Keresés

Embertelen körülmények közé taszítaná a menekülteket a kormány

Visszaküldené Szerbiába az összes illegális határátlépőt a kormány. Legalábbis ez olvasható ki a menedékjogi törvény módosítására hétfőn benyújtott fideszes javaslatból. Csakhogy ezzel a lépéssel a hazai törvényeket és a nemzetközi egyezményeket is megsérthetik, a menekülteket pedig embertelen bánásmódnak tehetik ki.

Minden illegális határátlépőt vissza akar toloncolni a kormány abba a tranzitországba, amin keresztül Magyarországra érkezett. Az erről szóló javaslatot benyújtók érvelése szerint a veszélyes helyről elmenekültek átjönnek olyan országokon is, ahol már nincsenek veszélyben, tehát oda visszaküldhetők.

A módosítás azonban nem azt jelenti, hogy a határról azonnal visszafordítanák a határátlépőket, hanem csupán annyit, hogy egyszerűbb lesz elutasítani a menedékkérelmüket, és visszaküldeni őket. Igazából nincs is benne újdonság, a menedékjogi törvényben eddig is szerepelt, hogy biztonságos harmadik országba vissza lehet küldeni a menedékkérőket. A változás csupán annyi, hogy most a kormány maga modhatja meg, melyik országot tekinti majd biztonságos harmadik országnak.

Eddig nem létezett ilyen nyilvános lista, és sok országban nem is létezik. Ahol van ilyen, ott széleskörű szakmai vita zajlik arról, mely országok kerülhetnek rá, és melyek nem – mondta az Abcúgnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A leendő hazai országlistáról egyelőre nem sokat tudni. Csak sejteni lehet, hogy mivel az illegális határátlépők zöme a zöldhatáron át Szerbiából érkezik, várhatóan ide küldenék őket vissza.

Szerbiával azonban van pár probléma

Származási országként ugyan biztonságosnak számít, ám menekültügyi szempontból már nem. “Nem üti meg azt a szintet, amit a menedékjogi törvény előír” – mondta Pardavi Márta. Vagyis, amennyiben a kormány biztonságos harmadik országnak nyilvánítja Szerbiát, ellentmond saját törvényeinek. És nem csak azoknak.

A jogvédő szervezet 2011-ben készített egy jelentést a szerbiai menekültügyi helyzetről, amelynek megállapításait 2013-ban is megerősítették. Eszerint a szerb menekültügyi rendszer nem biztosít hatékony védelmet a rászorulóknak, akik gyakran még menedékkérelmet sem tudnak benyújtani, emellett a menekültügyi hivatal kapacitása iszonyú kicsi volt már akkor is a kérelmek számához képest. A menedékkérők nem kapnak jogsegélyt vagy tolmácsot, senki nem segíti őket az esetleges beilleszkedésben, még csak elegendő szálláshely sincs a számukra. Ráadásul gyakran fordul elő, hogy nem biztonságos országokba is hazaküldenek elutasított menedékkérőket. A menedékkérőkről szóló egyezmény 2008-as aláírása óta összesen 23 kérelmező kapott menedékjogot. Ez évente kb. három-négy főt jelent.

De a szerbiai helyzetről frissebb információk is vannak: a 444.hu idéz egy bejegyzést, írója tavaly készített egy tanumányt az ottani menekültügyi helyzetről. “Semmilyen szinten nem működik ott a menekültügyi rendszer, embertelen és megalázó bánásmódban részesülnek, és nem egy olyan esetről tudni, amikor rendőrök verik, kínozzák vagy alázzák meg a kérelmezőket (a gyerekekkel is ugyanígy bánnak)” – írta.

Nem felel meg

Szerbia így aligha felel meg a hazai menedékjogi szabályoknak, azok ugyanis kimondják, hogy csak az tekinthető biztonságos harmadik országnak, ahol az illető többek között nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének, tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét, vagy épp biztosított a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége.

Az illegális határátlépők Szerbiába való visszaküldése ezen kívül nemzetközi egyezményt is sértene, például az ENSZ menekültügyi egyezményének előírásait (33. cikk).

Az így előálló helyzet azonban nem lehet ismeretlen a kormány számára. Amit most nagy felhajtással bevezettek, az 3-4 évvel ezelőtt még mindennapos gyakorlat volt, amit akkor is elítélt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Ez persze lehet, hogy nem is zavarja különösképp a kormányt, és a javaslatot Rogán Antal frakcióvezetővel közösen benyújtó Kósa Lajost, aki azzal igyekszik igazolni a lépést, hogy az EU más részeiről fognak Magyarországra toloncolni egy rakás embert. 2012-ben ugyanis pont a menedékkérők Szerbiába visszaküldésének gyakorlata volt az, ami miatt azt tanácsolta az UNHCR az EU-s tagállamoknak, hogy egyetlen, Szerbián át érkezett menedékérőt se  küldjenek vissza Magyarországra, mert onnan Szerbiába fogják őket küldeni. 2012-ben még egy strasbougi ítéletben is erre hivatkozva függesztették fel egy menedékkérő Magyarországra visszaküldését Ausztriából.

Ennek a hazai gyakorlatnak a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 2012 év végi vonatkozó állásfoglalása vetett véget.

De mit szól az egészhez Szerbia?

Erről Csikós László szerbiai szociálisügyi államtitkár nyilatkozott hétfőn. Azt mondta, ha Magyarország hermetikusan lezárná a határait, akkor 15 ezer migráns rekedne náluk, miközben naponta 900-1100 újabb ember érkezik. Ennyien lépik át illegálisan Szerbia déli határait észak felé igyekezve. Ha ehhez hozzászámolja azt a 15 ezer főt, akiket állítólag Németország és Ausztria szeretne  Magyarországra visszaküldeni, és akik feltehetően ugyancsak náluk kötnének ki, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné Szerbiát, és ők is lezárnák a déli határokat, vagy Macedóniába küldenék vissza őket. Azt is mondta, hogy Szerbia is megélhetési bevándorlóknak tekintik a menekülteket, mivel hozzájuk már biztonságos országokon keresztül érkeznek.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!