A magyarok többsége szeretné, ha a kormány csökkentené a jövedelmi különbségeket, és bevezetne egy feltétel nélküli alapjövedelmet. Nagyon kötődünk Európához, viszont elégedetlenek vagyunk az életünkkel, és nem mondhatni, hogy kicsattanunk az örömtől. Cserébe nagyjából egészségesnek érezzük magunkat, a bevándorlókból viszont nem kérünk. Ezek a legfrissebb eredményei a European Social Survey legújabb, 2016-os felmérésének.
Hogyan viszonyulnak az európaiak a migrációhoz? Mennyire elégedettek a saját kormányukkal, a gazdasági helyzetükkel, vagy az egészségi állapotukkal? Szeretnének-e alapjövedelmet, és mit gondolnak az Európai Unióról? Többek közt ilyen témákban mutatott be adatokat Rory Fitzgerald, a European Social Survey (ESS) igazgatója, a University of London kutatója egy csütörtöki konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartottak.
Az ESS az egyik legátfogóbb, kétévente megismételt európai attitűdmérés, amelyben Magyarország a legelső, 2002-es kutatás óta minden alkalommal részt vett. Az uniós országok nagy része rendszeres résztvevője a felmérésnek, de ez jó néhány EU-n kívüli államra, mint Norvégiára, Izraelre vagy Oroszországra is igaz.
Néhány hete jelentek meg a legutóbbi, 2016-os adatok, amelyek bárki számára ingyenesen elérhetők az ESS honlapján. Ez egyelőre egy óriási adathalmaz, részletes elemzések majd a következő években jelennek meg. Mégis vannak olyan eredmények, amelyek első pillantásra is érdekesnek tűnnek: ezekből készített grafikonokat Rory Fitzgerald, amelyeket most mi is bemutatunk. (A konferencia más, érdekes részleteivel hamarosan külön cikkben foglalkozunk).
A magyarok nem kérnek a bevándorlásból
Az első két grafikon az európaiak bevándorláshoz és menekültekhez fűződő viszonyát mutatja be. Ez azért különösen érdekes, mert az adatfelvétel 2016-ban, a menekültválság csúcsa után történt. Magyarország ekkor már nyakig benne volt a kormányzat idegenellenes kampányában, és ha nem is ilyen durván, de hasonló hangok más országokban is megerősödtek.
A kutatók arra kérték a válaszadókat, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékeljék,
- mennyire tesz jót vagy rosszat a bevándorlás egy ország gazdaságának, és
- inkább aláássa vagy gazdagítja a bevándorlás egy ország kulturális életét.
Kiszámolták, hogy a különböző országokban átlagosan hány pontot adtak a kérdésekre, majd az első kérdést a függőleges, a másodikat pedig a vízszintes tengelyen ábrázolták. Kiderült, hogy Magyarország extrém módon kilóg a teljes mintából. A magyarok gondolják leginkább, hogy a bevándorlás tönkreteszi a gazdaságot, miközben nagyon egyetértenek a csehekkel és az oroszokkal abban, hogy a bevándorlás aláássa az ország kulturális életét.
Az ábrán látszik, hogy a közép-európai országok közül Lengyelországban adták a legtöbb pontot ezekre a kérdésekre, a konferencia egyik lengyel előadója szerint egyszerűen azért, mert a lengyelek hagyományosan nagy számban vándorolnak ki külföldre, és történelmi hagyományaiknál fogva is elfogadóbbak az idegenekkel.
A legmagasabb pontszámot az izlandiak adták, de ott vannak az élmezőnyben a svédek és a finnek is. Németországban, ahol a bevándorlók befogadása alaposan felkavarta a politikai életet, az emberek még mindig inkább pozitívan ítélik meg ezeket a kérdéseket.
Ezen a diagramon az látszik, hogy az emberek szerint mennyire kell a kormánynak nagylelkűen osztania a menekültstátuszokat. Zölddel jelölték azok arányát, akik szerint igen, kékkel pedig azokét, akik szerint nem. A sárga szín azokra utal, akik se nem támogatják, se nem ellenzik a státuszok bőkezű odaítélését.
Ahogy az ábra jobb oldala felé haladunk, úgy nő a menekültellenes válaszadók aránya. Itt is befértünk az első háromba Csehország és Észtország után, de ez nemcsak valami közép-európai különlegesség. Rögtön utánunk a hollandok jönnek, akik az előző, nem a menekültekre, hanem általában a bevándorlókra vonatkozó kérdésnél inkább a középmezőnyben voltak. A portugálok, az írek, a spanyolok és az izlandiak viszont nem bánják, ha a kormányuk befogadja a menekülteket.
Lehangoló, milyen lehangoltak vagyunk
A következő ábra függőleges tengelyén az látszik, hogy az emberek egy tízes skálán mennyire elégedettek az életükkel, a vízszintesen pedig, hogy mennyire boldogok. A legtöbb országban a 7-8-as értékelések vannak többségben, de nem mindenhol. Nagyon kilógnak az oroszok és a litvánok, és elég alacsony értékeket adtak a magyarok is.
A svájciak, a hollandok és az északi népek viszont nagyon jól érzik magukat. A közép-európai országok közül itt is a lengyelek adták a legmagasabb pontszámokat.
Legalább nagyjából egészségesnek érezzük magunkat
Lássuk, hogyan értékelik az európaiak a saját egészségi állapotukat! Kezdjük azzal, hogy a különböző országokban milyen arányban mondták az emberek, hogy valamilyen betegség, fogyatékosság vagy mentális probléma akadályozza őket a mindennapi tevékenységeikben.
