Keresés

Érkeznek még hozzánk menekültek, csak azonnal őrizetbe veszik őket

Hetente 20-30 menekült még úgy is érkezik Magyarországra, hogy a kerítés felhúzásával és a vele párhuzamosan bevezetett jogszabályváltozásokkal a menedékjog nálunk július óta gyakorlatilag kiüresedett. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) közép-európai szervezetének szóvivője, Babar Baluch a 444-nek adott interjújában elmondta: Magyarországon jelenleg körülbelül 700 menekült várja börtönszerű körülmények között, hogy kérelmüket kivizsgálják.

“Aki belép Magyarországra, azt őrizetbe veszik, és bíróság elé állítják azzal a váddal, hogy illegálisan lépte át a határt. Ezek az emberek teljes bizonytalanságban vannak, fogalmuk sincsen, hogy mi fog történni velük. Többségük szír, afgán, iraki és sok iráni is van köztük, családok és gyerekek is” – mondta Babar Baluch, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság közép-európai szóvivője a 444-nek adott interjújában. Sokakat lelkileg is megvisel, hogy rácsok között, egyetlen kis szobában összezárva, óriási bizonytalanságban telnek napjaik. Az UNHCR azt látja, többen éhségsztrájkba kezdtek vagy megpróbáltak ellenállni, “ami nem véletlen, hiszen ők emberi lények és nem bűnözők” – tette hozzá. Baluch a 444 kérdésére elmondta: az UNHCR tárgyal a magyar kormánnyal a helyzet javításáról, de a fogvatartott menekültek ügyében “nem látszik semmilyen megoldás”.

Eközben télen is folyamatosan jönnek a Balkánról észak felé a túlnyomórészt szír, afgán és iraki menekültek, Görögországba most is naponta ezren érkeznek Törökországból. A görög-macedón határon blokád várja őket, mert a macedón hatóságok csak a szíreket, afgánokat és irakiakat engedik át. Akik itt átjutnak, azok gyalog, vagy ahogy meg tudják oldani, úgy mennek tovább Szerbiába, majd tovább a horvát határra – magyarázta Baluch A horvát határtól valamennyit javul a helyzet, mert onnan már befogadó állomásokra viszik őket, illetve járműveket biztosítanak számukra, ahogy Szlovéniában és Ausztriában is.

A UNHCR szóvivője szerint nem várható, hogy 2016-ban csökkenni fog a hazájukból menekülni kényszerülők száma, sőt, valószínű, hogy idén még a tavalyinál is többen indulnak útnak – és ezzel minden eddigi rekord megdől.

A háborús területekkel szomszédos országoknak kell segíteni

A menekültek többsége azonban továbbra sem egyenesen Európa felé veszi az irányt, hanem ahogy eddig is, valamelyik, a háború sújtotta anyaországukkal szomszédos országban keresnek menedéket. “A szír menekültek többsége sem Európába tart, és az afgánok nagy része sem. Csak ha már ott is reménytelen a helyzetük, akkor indulnak még messzebbre” – mondta Baluch.

Éppen ezért kell Baluch szerint a megfelelő erőforrásokkal rendelkező országoknak az ENSZ-en és a segélyszervezeteken keresztül segítenie a béke megteremtését Szíriában, Afganisztánban, Irakban, Szomáliában, a szomszédos országokban – például Törökországban – javítani a menekültek helyzetén. “Már régóta figyelmeztettük az EU-t, hogy ha a Törökországban élő menekültek helyzete rosszabbra fordul, akkor tovább fognak menni. Pontosan így is történt tavaly”- mondta Baluch.

Hagytuk, hogy káosz legyen

Ugyanakkor ezt a támogatást nem szabadna összekötni a határ lezárásával – tette hozzá. A nemzetközi jog arra kötelezi az európaiakat, hogy fogadják a menedékjogot kérőket, ehhez képest tavaly képtelen volt az EU közös választ adni a helyzet kezelésére, és ez vezetett káoszhoz. Pedig Baluch szerint még a menekültek befogadását ellenzők terrorveszélyre hivatkozó érveit is lehetett volna hatástalanítani, ha már a válság elején létrejön egy közös európai regisztrációs rendszer, amelynek segítségével mindenkiről tudni lehetne, valójában kicsoda. “Görögországban mindenkit regisztrálni kellene, majd átvilágítani, és akinek valóban menedékre van szüksége, annak ki kellene jelölni egy helyet Európában. Ezt a megoldást javasoltuk eddig is, és ha ez már működne, akkor sokkal ellenőrzöttebb lenne az egész folyamat” – mondta Baluch.

“Európában több mint 500 millió ember él, így még egymillió menekült arányos elosztása sem kellene hogy megrázkódtatást okozzon számukra” – mondta, majd később hozzátette: Ehhez képest mindössze 160 ezer ember letelepítéséről döntöttek, és közülük is alig 300 főt helyeztek el ténylegesen.

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!