Ezrek vonultak utcára vasárnap este, hogy kiálljanak a CEU és a civil szervezetek mellett, és ismét kimondják , hogy elegük van a kormányból. A menet a Műegyetemről indult a Kossuth térre, ahol beszédekkel és sziporkázó poénokkal várták a műsorvezetők a tüntetőket.
Nincs vége a tüntetéseknek, ismét emberek ezrei vonultak utcára a Nem maradunk csendben! csoport buzdítására, hogy megmondják a kormánynak, nem adják a jövőjüket, itt maradnak. A Lex CEU és a civil törvény miatt menetelt a tömeg a Műegyetemtől a Kossuth térig vasárnap késő délután, de a tüntetők nem titkolták, hogy a valódi cél az Orbán-kormány megdöntése.

Lassan kezdett gyűlni a tömeg fél hatkor a Műegyetem előtt a rakparton, még a műsorvezetők is tizenöt perccel későbbre időzítették a beszédeket annak reményében, hogy addigra több ember érkezik a térre. Az aggodalom felesleges volt, körülbelül nyolcezer ember jött el, hogy kiálljanak a CEU, a civil szervezetek és a szabad sajtó mellett.
Miután a tüntetés két fiatal műsorvezetője, Laboda Kornél és Fekete Ádám köszöntötte az összegyűlteket, Dinók Henriett a RomaVersitas igazgatója nyitotta a beszédek sorát. A napsütésben és erős keleti szélben ácsorgó tömeg ekkor még csak szolid tapssal kísérte a felszólaló szavait, de a „nem Brüsszelt kell megállítani, hanem a magyar oligarchiát” kijelentésre üdvrivalgásban tört ki.
Ezután a keresztény értékrendet képviselő, a KDNP-ből kilépő Lukácsi Katalin vette át a szót, aki azzal magyarázta a pártból való távozását, hogy előbb a menekültválság, aztán a Népszabadság megszüntetése, majd a CEU ügye tette be nála a kaput. Egy üzenetet is intézett a jelenlegi KDNP-s és fideszes politikusoknak, miszerint, ha hűek akarnak maradni az elveikhez, akkor ezt csak azzal érhetik el, ha hátat fordítanak a pártjuknak.
„Habony Árpád szellemiségét választani Ferenc pápa helyett?” – tette fel a kérdést Lukácsi Katalin.

A tömeg a rövid beszédek után lassan hömpölyögve indult el a Kossuth térre a Múzeum körúton és Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül. A menetet egy hangszórókkal megpakolt kisteherautó vezette, aminek a platóján két DJ adta meg a tüntetés bulihangulatát. Sokan vonultak EU-s zászlókkal, de kreatív plakátokból is akadt jó néhány: Európa vagy Gorbánia? Mondd, te kit választanál? ; Borult elme. Borul? ; Kell a CEU, kell a TASZ, Orbán Viktor hülye fasz!
A tömeg nagyságát jelezte, hogy mikor az első tüntetők ráléptek a Szabadság hídra, akkor a sor vége még csak éppen elindult a Műegyetem elől, később pedig úgy tűnt egyre többen és többen lesznek.
„Azért jöttünk ki, mert nem akarunk külföldre menni, és bízunk abban, hogy egyszer majd a gyerekünk is hazajön külföldről – mondta egy tüntető idős nő, akinek a férje azonnal le is korholta, amiért azt feltételezi, hogy a fiuknak valaha is lesz kedve ebbe az országba visszajönni.
A tüntetők között vegyesen voltak az idősebbek és a fiatalok, nem ritkán külföldi szó is megütötte az ember fülét. A tizenéves fiatalok szájából is nagy szavakat lehetett hallani: egy fiú és a barátnője azért jöttek el, mert úgy érezték, hogy az alapvető emberei jogok nem teljesülnek az országban.
Az összességében csendes tüntetésen néha elkezdődtek kisebb skandálások a korábbi tüntetésekről jól ismert jelszavakkal:Szabad ország, szabad egyetem! Gyertek velünk! Mocskos Fidesz! Diktátor! Demokrácia!

