Keresés

Egy szabolcsi polgármester ügye mutatja meg az uzsora elleni harc reménytelenségét

Ha valami igazán jól példázza, miért olyan nehéz megcsípni az uzsora-bűncselekményeket, az pont egy ilyen ügyben zajló bírósági eljárás. Uzsorával, csalással és zsarolással vádolják egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármesterét, aki akkor bukott le, amikor a vád szerint két különböző embernek is eladott egy olyan ingatlant, ami nem is volt az övé. A polgármestert tavaly február elején helyezték előzetes letartóztatásba, de majdnem egy éve már az előzetesből is kiengedték, mikor végre bírósági szakaszba lépett az ügye. Mostanra azonban úgy tűnik, a sértettek megijedtek a polgármester elleni tanúskodástól. Egyetlen nő jelent meg közülük a szeptemberi első tárgyaláson, ő is a vádlottnak kedvezően vallott.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – Borsod-Abaúj-Zemplén megyével egyetemben – az országnak az a szeglete, ahol leggyakrabban fordulnak elő uzsora-bűncselekmények – erről rendőrségi statisztikák alapján egy korábbi cikkünkben az Abcúgon is írtunk. Az ország legszegényebb térségei ezek, ahol a sokszor szegregált nyomortelepeken élő, nélkülöző tömegek könnyű prédái a rajtuk nyerészkedő “üzletembereknek”.

Mégis, hogy egy feljelentésből elindult nyomozásból aztán vádemelés, és végül bírósági ügy is legyen uzsora vádjával, az ritkaság számba megy.

Hogy miért olyan nagyon nehéz egy uzsora-ügyet felgöngyölíteni, azt remekül példázza az a történet, ami egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis faluban bontakozott ki tavaly február eleje óta.

Összezárt a falu

2017. február nyolcadikán, egy hideg tél közepi napon rendőrök érkeztek egy alig ezer fős – a Nyírbátori Járásban található – kis faluba, és letartóztatták B.R.-t, a falu regnáló polgármesterét uzsora, csalás és zsarolás megalapozott gyanúja miatt.

A részletekről akkor semmit nem árult el a nyomozóhatóság, de a Nyíregyházi Járásbíróság annyit közölt: többek között azért is döntöttek a polgármester előzetes letartóztatása mellett, hogy a nyomozás ideje alatt ne befolyásolhassa a kihallgatás előtt álló tanúkat. Uzsora-bűncselekményeknél ugyanis gyakori probléma, hogy a megfélemlített vagy lefizetett tanúk visszalépése miatt egyszerűen elolvad a vád. A polgármester végül nyolc hónapot ült előzetes letartóztatásban.

B. R. letartóztatása után pár nappal mi is jártunk a településen, ahol a történtek miatt felbolydult lakosság szinte mártírrá avatta őt, mondván, nem igaz, hogy bűnöző lenne, a legjobb ember, akit valaha ismertek. Mindig lehet tőle kérni, ha megszorul az ember: a nagyobb összegeket baráti kölcsönbe, a párezer forintokat ráadásul ajándékba adja.

A településen azért találkoztunk néhány olyan emberrel is, akik tudtak részleteket a polgármester letartóztatásával kapcsolatban. Ők csak névtelenül mertek beszélni, tartva attól, hogy a láthatóan összezáró faluban nem jönnének ki jól belőle, ha vállalják, amit mondtak. Az ő elmondásuk alapján próbáltuk. még a letartóztatás után frissen rekonstruálni, hogy mi történhetett.

A rendőrökkel együttműködve született a lebuktató hangfelvétel

Az ügyet egy, a településen álló rozoga lakóház robbantotta ki, aminek a tulajdonosa rég meghalt, örökösei pedig egyáltalán nem foglalkoznak az ingatlannal. Ott jártunkkor is olyan állapotban volt, mint a Google képen látható utcafotóján.

Egy szabolcsi polgármester ügye mutatja meg az uzsora elleni harc reménytelenségét 1
A szóban forgó romos falu széli ház / Forrás: Google Street View

 

Ebbe a falu szélén álló házba költözött be 2016 februárjában gyerekeivel B. J. és élettársa, Sz. D., egy fiatal pár, akik – kis kitérőkkel – korábban is a településen laktak. J. és D. nagyon szegény körülmények között éltek, míg D. közmunkásként dolgozott, J. a gyerekek gondozása mellett a közeli hűtőházban – vagy ahogy a helyiek hívják: csirkegyárban – vállalt munkát alkalmanként.

