Keresés

Évtizedekre elásták a paksi gigaberuházás titkait

Kedden a parlament 30 évre titkosította a paksi atomerőműbővítéssel összefüggő szerződéseket és dokumentumokat. A kormány kezdetektől fogva titkolózik a valaha volt legjelentősebb állami beruházásról. Évtizedek múltva derülhet csak fény arra, ki, és mennyit kap a paksi pénzből, és hogy egyáltalán miért van szükség új atomerőműre.

Az alatt az egy éve alatt, ami eltelt mióta Orbán Viktor miniszterelnök megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy orosz hitelből orosz fejlesztésű reaktor fog épülni Pakson, civil szervezetek és újságírók többször is próbálták kikérni a szerződések részleteit és az azt megalapozó tanulmányokat a kormánytól, de eddig mindig falba ütköztek. A dokumentumokat először csak 10, majd 15, a kedden elfogadott törvény szerint viszont már 30 évre titkosították.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.

Mi az, amit tudni lehet minden idők legdrágább állami beruházásáról, és mi az, amit évtizedekeig titkolni fognak?

Az oroszok előbb elárulták

Az atomerőmű bővítéséről már évek óta vitáznak a politikusok, a jelenlegi blokkokat ugyanis legkésőbb 2030-ban le kell állítani, ugyanis elöregednek. A paksi atomerőmű bővítéséről, azaz a Paks 2 megépítéséről szóló döntést a magyar közvélemény mégis készen kapta. Lázár János főminiszter ugyanis hónapokon keresztül titokban tárgyalt a bővítésről, nyilvános közbeszerzést pedig a kormány nem írt ki.

paks2-2

Arról, hogy lesz új erőmű, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tavaly januárban állapodott meg, amikor a magyar miniszterelnök Moszkvában találkozott az orosz elnökkel. Akkor még csak annyi derült ki, hogy a tervezett két új reaktort az orosz Roszatom építené, Magyarország pedig 10-12 milliárd eurós hitelt kapna a beruházásra Oroszoroszgától. Lázár János szerint azért döntöttek az orosz ajánlat mellett, mert ennél jobb üzletet nem is köthettek volna, az orosz reaktorok mellé pedig könyebb orosz reaktort építeni.

A hitelmegállapodás részleteire először ügy derült fény, hogy kikerült az orosz kormány honlapjára, miután az orosz duma az áldását adta a megállapodásra, így a magyar újságok az orosz változatot előbb megismerhették, mint a magyart.

 

  Mi nem derült ki?

Több, mint egy évvel azután, hogy Orbán és Putyin megállapodtak az atomerőmű megépítéséről, és mindkét ország parlamentje elfogadta az erőmű megépítéséről szóló törvényt, a fentieken kívül még mindig nem tudni sokkal többet arról, hogy miért van szükség az egész beruházásra, és arról sem, hogy kik fogják felhúzni Paks 2-őt.

Tavaly áprilisban a TASZ és az Energiaklub pert indított a Nemzeti Fejlesztés Minisztérium ellen, mert nem adták ki a paksi bővítést megalapozó hatástanulmányokat, arra hivatkozva, hogy a kért dokumentumok döntéselőkészítő anyagnak számítanak, amelyek a törvény szerint 10 évig nem nyilvánosak. Az LMP szintén perelt értük. A 444 tudóssítása szerint a bíróság az LMP perében azzal érvelt, hogy az adatok döntéselőkészítőnek számítanak, ezért nem adják ki őket, Később azonban az Energiaklub kerestére már azt felelték a bíróságon, hogy nem is ők az adatkezelők, így nem tudják kiadni őket. Majd amikor az Energiaklub közölte, hogy a tanulmányok nem is léteznek, az NFM közleményben állította, hogy léteznek, sőt, mindenki által hozzáférhetőek, például ilyen hatástanulmány a Nemzeti Energiastratégia is.

A hatástanulmányokon kívül van még pár dolog, amit nem árul el a kormány. Például nem lehet tudni, kik ülnek a paksi kormánybizottságban, amely a beuházás előkészítésével foglalkozik. A legjelentősebb korlátozást tartalmazó törvényjavaslatot pedig decemberben nyújtotta be a parlamentnek Seszták Miklós fejlesztési miniszter. Ez alapján semmilyen, a projekttel kapcsolatban kötött szerződést nem lehetne kikérni 15 éven keresztül. Azaz a Magyarországon valaha volt legnagyobb beuházás a nyilvánosságtól teljesen elzártan zajlana le, és kikérhetetlenek lennének azok a szerződések, amelyeket például a beuházó kötne a magyar alvállalkozókkal.

PENTAX DIGITAL CAMERA Feburában ezt a törvényjavaslatot a kormány módosította, és 15-ről 30 évre emelte a titkosítás időtartamát. Az erről szóló bizottsági vitán Aradszki András kormánybiztos a titkosítást nemzetbiztonsági okokkal indokolta. Korábban a kormány részéről elhangzott az az érv is, hogy az előkészítő számításokat például azért nem hozhatják nyilvánosságra, mert akkor hátrányba kerülének az orosz féllel való tárgyalásokon. A bizottsági ülésen Schiffer András LMP-s frakcióvezető egyszerűen lehazaárulózta a kormányt, szerinte csak lopni akarnak. A Greenpeace megbízásából 2014 decemberében reprezentatív közvéleménykutatás is készült arról, hogy a lakosság mennyire támogatja az atomerőműbővítést.  

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!