Eddig nem tapasztalt módon emelkedett a fővárosi antiszemiták száma. Budapest lakosságának fele vall antiszemita nézeteket: az emberek 36 százaléka számít erősen, 13 százalékuk mérsékelten antiszemitának. Ezzel a főváros magasan veri az országos átlagot, ahol 21 százalék az erős és 11 százalék a mérsékelt antiszemiták aránya – írja az Index egy friss kutatásra hivatkozva.
A Medián által készített, Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban című tanulmány adatai meglepték a kutatókat is, mert a fővárosi eredmények szembemennek a korábbi adatfelvételek tanulságával.
Kutatás főbb megállapításai:
- Budapest fele antiszemita
- A gazdagabb réteg antiszemitább, mint a szegények
- A férfiak antiszemitábbak, mint a nők
- A vallási elkötelezettség sincs kapcsolatban a zsidók elítélésével
- A pártválasztás viszont erősen befolyásoló tényező: a jobbikosok kétharmada antiszemita
- A legantiszemitább év: 2010 volt
2013-ról 2014-re enyhén csökkent az antiszemitizmus mértéke. A 2009 és 2010 közötti igen jelentős ugrás azonban tartósnak bizonyult: a korábbi 10 százalék körüli érték azóta jóval 20 százalék felett maradt. A kimutatás szerint 2014-ben a magyar a társadalom harmadára jellemző az antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. 2006-ról 2011-re jelentősen nőtt, azóta lassan némileg csökkent az antiszemitizmus.
Az antiszemitizmus az általános idegenellenességgel párosul. Az adatokból az látszik, hogy a másság széles körben nem elfogadott Magyarországon: még a legszimpatikusabbnak ítélt csoportoktól is elzárkózna a társadalom egyharmada. A megkérdezettek nem tartják rokonszenvesnek az országban élő kisebbségeket. Ha így nézzük, akkor a zsidók még a második legelfogadottabb csoport a svábok után. A magyar társadalom még náluk is jobban utálja a kínaiakat, arabokat, feketéket, románokat és cigányokat. Egyértelműen a cigányság társadalmi megítélése a legrosszabb.
Jellemző adat még, hogy inkább egy amerikait látnának a szomszédjukban a megkérdezettek, mint egy erdélyi magyar bevándorlót.
Az általános xenofóbia mindenkire kiterjed. Azt gondolhatnánk, hogy a zsidók és a bőrfejűek elutasítása teljesen különböző emberekre jellemző, ám éppen ellenkezőleg: aki a bőrfejűektől elzárkózik, az a zsidóktól is nagyobb valószínűséggel idegenkedik.
Közkeletű nézet, hogy az antiszemitizmus a sikertelen, egzisztenciális fenyegetettség alatt élő, a társadalom perifériájára szorult emberekre jellemző elsősorban. Több nemzetközi kutatás valóban mutatta, hogy az idősebb, alacsonyabb végzettségű, kis településeken és szerény anyagi körülmények között élő személyek hajlamosabbak zsidóellenes előítéletekre, mint mások. Ezt azonban nálunk sem az idei, sem a tavalyi adatok nem támasztották alá: az iskolai végzettség, a társadalmi státusz, a munka jellege (fizikai vagy szellemi) és a zsidóellenesség mértéke között nincs szignifikáns statisztikai összefüggés. Sőt, ha családi jövedelem szerint négy csoportra osztjuk a válaszadókat, akkor éppen a leggazdagabb csoportban találjuk a legtöbb antiszemitát.
Szoros kapcsolat van ugyanakkor a pártpreferencia és a zsidóellenesség között. A jobbikos válaszadók abszolút többsége az erősen zsidóellenes, kétharmaduk pedig valamelyik antiszemita csoportba került: ez bizonyult az összes közül a legerősebb összefüggésnek. A fideszesek az átlagnál valamivel antiszemitábbak. Átlagos antiszemiták az MSZP és az Együtt–PM hívei. A bizonytalanok, továbbá a DK és az LMP szavazói az átlagnál kisebb arányban értettek egyet a zsidóellenes állításokkal.
Megosztás