Fogvatartásnak számít, ha a menedékkérőket tranzitzónákba helyezik, mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy keddi ítéletben. Ehhez képest a kormány éppen múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást, amely alapján a menedékkérőket csakis ide lehet majd küldeni. A Magyar Helsinki Bizottság szerint, ha Áder János köztársasági elnök aláírja a törvényt, a jövőben minden menedékkérő sikerrel perelhet Strasbourgban sérelemdíjért.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint fogvatartásnak számít tranzitzónában elhelyezni a menedékkérőket, mert ezzel megfosztják őket személyes szabadságuktól. A bíróság ezt a Magyar Helsinki Bizottság bangladesi ügyfeleinek perében mondta ki. Ők 2015. szeptember 15-én próbálkoztak legálisan a röszkei tranzitzónán keresztül Magyarországra bejutni és itt menedéket kérni. A kérelmüket elfogadhatatlannak minősítették, ők viszont fellebbeztek, így egy rácsokkal elkerített, fegyveresekkel őrzött zónában kellett kivárniuk a bírósági döntést. Október első napjaiban szabálytalanul kézbesítették nekik a bíróság elutasító határozatát, és a magyar hatóságok Szerbiába kényszerítették őket, írja a Helsinki közleménye.
A strasbourgi bírák hangsúlyozták, hogy a magyar tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik, tehát nem „területen kívüli” intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogvatartási helyeken. A bangladesiek 23 napig voltak bezárva úgy, hogy a fogvatartásról nem született hatósági döntés, ezért az elhelyezési körülmények miatt sem tudtak bírósághoz fordulni. A bíróság szerint a Szerbiába történő visszaküldésük is jogellenes volt, ahogy az egész menekültügyi eljárást több ponton jogsértőnek találták. Ezt a helyzetet a hatóságok eljárási hibái tovább súlyosbították.
Önmagában az, hogy a kormány rendeletben deklarálta, hogy Szerbiát biztonságos országnak tekinti, a menekültügyi eljárásban még nem elégséges érv a védelem megtagadásra és a visszaküldésre, mert a döntésénél figyelembe kellett volna venni nemzetközi szervezetek és civil szervezetek jelentéseit is, írják.
A Helsinki közleménye szerint 1996 óta több olyan ítélet született Strasbourgban, amely a magyarhoz hasonló megoldásokat jogellenes fogvatartásnak minősítette és megtiltotta őket. Ehhez képest a kormány folyamatosan ragaszkodik hozzá, hogy tranzitzónában történő elhelyezés nem fogvatartás, és egy múlt héten elfogadott törvénymódosítás alapján a menedékkérőket ezentúl csakis a tranzitzónában lehet majd elhelyezni.
Múlt pénteken Áder János köztársasági elnököt levélben kérte arra a Helsinki Bizottság, hogy ne írja alá a törvénymódosítást. A szervezet szerint „a strasbourgi bíróság mai ítélete végképp egyértelművé tette, hogy a törvény nem léphet hatályba, és amennyiben mégis aláírja az államfő, az összes tranzitzónában fogva tartott menedékkérő a strasbourgi bírósághoz fordulhat, és Magyarország jelentős sérelmi díj kifizetésére kényszerül”.
Megosztás