Keresés

Évek óta volt tetű az osztályban, mégsem szólt senki

Sokan még mindig szégyellik, ha a gyerek fején tetvek jelennek meg, pedig a probléma ugyanúgy érinti a második kerületi elitiskolát, mint a cigány szegregátumot. Az állandó mosás és tetűirtás egy soha véget nem érő spirálba tehet, főleg, ha a többi szülő titkolózása miatt a gyerekek folyamatosan visszafertőzik egymást. Ráadásul az irtás egy vagyonba kerül.

“Viszketett a gyerek feje már két hete, de nem láttam semmit a fején. Sosem volt még tetűje se neki, se nekem. Elvittem orvoshoz, vizsgálták-vizsgálták, de azt mondták, ők se látnak semmit. Azért a biztonság kedvéért vegyek tetűirtószert, meg serkefésűt. Este kifésültem a gyerek haját és a sajátomat, csak úgy potyogtak ki belőlünk a tetvek” – meséli egy anyuka élete első találkozását az élősködőkkel.

Mivel nem volt még tapasztalata ebben a kérdésben, és akkor még úgy tűnt, az osztályból az ő lánya az első, aki tetves lesz, pánikba esett. Többféle tetűirtó szert megvásárolt, kimosott mindent többször is, számtalanszor végigpörgette a fejében, hogy vajon hol szedhette össze a gyerek a teveket, hol hibázhatott a történetben. Aztán levelet írt a többi szülőnek, mert azt gondolta, ilyen esetben ez a helyes megoldás. Ahogy érkeztek vissza a válaszok, szépen lassan kiderült, hogy gyakorlatilag a fél osztály volt már tetves, csak sem az iskola, sem a szülők nem jeleztek egymásnak.

A fejtetű ugyanúgy felüti a fejét a második kerület alapítványi iskolájában, mint a cigány szegregátumokban. Tévhit, hogy a jelenség az ápolatlansággal, a koszos hajjal jár együtt. Sőt, talán még jobban is szeretik az ápolt hajat, mint a koszosat. Ennek ellenére sokan még mindig inkább igyekszenek eltitkolni, ha a gyerek tetves lesz, mert félnek a megbélyegzéstől, a többi szülő véleményétől, vagy attól, hogy a gyereket csúfolni kezdik majd az osztályban.

Az ajánlások szerint az általános iskolában évente többször, de leginkább szeptemberben, a téli és a tavaszi szünet után a védőnőnek át kell néznie a gyerekeket. Ha valamelyikük hajában élő, mozgó fejtetűt vagy életképes serkét (a tetű petéjét) talál, az osztályfőnőknek értesítenie kell a szülőt. A tetű kiírtása a szülő feladata, ha valamiért nem sikerül megoldani a problémát, akkor viszont a védőnőnek, orvosnak kell elvégeznie a tetvetlenítést. A szülőnek írásos nyilatkozatot is kell tennie arról, hogy lekezelte a gyereket. Mindegy, hogy hány gyerek lett tetves, a védőnőnek két héten belül meg kell vizsgálnia az egész osztályt. A cikkünk elején bemutatott édesanya azonban magára volt utalva, tanácsot, segítséget se a tanároktól, se a védőnőtől nem kapott.

Szerettük volna megkérdezni a Magyar Védőnők Egyesületét, hogy milyen ajánlások alapján dolgoznak, milyen irányelveket kell betartaniuk az iskolai, óvodai tetűprobléma kezelésében, de nem reagáltak a megkeresésünkre.

A vidéki kisvárosban élő Erzsébet négy hónapig vívta a harcát a gyerekek fejtetvével, és ehhez segítséget alig kapott, lehordást viszont annál többet.

