Malajziában, Namíbiában és Szlovákiában is kevésbé érzik korruptnak a közhivatalnokokat és a politikusokat, mint Magyarországon. A Transparency International jelentése szerint tavaly súlyosabbnak éreztük a korrupciót, mint 2015-ben, így mostanra Jordániával és Romániával kerültünk egy szintre.
Tavaly tovább romlott a korrupciós helyzet Magyarországon – derül ki a Transparency International (TI) korrupcióellenes nemzetközi szervezet jelentéséből. A TI minden évben közzéteszi az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) alakulását, amely a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. Az értékek nulla (nagyon korruptnak érzékelt) és száz (nagyon átláthatóan érzékelt) között mozognak: a 2016-ban vizsgált 176 ország kétharmada (69 százaléka) az ötven pontot sem érte el, ami világszerte súlyos korrupciós fertőzöttségre utal.
Magyarország a 2015-ös 51 pont után most 48-at kapott, amivel a lista 57. helyén végeztünk, Jordániával és Romániával együtt. Előttünk van Dél-Korea, Namíbia, Szlovákia, Horvátország és Malajzia is. A lista élén most is főleg észak-európai országok végeztek, az első helyen Dánia és Új-Zéland 90 ponttal, Finnország (89 pont), Svédország (88 pont), Svájc (86 pont) és Norvégia (85 pont).
Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik „rendszerváltást” és a korrupció meg a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet – írják a TI közleményében, amit a 444.hu idézett.
„Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, ami a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze” – közölte José Ugaz, a TI elnöke. Mint mondta, a populista vagy tekintélyelvű vezetők a „haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be”, a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amiket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.
A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon, Törökországban és Argentínában kibontakozott folyamatok, de miután az utóbbi országban megbukott a „populista kormány”, a korrupciós helyzet javulásnak indult.
Megosztás