Keresés

Egyre kevesebben élnek gondnokság alatt, egyre több fogyatékos ember szavazhat

A bíróságok egyre kevesebb fogyatékos embert helyeznek gondnokság alá, és egyre kevesebbtől vonják meg a szavazati jogot. Előbbi négy év alatt 12 százalékkal, utóbbi 19 százalékkal csökkent. Az érdekvédők azonban nem elégednek meg ezzel, és jogszabályi változásokat szeretnének, ami egyenlő jogokat biztosítana minden érintettnek. 

Csaknem ötvenezer értelmi fogyatékossággal élő embernek nincs szavazati joga Magyarországon, írtuk néhány héttel ezelőtti cikkünkben. Ahogy akkor bemutattuk, a bíróságok az orvosszakértői vélemény alapján döntik el, gondnokság alá helyeznek-e valakit, és ha igen, egyúttal a szavazati jogát is megvonják-e. Bár 2011 óta ez a kettő nem feltétlenül jár együtt, az esetek 80 százalékában a gondnokságot és a választójog megvonását egyszerre mondják ki.

Érdekvédők szerint ez a helyzet tarthatatlan, és szeretnék elérni, hogy a fogyatékossággal élő emberek egységesen ugyanúgy szavazhassanak, mint bárki más. Sokan a gondnokság intézményét is megszüntetnék, ami a törvény szerint arra jó, hogy segítse azokat az embereket, akik valamilyen okból nem képesek arra, hogy érdekeiknek megfelelően hozzanak döntéseket, szerződéseket kössenek, intézzék az ügyeiket. Helyettük egy hozzátartozó, ismerős vagy hivatásos gondnok látja el ezeket a feladatokat. Hogy mégis miért tartják problémásnak, arról itt olvashat bővebben.

Bár egyelőre nincs jele, hogy a kormány változtatni akarna a jogszabályokon, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) hosszabb távú statisztikái alapján a bíróságok egyre ritkábban helyezik az embereket gondnokság alá, és egyre gyakrabban döntenek a választójog megtartása mellett.

Az OBH csütörtöki közleményéből kiderül, hogy 2014 és 2018 között a választójogból kizárt gondnokoltak száma 19 százalékkal, 60 ezerről 49 ezerre csökkent. Ezzel együtt a gondnokság alatt levők száma is csökken, ez négy év alatt 12 százalékkal, 62 ezerről 55 ezerre esett vissza. 

OBH bíróság statisztika
Forrás: Országos Bírósági Hivatal (OBH)

Azt írják, az OBH számos képzést szervezett a bírák számára a gondnokság alá helyezési eljárásról, és “több iránymutató, elvi jelentőségű döntés született“. Az OBH szerint “az adatokból arra lehet következtetni, hogy a gondnokság alá helyezés helyett más gondoskodási formák is elterjedtek. A választójogból kizárt személyek számának nagyarányú csökkenése azt valószínűsíti, hogy a bíróságok gyakorlata egyre inkább a választójog meghagyása felé mutat”.

Az OBH szerint ez azért jelentős változás, mert “az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága, az Európa Tanács, valamint más nemzetközi és hazai szervezetek korábban aggályukat fejezték ki a gondnokság alá helyezés és a gondnokoltak választójogból kizárásának magyarországi gyakorlata miatt”. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több egyedi ügyben el is marasztalta Magyarországot.

A fogyatékossággal élő emberekről szóló korábbi cikkeinket ide kattintva érheti el. 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!