Erzsébet nevelőszülő, két nevelt lánya mellé szeretett volna még két kislányt magához venni. Ismerkedésre vitte haza őket a gyerekotthonból hétvégente, míg egyszer felhívták az otthonból, hogy a kislányokban tetűt találtak, elviszi-e így is őket. Erzsébet nem ijedt meg a dologtól, és igent mondott. Az otthonban kapott egy nagy literes Pedex tetűírtót is, amivel elkezdte fújni a gyerekek fejét. “Csípte a szemüket szegényeknek, bevallom, nem nagyon volt tapasztalatom a témában” – meséli. Hetente lefújta a gyerekek fejét, ami sajnos odavezetett, hogy a szer kimarta a nyakukat. Az óvőnő erre Erzsébet szerint vállalhatatlan hangon támadt rá, “azt kérdezte, hogy mit képzelek magamról, mit fognak szólni a szülők, ők befogadták ide ezeket a nevelt gyerekeket, én meg tetvesen és marásnyommal a nyakukon viszem őket az óvodába”.

De az óvónőnek az sem tetszett, hogy hivatalosan nem kell a tetves gyerekeket otthon tartani, ha lekezelték őket, utána semmi sem indokolja, hogy hiányozzanak az iskolából vagy az óvodából. Miután a fejtetű a bedörzsöléssel történő kezeléstől rövid idő alatt elpusztul, és a serkék is eltávolíthatók, ezért nincs indoka vagy jogi laapja, hogy a gyereket kitiltsák a közösségből.

Erzsébet nem érzi magát hibásnak, szinte eszelősként fertőtlenítette a házat. “Már mindent ecettel fújtam, a törölközőket, ágyneműket folyamatosan mostam. Egyvalamiről felejtkeztem el: az autóról. Nekiálltam az autót befújni, a gyerekülésről leszedtem a huzatot – azóta sem tettem vissza -, kiporszívóztam az egészet” – meséli az anya. Szerinte ebbe simán bele lehet bolondulni, mindig találni ugyanis valamit, amit még jó lenne kimosni. Erzsébet ráadásul fodrászként dolgozik, volt olyan vendége, aki emiatt pártolt el tőle, és nem is ment vissza hozzá azóta sem.

Összesen négy hónapig tartott a kínlódás a tetűvel, mire kiderült, hogy nem Erzsébeték csinálták rosszul a dolgokat, hanem a gyerekotthon volt képtelen kiírtani a vérszívókat, ezért Erzsébet akárhányszor hazavitte a gyerekeket hétvégére, azok mindig vitték magukkal a tetveket is. Ennek ellenére még egyszer az otthon igazgatója volt az, aki beszólt Erzsébetnek, hogy mit akar ő négy gyerekkel, ha megijed egy kis tetűtől. Azt mondja, legalább húsz ezer forintot költött tetűirtó szerekre, és ebben még nincs benne az a rengeteg mosó és tisztítószer, amit elhasznált a négy hónap alatt.

Egy budai általános iskolába jár Ottó kisfia. Azt mondja, ők is elkapták már a tetveket, ilyenkor az történik, hogy az érintett szülő beír a közös Facebook-csoportba, és jelzi a problémát. Ebből soha semmi gond nem volt még, a többi szülő ilyenkor átnézi a saját gyerekét, és ha kell, el is kezdik a tetűirtást. Az iskolában rendszeresen van vizsgálat is, és ha valakinél tetűt találnak, rögtön kap egy papírt is, amin rajta van az ajánlás is, hogy milyen samponokat és szereket érdemes használni. “Ezt a gyerekkel küldik haza, a többi gyerek nem tud róla, nincs nyilvános megalázás, csúfolás” – meséli az apa.

Klára, az Angliában élő kétgyerekes magyar anya nem esett kétségbe, amikor a gyerekek fejtetűt szedtek össze a kinti iskolában. Igaz, a többi szülő sem állt neki pánikolni a hír hallatán. “Az iskolanővér hívott fel, senki nem tudott róla csak én, nem volt nyilvános megszégyenítés, még engem is átnézett. Ajánlott pár tetűirtó szert, igaz, három hét is eltelt, mire kiírtottuk, de ezen idő alatt se erkölcsi, se fizikai értelemben nem zártak minket karanténba” – mesélte. A gyerekek önérzetét azonban még így is rombolta, hogy tetvesek lettek, hiába mondta nekik Klára, hogy nem ők tehetnek róla. “Sajnos ez még mindig egy stigma, pedig nem kéne, hogy az legyen” – teszi hozzá.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!