A riportunkkor megismert helyiek úgy látták, B. J.-ék komoly anyagi függésben vannak a polgármestertől, aki tartozást behajtani érkezett február 7-én kora este is az ominózus falu széli házhoz.

A rendőrség egy korábbi feljelentés miatt már nyomozott uzsoraügyben a polgármester ellen, és bizonyítékok után kutatva, arra kérték J-éket, készítsenek hangfelvételt bármilyen történésről, ami bizonyító erejű lehet az uzsorával kapcsolatban.

A pár így is tett, hangfelvétel van róla, ahogy a dühödten érkező polgármester először szitkozódva, fenyegetőzve követeli B. J.-ék – a vallomások ellentmondásossága miatt tisztázatlan összegű – tartozását, ráadásul le is köpi őket, majd amikor a teljes összeg helyett csak 25 ezer forintot kap, idegesen távozik.

Nyolc hónapos előzetből vádemelés és tárgyalás

A hangfelvétel részleteit már annak hivatalos leiratából ismertük meg, egy évvel és nyolc hónappal B. R. előzetesbe helyezése és az ügy kirobbanása után ugyanis elért odáig a nyírpilisi uzsora-ügy, hogy bírósági tárgyalás legyen belőle. Az első tárgyaláson, a Nyírbátori Járásbíróságon pedig a vád ismertetése, a vádlott és a sértettek kihallgatása mellett a bíró ismertette a nyomozati anyag egy részét is, benne az említett hangfelvétellel.

Az ügyészség kétrendbeli nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, három rendbeli uzsora, és egy rendbeli súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettével vádolja B. R.-t.

A polgármester a vád szerint magát a falu széli ház tulajdonosának feltüntetve először – 2015 tavaszán – egy V. S-né nevű nőnek adta el az ingatlant, 650 ezer forintért, amit a sértett részletfizetéssel kezdett teljesíteni, havi 5o ezer forintos összegben.

V. S.-né családjával beköltözött az ingatlanba, ahol néhány hónapig laktak, majd 2015 őszén elcserélték a lakást egy másik helyivel, aki szintén a faluban, de a cigánytelepen lakott akkor. Ide, a cigánytelepi lakásba költöztek át V.-ék, a szóban forgó házba pedig a helyi férfi költözött be családjával.

Az elköltözés ellenére V.-ék tovább fizették a részleteket a polgármesternek:  abból 2016 februárjáig egészen pontosan 540 ezer forintot törlesztettek már a 650 ezres vételárból.

V.-ék tisztázatlan okokból 2016 februárjában három hónapra elköltöztek a faluból egy másik közeli településre, de amikor tudomást szereztek róla, hogy a cigánytelepről érkezett lakók kiköltöztek a szóban forgó házból, visszatértek a faluba. Azt szerették volna elérni, hogy a fennmaradó 110 ezer forint kifizetése után a polgármester visszaadja nekik a házat.

Addigra azonban már hónapok óta más élt a falu széli ingatlanban. B. R. polgármester ugyanis 2016 februárjában – megint csak szóbeli megállapodással -, szintén 65o ezer forintért adta el a házat B. J.-nek és élettársának, Sz. D.-nek. Annak a családnak, akik segítségével bizonyíték született róla, hogy a polgármester fenyegetőzve hajtja be a tartozását.

B. J.-ék szintén részletfizetéssel vették meg a rozoga házat, 30 ezer forintot fizettek 5 hónapon keresztül, további 7 hónapon keresztül pedig 40 ezer forintot. Így összesen 430 ezer forintot fizettek ki vételár címén a vádlottnak. B. J.-ék ráadásul úgy vállalták a részletfizetést, hogy a polgármester elmondta nekik: a lakóház nem lehet a hivatalos tulajdonuk, de ott élhetnek a vételár fejében. Amikor V.-ék visszatértek, hogy beköltözzenek a szóban forgó házba, ott már B. J.-éket találták.

“B. R. vádlott, kihasználva a sértettek tudatlanságát, hiszékenységét, mindkét családot tévedésbe ejtette. Cselekményével V.S és V. S.-né sértetteknek 540 ezer forint kárt, Sz. D. és B. J. sértetteknek 430 ezer forint kárt okozott”

– hangzik az üzletszerűen elkövetett, nagy kárt okozó csalás vádpontja.

