” – mondta. Hisz nem azt akarja, hogy távol éljenek tőlük az unokái. “Ez a gyerekeink jövőjéről szól, ne hagyjuk a jövőnket!” – mondta, ami után hatalmas tapsot kapott.
Budapesten a tanárok visszatolnák a túltolt biciklit
Miskolc mellett még nyolc más városban is zajlottak tüntetések az oktatási rendszer ellen. “Hey teachers! Leave them kids alone!” (Hé tanárok hagyjátok békén a gyerekeket!) – többek között a Pink Floyd Fal című szerzeményével hangolták a tüntetésre gyülekezőket Budapesten a Szabadság tér déli végében az élő emlékmű előtti részen. A zeneválasztás valahol érthető, de kissé furcsának hatott a kormány oktatáspolitikai lépéseit kritizáló miskolci tanárokkal szolidáris demonstráción. Ez azonban nem zavarta a résztvevőket, akik között pedagógusok és diákok is voltak. A csúcsponton ezer ember is összegyűlhetett a barátságtalan időjárás ellenére, bár transzparensek helyett inkább esernyőket tartottak a fejük fölé a hideg februári esőben.
Akadt azért néhány tábla, az egyiken például Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter “túltoltuk a biciklit” megjegyzését figurázták ki. A megjegyzésre többen is utaltak, a tömeg is kántálta párszor, hogy “Túltoltátok!”, és a tütnetés vége felé az egyik szónok is arra kért mindenkit, hogy a február 13-i Kossuth térre szervezett tüntetésre vigyenek sok biciklicsengőt, “és visszatoljuk azt a biciklit”.
A kezdő szónok egy tanár volt. Varga Wagner Csilla arról beszélt, hogy a kormány nem véletlenül nevezte el a Kliket Klebelsberg Kúnóról, aki az úri osztály tagja volt, és a kormány célja is, hogy egy “sosem volt ripityomos majdnem feudalista állapotot” teremtsen. Elismerte ugyanakkor Klebelsberg tudomány- és oktatásfejlesztő tevékenységét, de szerinte a kormány ezt a példáját nem, csak retrográd hozzáállását követi az egykori kultuszminiszternek.
A kormánynak az a fontos, hogy azt adják át a diákoknak a tanárok, amit a hatalom akar – ezt már Szüdi János oktatási szakértő mondta, aki a kétezres években szakállamtitkár volt az egykori Oktatási és Kulturális Minisztériumban. Ő volt az első, aki lázba tudta hozni a tüntetőket, akik a Klik említésére heves fújolásba kezdtek, és később felhangzott néhány “Balog takarodj!”, és “Túltoltátok!” rigmus is. Szüdi szerint oda jutottunk, hogy a gyerekeknek a sok értelmetlen iskolában ülés miatt már nincs gyerekkoruk, és nincs jövőjük sem. “Ennek a kormánynak csak a sport a fontos, de csak ott, ahol benne vannak a haverok is” – mondta. Többször is felszólította a hallgatóságot, hogy vegyenek majd részt a február 13-ra a Kossuth térre szervezett nagy demonstráción, és a tanárok több követelését is felsorolta. Például, hogy megint 18 éves korig tartson a tankötelezettség, hogy kisebb legyen a tananyag, és a diákok számára ne fölösleges lexikális tudást, hanem készségeket és képességeket adjanak át a tanárok.
A tüntetésen felolvasták a berettyóújfalui kistérségben hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének, L. Ritók Nórának a levelét is, aki többek között azt írta, “A legjobban az fáj, hogy az oktatás elveszítette esélykiegyenlítő szerepét”, és olyan rendszer alakult ki, aminek révén továbbra is öröklődik és újratermelődik a szegénység. A mélyszegénység növekedésével azonban mindenki csak boldogtalanabb lesz. Szerinte a titlakozás, nem a pedagógusokról, hanem “a szakmaiságról, az emberségről, a becsületről, a jövőnkről szól”.
Megosztás