600 ezer gyerek nélkülöz alapvető dolgokat, és még többet fenyeget a kirekesztés kockázata Magyarországon. Lemaradtunk az egész EU-tól, és a visegrádiak is elhúztak mellettünk, miközben még Romániában is javul a helyzet. A szociológusok úgy látják, a büntető állam a szegények ellen harcol.
Ijesztően meredeken nő a szegénységben élő magyarok száma, és minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel rekesztik ki a társadalomból. Ez derül ki a szegénységet mérő Laeken-i indikátorok 2013-as alakulásából, amelyeket az MTA Szociológiai Intézete mutatott be. Az EU-s tagállamokban a következő adatokkal mérik fel a szegénységet minden évben:
- Súlyos depriváció: azok az emberek tartoznak ide, akiknek a kilenc alapvető fogyasztási tételből legalább négyről le kell mondaniuk. Ilyen a fűtés, a számla befizetése, a húsfogyasztás, a mosógép, a televízió, a telefon és az autó is
- Relatív jövedelmi szegénység: ez azokra vonatkozik, akik olyan háztartásban élnek, amelynek jövedelme kisebb a medián jövedelem 60 százalékánál
- Alacsony munkaintenzitású háztartás: azok tartoznak ide, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korúak az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint húsz százalékát töltötték munkával.
Akinél bármelyik teljesül a három közül, ott fennáll a társadalmi kirekesztés kockázata, ami most a magyar népesség harmadát fenyegeti.
Egyre rosszabb gyereknek lenni
2009 óta az első mérőszám nő a leglátványosabban, a harmadik pedig jórészt stagnál, ami egyrészt azt mutatja, hogy egyre többen kénytelenek nélkülözni az alapvető javakat, másrészt pedig azt, hogy a szegénység oka nem a munkanélküliség. Magyarországon nemcsak uniós szinten magas a súlyos depriváció aránya, hanem a visegrádi országokhoz képest is. Itthon ez az arány majdnem 27 százalék, Lengyelországban pedig csak 12.
Messing Vera és Farkas Zsombor előadásából kiderült, hogy ez a fajta nélkülözés jóval nagyobb mértékben jelenik meg a gyerekeknél és a fiataloknál, mint az idősebbeknél. 2008 óta folyamatosan szakad szét az ország a korosztályok mentén, amit Messing úgy foglalt össze, hogy Magyarországon „egyre rosszabb gyereknek lenni, és egy kicsit rosszabb nyugdíjasnak lenni”.
Messing Vera | Fotó: Magócsi Márton
Magyarországon ma 1,7-1,8 millió gyermek él, akik közül a Gyerekesély Közhasznú Egyesület szerint 600 ezret érint a súlyos depriváció, ami az EU-s átlag háromszorosa. Még többet, nagyjából 730 ezer gyermeket fenyeget a társadalmi kirekesztés kockázata, amivel csak Bulgáriánál és Romániánál vagyunk jobbak, de nálunk folyamatosan romlanak az adatok, míg ott javuló tendencia van. Ugyanez a helyzet a hét év alattiakkal is, ami teljesen ellentétes az európai trendekkel, és ebben mára azok is lehagytak minket, akikkel a 90-es éveken még nagyjából azonos szintről indultunk.
A szegényeket bünteti a munkaalapú állam
Bár az adatok jórészt 2008-2009 környékén kezdtek el romlani, az elmúlt években felgyorsultak ezek a tendenciák. Szikra Dorottya szociálpolitikus ezt a kormány hibás intézkedéseire és a szociális háló tudatos szűkítésére vezeti vissza, amit egyáltalán nem indokol a gazdasági helyzet.
Szikra szerint az Orbán-kormány évek óta nyílt háborút folytat a jóléti állam ellen, hogy munkaalapú társadalmat építsen ki, aminek az alapjai már az MSZP-kormány „Út a munkához” programjában is benne voltak. Az elmúlt években azonban úgy látja, teljesen kiüresítették az érdekegyeztetést, és gyengítették a parlamentarizmust is, ezért viccesen meg is jegyezte, hogy „2010 előtt legalább intellektuális élvezet volt bemutatni, hogy nő a szegénység, mert a kormány a csökkentésére törekedett”. Szerinte az elmúlt évek intézkedései éppen ennek az ellenkezőjét mutatják:
Szikra Dorottya | Fotó: Magócsi Márton
- Az Alaptörvény szerint az államnak nem kötelessége szociális biztonságot teremteni, elég, ha törekszik rá.
- A kormány a közmunkában látja a jövőt, aminek a finanszírozását az átképzés leépítésével oldják meg. (A közmunka-programról szóló korábbi cikkinket itt találja).
- Kilencről három hónapra csökkentették a munkanélküliek járadékát, ami az EU-ban példátlan. (Van olyan ország, ahol szintén csökkentették, de a három hónap különösen alacsony, és a legtöbb helyen a járadék nagysága attól is függ, hogy előtte mennyi ideig dolgozott az illető).
- 22.800 forintban állapították meg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, vagyis a munkanélküli segélyt, amit egy családban csak egy fő kaphat meg.
- Ha egy regisztrált munkanélküli nem fogadja el a számára felkínált munkát, kizárják a segélyezésből.
- Levitték a gyerekek büntethetőségének határát, és ha a gyerek túl sokat hiányzik az iskolából, a szülőket büntetik a juttatások megvonásával. Szikra szerint ez egy büntető állam kiépítését jelzi, amit Ferge Zsuzsa szociológus egyenesen a szegények elleni háborúnak nevezett.
- Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy 2018-ra minden segélyt megszüntetne Magyarországon.
- Ráadásul a jövő évre tervezett költségvetés tovább szűkítené a szegények mozgásterét, és sok, eddig automatikusan járó juttatás kifizetéséről az önkormányzatok döntenének. (A költségvetés további, szegényekre gyakorolt hatásáról szintén Ferge írt bővebben).
A kormány közben olyan szlogenekkel kampányol, mint hogy „Senkit sem hagyunk az út szélén”, de Szikra úgy látja, ezek rossz minőségű, elhibázott és nem fenntartható intézkedések. A rezsicsökkentés és a családi adókedvezmény inkább a közép- és felsőosztályt segítik, csakúgy, mint a tizenhat százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, miközben a 27 százalékos ÁFA a szegényeknek tesz rosszat. „Mára a munkanélküliek ötven százaléka semmilyen állami ellátást nem kap, akikről semmit sem tudunk. Valószínűleg vannak köztük olyanok, akik szándékosan hagyták el a rendszert, vannak, akik kivándoroltak, a legtöbben pedig feketemunkásként dolgoznak” – mondta.
Messing Vera összesítése szerint Magyarország mára Bulgáriával, Romániával és Lettországgal együtt az Unió sereghajtójává vált, ahol folyamatosan nő a gyermekszegénység, a kormány pedig a szegények ellen dolgozik. A gyerekek 2012-13-as magyarországi helyzetéről ad képet a Gyerekesély Közhasznú Egyesület kiadványa is, ami itt érhető el.
Megosztás