B. J.-ék, V.-ék, valamint egy harmadik sértett a vád szerint uzsora áldozatai is lettek.

A polgármester ugyanis – a vád szerint 2014-től kezdődően –  “a településen élők nehéz anyagi helyzetét és rászorultságát kihasználva több helyivel is szóbeli egyezséget kötött, melynek értelmében a sértetteknek készpénzt vagy élelmiszert adott hitelbe, havi 50 vagy azt meghaladó százalékos kamatra, ezen összegek törlesztését a sértetteknek minden hónapban részletekben kellett teljesíteniük”.

A sértetteket és családjaikat ezzel súlyos nélkülözésnek tette ki a polgármester, aki a vád szerint “rendszeres haszonszerzésre törekedve” uzsorázott.

A harmadik vádpont a súlyos fenyegetéssel elkövetett csalás, ami az említett tavaly február 7-i pénzbehajtásra vonatkozik, amiről az ominózus hangfelvétel is készült.

Egyetlen egy sértett jött el

A vádban említett sértetteket szerette volna meghallgatni az első tárgyaláson a bíróság, az idézés ellenére azonban csak egyikük, a vádban szereplő házat legutoljára lakó B. J. jött el.

V-ék – hangzott el a tárgyalás elején – nem sokkal korábban telefonáltak a bíróságra, hogy megfenyegették őket, félnek, ezért nem vesznek részt a tárgyaláson, Sz. D.-t pedig – aki a nő elmondása szerint pár hónapja már nem él együtt B. J.-vel – nem találta meg az idéző levél.

A tárgyaláson így csak B. J.-t hallgatták meg, aki azóta eljött a faluból és egy megyei anyaotthonban él a gyerekekkel együtt. Az ő kihallgatása azonban elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: mostanra nagyon gyenge lábakon áll a vád.

B. J. ugyanis egy teljesen más történetet mondott el a bíró kérdéseire, mint amit a nyomozás elején tett terhelő vallomásában. Ez a történet pedig szinte minden ponton egyezett azzal, ahogy a polgármester magyarázta a történteket a tárgyaláson korábban ismertetett vallomásában.

De nem csak ebből látszott, hogy az egyik sértett gyakorlatilag átállt a vádlott oldalára. B. J. a polgármesterrel és a családjával együtt érkezett a Nyírbátori Járásbíróságra, és a tárgyalás után velük is távozott az épületből. A kihallgatásakor pedig volt olyan pont, amikor a bírónak kellett rendre intenie a vádlott polgármestert, hogy ne próbálja jelezni kérdéseire a megfelelő választ B. J.-nek.

Az első verzió

B. J. a polgármester előzetes letartóztatása napján, 2017. február 8-án tett először terhelő vallomást a polgármesterre.

A vallomásból az látszik, hogy B. J. úgy érezte, nem igazán van más választása, minthogy belemenjen a rozoga falu széli ház megvásárlásába – azaz, ahogy később kiderült, inkább bérlésébe. A polgármester ugyanis B. J. szerint utalt rá, hogy probléma lehet a gyámhatóságnál, ha a család a gyerekekkel akkori lakhelyükön marad, ahol egy másik családdal éltek együtt, nagyon zsúfolt körülmények között.

B. J. félt, hogy gyerekei állami gondozásba kerülhetnek, ezért belement az üzletbe, ami azonban az említett házba költözésük után következett, az még nehezebb helyzetbe hozta a családot.

2016 februárjától kezdődően ugyanis a polgármester elvárta B. J.-től és Sz. D.-től, hogy teljes jövedelmüket adják át neki, amint megkapták. B. J. a gyerekek után 93 ezer forint családi pótlékot kapott minden hónapban, amit aztán személyesen kellett elvinnie a polgármester házához. Sz. D. közmunkában dolgozott abban az időben, B. J.első vallomása szerint ő a fizetését meg sem kapta az önkormányzattól, a polgármester tette zsebre azt. Ha J. a fizetésnapon nem vitte azonnal a pénzt, a polgármester ezt sosem mulasztotta el számon kérni tőle – áll az első vallomásban.

Hogy legyen valamennyi pénzük, B. J. egy idő után munkát vállalt a közeli hűtőházban, azonban az ebből bejövő kevéske fizetés mellett is rendszeresen kérnie kellett a polgármestertől. De olyan is előfordult, hogy pénz helyett a faluban lévő saját vegyesboltjába irányította a településvezető, hogy onnan vigyen – hitelre – élelmiszert.

