Keresés

Egyetlen reform sem lehet sikeres a tanárok nélkül

Több ezren tüntettek a pedagógusok, és a hozzájuk csatlakozott szakszervezetek szombati demonstrációján Budapesten. Beszédet mondott az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára és a magyar pedagógus szakszervezet elnöke is, miközben harsogott az “Orbán takarodj!”. A szónoklatok után elfogadtak egy nyolc pontból álló petíciót, amelyet a minisztérium két munkatársa vett át.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete elől indult a tömeg, a cél pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) központi ügyfélszolgálati irodája volt a Szalay utcában. A demonstrálók csöndben, zászlókat és különböző molinókat lengetve gyalogoltak végig az Akadémia utcán, miközben a menet elején egy kisebb rezesbanda adta a talpalávalót.

A demonstrációra számos városból érkeztek pedagógusok, többek között Szegedről, Debrecenből, de még Pécsről is. A megmozduláshoz több tucat szakszervezet és civil szervezet is csatlakozott, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakszervezete, az óvodai dajkák, a vasúti dolgozók, külügyi dolgozók, bányászok, fuvarozók szakszervezete,  és szolidaritást vállalt közel egy tucat ország pedagógus-szakszervezete is.

A szónoklatok előtt Kulka János lépett a pódiumra, aki Heltai Jenő Szabadság című versét szavalta el. A vers végén halkan a mikrofonba súgta: hajrá! Utána következett Martin Romer, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) főtitkára, aki jelezte: 13 millió kolléga szolidaritását és jókívánságait közvetíti a magyar pedagógusok felé, majd azzal folytatta, hogy a “kormány nem figyel rátok, pedig egyetlen reform sem lehet sikeres, ha a tanárok nem érzik azt magukénak.”

Romer szerint az oktatás a demokratikus társadalom egyik alappillére, ezért a kormánynak magasabb fizetést kellene adnia a tanároknak, és tiszteletben kellene tartania a munkahelyi autonómiát. Beszéde végén a főtitkár azt mondta: “veletek vagyunk”!

Londonban porszívózással jobban lehet keresni

Romert a színpadon Gulyás Balázs, a netadó ellenes tüntetések szervezője követte, aki rögtön megjegyezte, hogy miközben az Országgyűlés a hatalmas megszorításokat tárgyalja, addig Kósa Lajos nyaralni ment Új-Zélandra. Gulyás szerint brutálisak az adók és a megszorítások, miközben egyre több gyerek éhezik. A kormány minden intézkedése ötletszerű – legyen szó az alkotmányról, vagy az oktatás ügyéről -, az eredmény pedig az, hogy “Londonban porszívózással is jobban lehet keresni, mint itthon pedagógusként”.

A Pedagógusok Szakszervezetének demonstrációja

Forrás: MTI

“Nem megoldás, hogy a szakképzést egy másik központhoz sorolják, pedagógiai és szakmai önállóságra van szükség” – ezt már a következő szónok, Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) főtitkára mondta. A szakképző iskolák helyzete kilátástalan, az ezekbe az intézményekbe járó gyerekek jogait pedig elvették, és másodrendű diákká tették őket. “Hároméves, zsákutcás iparostanonc-képzésbe irányították a szakképzést. A közismereti óraszám mindössze hat, vagyis ennyi órában tanítanak a diákoknak matematikát, történelmet, magyart, idegen nyelvet, informatikát, kémiát, biológiát, földrajzot, fizikát, majd azt hazudják a diákoknak és szüleiknek, hogy erre építve két év alatt érettségit szerezhetnek. Ez nem igaz”. A szakmunkásképzésből kikerülő fiatalok “egyszer használatos, eldobható betanított munkások lesznek, ezt pedig nem hagyhatjuk, a mi gyerekeinkről van szó” – mondta Szenes.

A tömeg közben többször félbeszakította a szónokokat, és gyakorlatilag minden egyes mondatnál éljenzett, fütyült, vagy csak egyszerűen a “nem hagyjuk, és az “Orbán takarodj” rigmusokat harsogta.

Nem hagyjuk a gyermekeink jövőjét tönkretenni

A következő a színpadon Salamon Eszter – szülő, és az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője, aki szerint a diákok és a szülők jogait “gyakorlatilag megvonta” a közoktatási törvény, a gimnáziumokban egyetemi tananyagot kell bemagolni, miközben a kulcskompetenciák fejlesztésére nincs idő. “Rendben van-e az, hogy a szakképzés munkanélkülieket képez? Hogy az iskolákban rendőrök vannak? Tömegével menekítik a szülők gyerekeiket a magántanulói státuszba. Az elmúlt három évben egyre több az olyan szülő, aki nem saját boldogulása érdekében költözik másik országba, hanem gyerekei miatt”.

GallÛ Istv·nnÈ

 Forrás: MTI

“Ma november 22-e van, a közoktatás napja. Akár ünnep is lehetne, de nincs okunk az ünneplésre, mert ha a parlament elfogadja a 2015-ös költségvetést, azzal visszafordíthatatlanul teszik tönkre gyerekeink és az ország jövőjét” – kezdte beszédét Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Galló szerint azzal, hogy a kormány a tudáshoz való jogot akarja korlátozni, a szegénységből való kitörés egyetlen lehetőségét veszi el. Hozzátette, hogy a kormánynak nem az oktatás a fontos, hanem az, hogy ő dönthesse el, ki mit és miből tanul, és hogy ki az iskola igazgatója. A szakszervezeti vezető  a végén a demonstrálókhoz fordult, és azt mondta: szerinte azért vagyunk itt, hogy ne hagyjuk ezt, mert mi tudjuk, hogy, mi az igazság. “Nem hagyjuk a gyermekeink, az ország jövőjét tönkretenni”- zárta beszédét Galló Istvánné.

Petíciót adtak a minisztériumnak

A nagygyűlés végén felolvastak egy nyolcpontos petíciót, amelyet aztán a PSZ elnöke a minisztérium két munkatársának adott át. Ebben többek között azt követelik, hogy jelenlegi formájában ne fogadják el a 2015-ös költségvetést, hanem becsüljék meg, mekkora összegre van szükség a közoktatási rendszer zavartalan működtetéséhez, és azt építsék be a jövő évi költségvetésbe. A kormány kezelje kiemelten a gyermekszegénység felszámolását, emelje a nevelő-oktató munkát végzők keresetét, az oktatást érintő változtatások előtt pedig egyeztessenek a szakmai szervezetekkel. Készítsenek hatástanulmányokat, hozzák nyilvánosságra a Klik, és a szakképzés átalakításának terveit.

Korábban megírtuk: ha így fogadják el a költségvetést, az katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!