A menetelés megható pillanatai közé tartozott, amikor a Múzeum körúton, később pedig a Bajcsy-Zsilinszkyn haladva az út menti lakásokban élő emberek kimentek az erkélyükre és zászlókat lobogtattak. A tömeg kedvence egy idős néni volt, aki selyem köntösben állva lengetett egy kis magyar zászlót, amit tapssal és üdvrivalgással díjaztak a tüntetők.
A menetelő embereket faggatva az derült ki, hogy már nagyjából senki nem konkrétan a CEU vagy a civil szervezetek miatt vonult utcára, hanem azért, mert elegük van az Orbán-kormányból. Úgy tűnt, hogy a fiatalabbak a bizakodóbbak a kormányváltást illetően, az idősek inkább csak reménykednek.
Egy idős úr és a felesége úgy fogalmazott: „Ez olyan, mint amikor a kőre csöpögő víz előbb-utóbb lyukat fúr azon a kövön. Ez a tüntetés is egy ilyen csepp.”
Egy huszonéves fiú bizakodva tekintett a 2018-as választásokra, arra hivatkozva, hogy Macron, az új francia államfő is egy év alatt került oda, ahova került.
A csaknem két óráig tartó vonulás után megérkeztünk a Kossuth térre, ahol még több száz ember várta és fogadta tapssal a menetelőket. A színpadon a Ricsárdgír és az Európa Kiadó nevű zenekarok várták a tömeget, miközben lassan besötétedett.

A két műsorvezető a kezdeti csetlések-botlások ellenére igazi showmanné vált a tüntetés végére, és nagyszerű poénokkal szórakoztatták a tömeget. Például felsorolták, hogy mit is köszönhetünk Orbán Viktornak, amiket Köszönjük Viktor! felkiáltásokkal tűzdeltek meg.
Amiket Viktornak köszönhetünk:
azt, hogy ma itt vagyunk együtt, mert ha minden rendben lenne az országban, akkor mindenki otthon ülne
azt, hogy behozta a valóságba az abszurdot, már nincs, ami elképzelhetetlen lenne
azt, hogy hidat épített egygenerációs szakadék fölött, amiért most már mi is tudjuk, hogy hogyan éltek a szüleink a szocializmusban
A köztévések is kaptak rendesen a műsorvezetőktől, amiért a korábbi tüntetéseken úgy állították be a vonulásokat, mintha ötvenezer ember helyett csak tíz ment volna el. A műsorvezetők felszólították a sajtó képviselőit, hogy most figyeljenek, mert a következő tizenöt másodpercben a propagandatévének egyben adnak ökögést, hogy később ne kelljen nekik a felvételekből szemezgetniük. A két műsorvezető el is kezdett ökögni, amit egy Soros György felkiáltással zártak. Még azt is javasolták a kormánypárti sajtó képviselőinek, hogy térjenek vissza holnap vágóképezni, amikor már biztosan csak néhány ember fog lézengeni a téren.
A gúnyos viccelődés után azonban már egy komoly beszéd következett Vágó Gábor korrupcióellenes aktivistától, volt LMP-es politikustól. Vágó elmesélte, hogy mit látott szombaton, amikor megnézte, mi folyik Felcsúton, majd felszólította a tüntetőket, hogy ne hagyják, hogy az országban is minden Orbán csatlósai kezébe kerüljön.

„Korábban minden hónapban, aztán minden héten, most pedig minden nap van olyan hír, ami miatt egy normális országban kormányok buknának meg” – kiáltotta Vágó Gábor, amit a tömeg nagy egyetértéssel fogadott.
A CEU-ról is érkezett egy kutató és egy hallgató is, akik az egyetem ügye mellett szólaltak fel. A beszédek sorát Deák Éva a Civilizáció csoport tagja zárta, aki azt mondta, hogy a kormány az átláthatóságra hivatkozva megbélyegzi azokat a szervezeteket, amelyek külföldről kapnak anyagi támogatást, miközben minden civil szervezetre vonatkozó pénzügyi adat jelenleg is nyilvános.
A tüntetés csendesen zárult negyed tízkor, a tömeg lassan elszivárgott a Kossuth térről a műsorvezetők biztató szavai után, miszerint a tüntetés véget ért, de az ellenállás nem.