“Február 7-én 93650 forint volt a családi pótlékom, ennek kifizetéséről van nyugta is. Nem volt mit ennünk, szükség volt a pénzre. Én elmentem Piricsére, a 17 órási busszal jöttem haza, otthon pedig dudálásra figyeltem fel. B. R. volt, kérdőre vont, hogy miért nem vittem a pénzt. Mondtam, a gyerekeknek kellett vásárolnom, és gyógyszert is kellett venni, de azt mondta, a kutyát sem érdekli. Fenyegetőzött, hogy tegyem le a pénzt, mert különben szól a többieknek, megölnek. Nagyon féltem, nagyon indulatos, nagyon agresszív volt, odaadtam neki 25 ezer forintot. Szét akarta tépni, hogy ennyivel mit kezdjen. többször is rám parancsolt, hogy adjam át az összes pénzt. Azt is mondta, hogy falba veri a fejem, belém tapos.”

Így emlékezett vissza első vallomásában B. J., mi történt akkor, amikor a már említett hangfelvétel készült, a vallomás pedig ezzel zárul:

“Kihallgatásomkor az igazságot mondtam el, de nem bírom a B. R. szemébe mondani, mert úgy gondolom, hogy ennek következményei lesznek, bajba kerülök. Tudom, hogy itt a rendőrök előtt nem fog nekem mondani semmit, de ha hazamegyek, akkor a családtagjai, fiai, bandája valamilyen módon fel fognak engem keresni.”

Visszavonta

B. J. félelme nem volt alaptalan: a tárgyaláson bemutatták egy olyan hangfelvétel leiratát is, amin B. R. fia és a polgármester édesanyja arra kérik B. J.-éket, vonják vissza a feljelentésüket. Ennek a beszélgetésnek inkább könyörgő, mintsem fenyegető a hangvétele.

B. J. a másik sértettel, V. S.-nével együtt nem sokkal később tényleg visszavonta a terhelő vallomását.

Azt állította: V. S.-nével csak kitervelték az egészet, hogy pénzt csikarjanak ki a polgármestertől,  és bár mindketten laktak az ominózus házban, a polgármesternek ehhez semmi köze nem volt, személyesen meg sem keresték. Az egyetlen szál, ami a településvezetőhöz köti B. J.-t – azon kívül, hogy a polgármester élettársa az ő unokatestvére -, hogy korábban a helyi cigánytelepen vásárolt tőle egy ingatlant 600 ezer forintért, amit részletekben törlesztett. Ez a ház képezte a csere alapját a már említett helyi férfival, akinek a helyére költöztek az képen szereplő házba.

A hangfelvétellel kapcsolatban azt mondta “hamis, félreértés az egész”.

Nem ez volt az utolsó verzió, amit B. J. előadott, később ugyanis visszavonta ezt, a második vallomását is.

Azt mondta, azt a vallomást a polgármester családjának fenyegetése hatására tette. Eszerint – a tárgyaláson ismertetett – vallomás szerint a polgármester fia volt az, aki elintézte, hogy B.J.-ék és V. S.-néék közjegyző jelenlétében vonják vissza a terhelő vallomásukat, és mondják azt, hogy nem tartoznak uzsorapénzzel a polgármesternek, aki jogosan kérte, amit kért, és soha nem fenyegette meg a sértetteket.

Ők pedig úgy tettek, ahogy a polgármester fia mondta. “Gyerekünket féltettük, meg féltünk, hogy rátámadnak a házunkra” – indokolta B. J. ebben a harmadik vallomásban.

Ehhez képest a tárgyaláson megint a polgármesternek kedvező verziót mondta el B. J., aki egy csöndes igennel vette tudomásul a bíró tájékoztatását, hogy a hamis tanúzásért őt is felelősségre vonhatja a bíróság.

Vele a vádat képviselő ügyész elvesztett egy fontos szereplőt az ügyben, a bíróságnak azonban a többi sértettet is meg kell hallgatnia, így decemberben folytatódik az ügy. Hogy a tárgyalásra a most beidézett, de meg nem jelent tanúk is biztosan eljöjjenek, azt elővezetéssel is elérheti a bíróság. Ha ezt elrendelik, rendőrök hozzák majd be a Nyírbátori Járásbíróságra V.-éket és a többi beidézettet. Az ügy folytatásáról majd mi is tudósítunk.

Címlapi képünk illusztráció / Fotó: Hajdú D. András

 

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!