A többség mindenhol nemmel válaszolt (világoskék), főleg az olaszok, a spanyolok és az izraeliek, de Magyarországon is az átlagnál többen mondtak nemet. A németek a csúcstartók, náluk 35 százalék mondta, hogy legalább részben vannak ilyen problémái, és elég magas az egyértelmű igenek (sötétkék) aránya is. Hasonlóan magas arány jött ki a finneknél, a litvánoknál és az észteknél is.
Megkérdezték azt is, hogy az emberek általában hogyan értékelik a saját egészségi állapotukat: nagyon jónak és jónak (zöld), közepesnek (sárga), vagy rossznak és nagyon rossznak (piros). A magyarok a középmezőnyben vannak a csehek és a lengyelek között, leginkább a svájciak, az írek és az izraeliek elégedettek, legkevésbé pedig az oroszok, a portugálok és az észtek.
Kormány és gazdaság: közepes
Az ESS a kormánnyal és a gazdasági helyzettel való elégedettséget is méri. Kezdjük az előbbivel: 2016-ban az olaszok, a franciák és a spanyolok voltak a leginkább elégedetlenek a kormányukkal, amit azóta mindhárom országban le is váltottak. A magyarok egy tízes skálán 4,5-öt adtak az Orbán-kormánynak, de ez is elég volt ahhoz, hogy két évvel később megint kétharmaddal nyerjen a Fidesz. A svájciak, a norvégok, a hollandok és a portugálok 5 pont felett adtak, ahogy majdnem a németek is.
Ami a gazdasági elégedettséget illeti, az utolsó három helyen ugyanúgy a spanyolok, a franciák és az olaszok álltak. A magyarok erre 4,82 pontot adtak, hasonlóan a lengyelekhez. Érdekes, hogy a portugálok, akik európai összevetésben egészen elégedettek voltak a kormányukkal, a gazdasági helyzetüket egy ponttal rosszabbnak látták. Az élmezőnyt itt is a norvégok, a svájciak, a németek és a hollandok alkotják.
A magyarok szeretik az egyenlőséget és az alapjövedelmet
A kérdések egy másik része a jóléti politikákra vonatkozott. Kiderült például, hogy Európában a portugálok, a litvánok és a magyarok értenek egyet leginkább azzal az állítással, hogy a kormánynak csökkentenie kellene a jövedelmi különbségeket (sötét- és világoszöld). Ez szinte az összes országra igaz, egyedül Csehországban nem éri el az ötven százalékot az egyetértők aránya, és itt vannak a legtöbben azok, akik erősen ellenzik az egyenlőtlenségek csökkentését (sárga és sötétkék).
A legtöbb országban támogatnák egy uniós szintű szociális ellátórendszer bevezetését is. A legtöbb országban – köztük a magyaroknál is – bőven ötven százalék felett van az ezzel egyetértők aránya (zöld), kivéve az osztrákokat és a hollandokat, akik innkább ellenzik (piros).
Ha nem is ilyen egyöntetűen, de a legtöbb országban támogatnák a feltétlen alapjövedelem bevezetését is (a kék a támogatók, a piros az ellenzők arányát jelzi). A litvánok, az oroszok és a magyarok szeretnének ilyet a leginkább, nálunk 70 százalékos az egyetértők aránya. Ehhez képest az alapjövedelem kérdése itthon nem nagyon került fel a politikai napirendre, a pártok közül egyedül a Párbeszéd vetette fel néhányszor.
A magyarok kötődnek legjobban Európához
Végül lássunk néhány grafikont, amelyek az Európai Unióval kapcsolatos attitűdöket mutatják be. A felmérésben szereplő országok többségében az emberek nagy része egy népszavazás esetén a maradásra vagy csatlakozásra a szavaznának (sötétzöld).A világoszöld a kilépéspártiakat/kívül maradókat, a kék pedig azokat jelöli, akik nem szavaznának. Magyarországon a maradáspártiak aránya 74 százalék, ami megelőzi az EU-alapító franciákat és hollandokat is. A lista élén a spanyolok, a lengyelek és az írek állnak, de a cseheknek csak 54 százaléka maradna az Unióban.
A briteknél is többségben vannak az EU-pártiak, ami azért is ironikus, mert éppen két éve szavazták meg a kilépést. Az oroszoknak, az izlandiaknak, a norvégoknak és a svájciaknak viszont eszük ágában sem lenne csatlakozni.
Az ESS munkatársai kíváncsiak voltak arra is, hogy az emberek egy tízes skálán mennyire kötődnek érzelmileg a saját országukhoz (sárga) és Európához (kék). Az erről szóló, utolsó grafikont nem Rory Fitzgerald előadásából vettük, hanem Messing Vera, az MTA kutatója küldte el nekünk.
Az nem meglepő, hogy mindenki jobban kötődik a nemzetéhez, az viszont igen, hogy az összes ország közül a magyarok kötődnek leginkább Európához, ami a legalsó sorból derül ki. Itt látszik, hogy az EU-s kötődésre nagyjából hét pontot adtunk átlagosan, utánunk jönnek a lengyelek, majd a csehek. Jó néhány nyugati országban, például Hollandiában, Ausztriában vagy Franciaországban ennél kevesebbet adtak.
A nemzethez való kötődést tekintve is élmezőnyben vagyunk, együtt a lengyelekkel, a norvégokkal, a finnekkel és a portugálokkal.
Megosztás