Keresés

Elveszik a remény jogát az életfogytiglanra ítélt raboktól

Túl sokára adhat csak be kegyelmi kérvényt az, aki tényleges életfogtig taró börtönt kap. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam nem biztosítja a reményhez való jogot, amivel megsérti az emberi jogok európai egyezményét – mondták ki egy új ítéletben.

Elmarasztalta Magyarországot keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert a bírák szerint megalázó vagy embertelen bánásmódnak minősül, hogy a magyar törvények értelmében a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében leghamarabb 40 év letöltése után van lehetőség a büntetés felülvizsgálatára – jelentette az MTI.

Az ügyben két, tényleges életfogytiglanra ítélt magyar férfi fordult a bírósághoz. Szerintük a büntetés az EJEB korábbi elmarasztalásának hatására 2015-ben bevezetett új szabályok ellenére is embertelen bánásmódnak minősül, mert nincs valódi reményük a szabadulásra. Az már 2014-ben elmarasztalta Magyarországot a felülvizsgálat lehetőségét kizáró szabadságvesztés miatt, ezt követően tavaly kegyelmi eljárást vezetett be a magyar állam.

A strasbourgi bíróság szerint azonban a hatályos magyar jogszabályok értelmében túl sok időnek kell eltelnie a jogerős döntéstől az első felülvizsgálati lehetőségig, ami sokkal hosszabb az egy korábbi ítéletében általuk javasolt legfeljebb 25 évnél.

A bíróság szerint az is aggályos a kegyelmi eljárásban, hogy

  • míg a kegyelmi bizottságnak objektív, előre meghatározott kritériumok alapján kell eljárnia a mérlegelés során, ezek a kritériumok nem vonatkoznak a köztársasági elnökre, aki az utolsó szót mondja ki a kérvények esetében;
  • az új törvények nem rendelkeznek semmilyen időkorlátról, amin belül az államfőnek határoznia kell egy kérvényről;
  • az államfő nem köteles megindokolni döntését, még akkor sem, ha az eltér a kegyelmi bizottság véleményétől.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar szabályozás embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül, mert nem biztosítja az elítélt jogát a reményhez, az ítélet felülvizsgálatához, és ezért sérti az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében foglalt előírásokat. A bírák 1500 euró perköltséget ítéltek meg az ügyben, de úgy határoztak, hogy “a jogsértés megállapítása önmagában igazságos elégtételt jelent a panaszosok által elszenvedett nem vagyoni jellegű károk jóvátételére”.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!