Három helyet rontott Magyarország tavalyhoz képest a korrupciós világranglistán. A korrupció ellen küzdő Transparency Internatinal kutatásából kiderül, hosszabb távon még rosszabb a helyzet: az élvonalból a sereghajtók közé kerültünk régiós szinten. Túl központosított a hatalom, az intézmények nem a társadalom, hanem a kormány érdekeit nézik, miközben épül a haveri kapitalizmus.
Három hellyel esett vissza Magyarország előző évhez képest a korrupciós világranglistán – derült ki szerdán a korrupció ellen és az átláthatóságért küzdő Transparency International (TI) kutatásából. Magyarország jelenleg az 51. helyen áll (50 ponttal az elérhető százból) a 168 ország között, ahol ezt a mérést elvégzik. Tavaly még 47. voltunk 53 ponttal. Ez ugyan a középmezőnynek számít – nagyjából egy szinten vagyunk Horvátországgal, Bahreinnel, Szlovákiával, Malajziával és Kuvaittal – de azok közé tartozunk, ahol romlott a korrupciós helyzet. Idénre például Szaúd Arábia Magyarország elé került, és Kuba is elég közel van már hozzánk a világlistán.
Látványosabb a romlás, ha az Európai Unió tagországaival hasonlítjuk össze Magyarországot:. az EU-ban már csak csak négy ország áll mögöttünk: Görögország, Románia, Olaszország és Bulgária, de lejjebb csúsztunk a közelebbi, kelet-közép-európai régión belül is. Itt Magyarország rontotta a legtöbbet a pontszámán, rajtunk kívül ráadásul csak Bulgária rontott, a többiek mint javítottak. A legfeltűnőbben Csehország, ami 51-ről 56-ra növelte a pontszámát.
Évek óta lejtmenetben
A tavalyhoz képest romló helyzetnél azonban fontosabb a hosszabb távú trend Martin József Péter, a Transpareny International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint. Magyarország évek óta lejtmenetben van: míg a a 2000-es évek közepéig Észotrszág mögött a második legjobb helyen álltunk a régióban, azóta fokozatosan egyre lejjebb csúszunk, 2012-ben például negyedik volt az ország, most a 7-9. helyen állunk holtversenyben Szlovákiával és Horvátországgal, akik beértek minket.
“A korrupció azonban nem csak morális kérdés, még nem is csak jogi, hanem gazdasági kérdés is.” A korrupciónak – egyebek mellett – komoly köze van a versenyképességhez, a gazdasági teljesítményhez is, így nem csoda, ha az ország versenyképességben is “zuhanórepülésben van, és ennek még mindig nincs vége”.
Martin József Péter a Világgazdasági Fórum versenyképességi felmérését idézte, amely szerint 2001-ben még a 28. legversenyképesebbb állam volt Magyarország, 2015-ben viszont már csak a 63. A TI szerint az intézményrendszer nem műküdik megfelelően és hatékonyan, mert nem átlátható és elszámoltatható az állam.
Legalizált korrupció
A magyarországi korrupció természetére jellemző, hogy itt van a legnagyobb hatalma a központi kormányzatnak az Európai Unió oszágai között. Eközben a korrupció rendszerszintűvé, sőt legalizálttá vált. Ez azt jelenti, hogy jogi, szabályozási eszközökkel élnek vissza egyesek a közhatalommal, a magáncélokért, az egyéni vagy csoportszintű haszonszerzés érdekében. Erre a legjobb példa a közbeszerzési rendszer működése. Ennek elemzéséből megállapítható, hogy a kormányhoz közel állók busásan gazdagodnak, míg mások kirekesztődnek – állapította meg Martin József Péter, aki szerint azért tud a korrupció rendszerszerűvé válni, mert az állami intézmények nem működnek megfelelően, nincsenek a rendszerben fékek és ellensúlyok, megszűnt a hatalommegosztás.
A “kiskorrupció” csökkent
A sok rossz mellett pozitívumról is be tudott számolni a Transparency International, jelesen arról, hogy valamelyest visszaszorult az utcai korrupció, vagy “kiskorrupció”. Ez alatt a rendőri vesztegetéseket kell érteni. A hálapénz ugyan nem szorult vissza, de ez külön probléma a Transparency International szerint. Pozitív változás még, hogy az online pénztárgépek révén van némi fehéredés a gazdaságban.
Ahol viszont közben bennfentes vagy haveri kapitalizmus van kialakulóban. A gazdasági szereplőket abban teszik érdekeltté hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a kormánnyal, nem pedig abban, hogy a piacon legyenek versenyképesek és hatékonyak. Ennek is köszönhető, hogy visszaestek a magánberuházésok és alacsony a beruházási ráta.
Magyarország ördögi körbe került
A magas korrupció miatt a versenyképesség, a gazdasági növekedés kizárólag az EU-s pénzeknek köszönhető. “Önerőből fenntartható növekedésről nem beszélhetünk.” Ez két szempontból is veszélyes, mert “nem tudni, meddig maradnak nyitva a pénzcsapok”, és mert az uniós pénzek elosztása rendkívül központosítottá vált, ami viszont a “járadékvadász mentalitást” erősíti, vagyis a cégek abban érdekeltek, hogy jóban legyenek a kormánnyal, nem pedig abban, hogy piaci alapon versenyezzenek jobb teljesítménnyel és hatékonysággal, ami tovább gyengíti a versenyképességet, erősíti az intézmények részrehajló jellegét, és növeli a korrupciós kozkázatot.
A Transparency Inernational korrupciós indexe a legátfogóbb és leggyakrabban használt ilyen index, ami a közszektor korrupcióját méri, üzletemberek és szakértők értékelése alapján. A TI magyarországi ügyvezető igazgatója szerint érzékelésról van szó, vagyis a korrupciót nem lehet egészen pontosan megmérni, mert egy része mindig rejtve marad. Az élen elsősorban a skandináv országok állnak, Dánia az első 91 ponttal. Közös bennük, hogy átláthatóan és elszámoltathatóan működik a közszektor, az állam a közérdeket tartja szem előtt, a közpénzadatok szinte mindenhol nyilvánosak. A lista végén Dél-Szudán Szudán, Afganisztán, Észak-Korea és Szomália áll. Ezekben nem átlátható az intézményrendszer, és nincsenek elszámoltatható politikusok.
Megosztás