Keresés

Egyen jókat, és ismerje meg a cigányságot!

Kóstolda cigány lakásétterem
Az első felszolgálás élesben. Fotó: Magócsi Márton

A cigány ételeken keresztül próbálja elfogadtatni egy pécsi civil szervezet a többségi társadalommal, hogy ők is ugyanolyan emberek. A panelház aljában kialakított közösségi térbe  mindenkit várnak, aki nem csak jót akar enni, de szívesen beszélgetne is közben cigány nőkkel. A vendégek az első vacsorán nagyon nyitottak voltak, nem úgy a ház lakói, akik közül csak alig páran fogadták el a szervezet által felkínált ingyen vacsorát.

Cigánylecsó, sült csülök lila káposztával, túrós és mákos rétes. Ezzel a menüvel indította első vacsoraestjét az a cigány lakásétterem, ami pár hete nyílt meg Pécsen. Az étteremnek kettős célja van: mindenki egyen jókat, de közben hozzák közelebb a többségi társadalom tagjait a cigány emberekhez. A Kóstolda nevű, egy panelház aljában kialakított helyet egy pécsi egyesület, a Színes Gyöngyök hozta létre. A civil szervezet vezetője, Várnai Anna azt mondja: magát az alapítványt azért hívta életre, mert szerette volna, ha a cigány asszonyok és lányok kicsit elszakadnak a családi tűzhely mellől, és ki mernek állni a saját véleményükért, céljaikért.

“Eleinte nagyon sokan ellenségként kezeltek minket, nem tetszett nekik, hogy egy cigány asszony ilyenbe vágja a fejszéjét. Maradjon meg csak a tűzhely mellett, meg egyébként ott, amire megteremtett a Jóisten. De én azt gondolom, hogy az esélyt mindenkinek meg kell adni, hogy kitörjön abból, amibe belekényszerítették” – meséli az egyesület elnöke.

Kóstolda cigány lakásétterem
A vacsorához jár szilvapálinka is. Fotó: Magócsi Márton

Nem csak az evésről szól

Egy idő után Anna azt látta, hogy a hozzá járó nők elkezdtek a saját életükről másképp gondolkodni, kommunikáltak a családdal, a férjükkel, volt véleményük, és ezt ki is mondták. “Megfogalmazódott bennük, hogy szeretnének eljutni egy olyan szintre, ami már nem csak arról szól, hogy valahol mosogatok, vagy takarítok. Nagyon sok lányunk nyelveket tanul, más az érettségire készül, de két hete nagy sírás közepette engedtünk el valakit, aki piacképes állást kapott”.

A lakásétterem gondolta onnan jött, hogy amikor az egyesület valamilyen programot szervezett, mindig készültek a nők egy kis kóstolóval. “Aztán elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mennyire jó kajákat tudunk mi csinálni, milyen jókat tudunk sütni, ezt lehetne egy magasabb szintre vinni. A cigány kultúrát az ételeinken keresztül is be lehet mutatni a nem cigány embereknek” – mondja Anna.

Csodát nem várnak, beérnék annyival, ha az előítéletek csökkennének irányukban. Az étterem nem csak arról szól, hogy valaki megvacsorázik, fizet és távozik. Anna mindenkit személyesen köszönt, amikor belépnek a földszinti helyiségbe, váltanak pár szót, és vacsora közben is többször odamegy a vendégekhez. Ottjártunkkor főleg fiatal párok ültek az asztaloknál, de volt egy középkorú csapat is, ők Budapestről jöttek le. A vendégek azt mondták, mindenképpen visszajönnek még, és többen már vacsora közben arról érdeklődtek, hogy mikor lesz a következő est.

Kóstolda cigány lakásétterem
A cigány ételeken keresztül akarnak közelebb hozni. Fotó: Magócsi Márton

A cigány kultúra nem csak a zene meg a tánc

“Akik idejönnek, nem csak úgy beesnek. Ezt nem is tudnák megtenni, mert emailben vagy telefonon kell helyet foglalni, egyelőre még csak heti egy vacsoraestet tartunk. Ez azt is jelenti, hogy utánaolvasnak a vacsora előtt, hogy miről is szól ez az egész. Én úgy látom, hogy nyitottak arra a témára, amit mi itt feszegetni próbálunk” – mondja Anna, majd hozzáteszi: attól, hogy ők cigányok és más a kultúrájuk, még ugyanazok az elvárásaik, ugyanazok a dolgok miatt szomorúak. “Nem vagyunk mi csodabogarak, Nem sírni akarunk a vendégeinknek, hanem, hogy lássanak és ismerjenek meg minket”.

Később szeretnének tematizált vacsorákat is, meghívni roma írókat, festőket. Olyanokat, akik nem a táncban vagy a zenében jeleskednek, mert Annáék pont azt a sztereotípiát szeretnék kicsit halványítani, hogy a cigány emberek csak ebben a kettőben jók.

A lakásétterem –  közösségi térhez a helyiséget a pécsi önkormányzat biztosítja, a projektet pedig a Norvég Civil Alap támogatja. Annáék a saját kezükkel végezték az átalakítás nagy részét, azt mondja, arra, hogy mindent vállalkozóval végeztessen el, nem lett volna elég pénzük. Mivel a felújítás zajjal is járt, ezért az étterem megnyitása után azzal próbáltak kedveskedni a házban lakóknak, hogy meghívták őket egy vacsorára. Erről egy nagyon barátságos hangvételű szórólapot is készítettek, amit bedobtak a postaládákba. A vacsorára végül alig páran jöttek el a házból, a többség nem fogadta el a meghívást. “Őket úgy látszik, annyira nem érdekli, hogy megismerjenek minket” – mondja Anna. Annak azonban örül, hogy a házban lakó egyik család már kétszer is rendelt elvitelre vacsorát.

Kóstolda cigány lakásétterem
Érkeznek a vendégek. Fotó: Magócsi Márton

A vacsora hivatalosan este hattól tizenegyig tart, de fél nyolc felé már kezd kiürülni az étterem. Annáék azonban ott maradnak estig, mert ha valaki tízkor érkezik meg, őt ugyanúgy kiszolgálják. Az első vacsoraesten két felszolgálólány segít, hátul a konyhában a szakácsnők dolgoznak.

Többször is megkérdezik, hogy szerintünk nem voltak-e nagyon ügyetlenek, a szakácsnők pedig fejükkel kihajolva a kiadópultból arra kíváncsiak, ízlett-e az étel. Nagyon izgultak, mert ez volt az első alkalom, hogy élesben kellett felszolgálniuk, volt már egy próbavacsora, de ott a családok, barátok ettek. “Az azért más volt” – mondják a vacsoraest végén az étterem előtt.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!