Keresés

Egy menekültből szinte biztos, hogy nem lehet magyar állampolgár

Ha egy hontalan vagy menekült státuszú ember magyar állampolgárságot akar szerezni, fel kell készülnie arra, hogy az állam ott fog kiszúrni vele, ahol csak tud. A hatóságnak meg sem kell indokolnia, miért utasít el egy állampolgársági kérelmet, de még csak az sem tiszta, hogy valójában ki hozza meg a döntést. Ráadásul a kérelmezőkről százezreket gombolnak le, miközben a magyar származású, de nem Magyarországon élők számos kedvezményben részesülnek. 

Magyarország a nemzetközi jog alapján köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. A Magyar Helsinki Bizottság megnézte, mennyire teljesíti az állam ezt a kötelezettségét, és kiderült, hogy látványosan rosszul.

Nem véletlen, hogy a nemzetközi jog szerint a hontalanoknak és a menekülteknek mindenki másnál nagyobb szüksége van új állampolgársági kötelékre. Előbbieket egyetlen állam sem ismeri el saját állampolgárának, ezért sehová sem fordulhatnak védelemért, és sehol sincsenek igazán biztonságban. Ezzel szemben a menekülteknek ugyan van állampolgárságuk, ez a gyakorlatban keveset ér számukra, mert ők sem számíthatnak saját országuk védelmére, és sokszor még a befogadó országban született gyermekét sem tudják bejegyeztetni a származási országuk hatóságainál.

Ez a két csoport mégis nagyon nehezen jut Magyarországon állampolgársághoz. 2011 és 2015 között 3122 Magyarországon élő külföldi szerzett magyar állampolgárságot „sima” honosítással. Közülük mindössze 46-an voltak menekültek és 38-an hontalanok.

2011 és 2015 között a „sima” honosítást kérelmezők teljes csoportjában 57%-ban született pozitív döntés. A hontalan kérelmezőknél ez 33%, míg a menekülteknél mindössze 14% volt. Tehát statisztikailag egy hontalan fele-, egy menekült pedig negyedannyi eséllyel vág neki a magyar állampolgárság megszerzésének, mint egy átlagos, nem magyar származású bevándorló.

Lássuk, hogyan szúr ki az állam ezzel a két csoporttal:

  • A hatóság nem csatol indoklást a honosítási kérelmekről szóló döntéséhez, amely ellen fellebbezni sem lehet.
  • Papíron a köztársasági elnök dönt a kérelmekről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) felterjesztése alapján, de 2010 és 2015 között a többszázezer esetből a köztársasági elnök egyszer sem bírálta felül a BÁH döntését. Vagyis az állampolgárságról egy hatósági hivatalnok dönt, akinek soha sem kell elszámolnia a döntése okairól.
  • A menekültek és a hontalanok is egyaránt három év folyamatos magyarországi lakóhelyen való tartózkodás után kérelmezhetik honosításukat. De a hontalanoknál ez valójában hat év, mert a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy ilyen lakóhelyet létesítsenek, csak akkor, ha minimum három évvel később letelepedési engedélyt szereznek.
  • A hontalanoktól és a menekültektől is olyan okmányokat kérnek, amelyekkel jó eséllyel nem rendelkeznek, például születési anyakönyvi kivonat vagy személyi igazolvány. Például az UNICEF legfrissebb elérhető statisztikái szerint Afganisztánban 2011-ben a gyermekek 37%-a volt anyakönyvezve, míg Szomáliában 2006-ban ez az arány mindössze 3% volt.
  • Mindkét csoportnak komolyabb összegeket kell kifizetnie az állampolgárság megszerzéséhez. A kötelező alkotmányos alapismeretek vizsga 52 500 forintba kerül, nem beszélve a benyújtandó dokumentumok hiteles fordításairól, amelyek szintén elég drágák. Egy oldal hiteles fordítása például perzsáról magyarra 25-40 ezer forintba kerül (a leütések számától függően), és évtizedek óta csak egyetlen cég jogosult ilyen hiteles fordítást készíteni Magyarországon.
  • Arról nincs jogszabály, hogy mi számít az elvárt “biztosított megélhetésnek”, ezért a hatóság olyan döntést hoz, amilyet akar. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezért sokszor teljesen logikátlan határozatok születnek. Volt például olyan menekült, akinek a honosítási kérelmét több alkalommal elutasították, annak ellenére, hogy büntetlen előéletű, élettársa és két gyermeke mind magyar állampolgárok, a család egy megfelelő lakásban élt együtt, és mintegy 400 000 forint havi jövedelemmel rendelkeztek.

Eközben2011 és 2015 között több mint 700 ezer magyar származású, de túlnyomó többségében nem Magyarországon élő személy szerzett magyar állampolgárságot úgynevezett egyszerűsített honosítással. Nekik nem kell sem Magyarországon élniük, sem megélhetésüket vagy lakhatásukat igazolniuk, sem állampolgársági vizsgát tenniük, sőt még hiteles fordításokat is kedvezményes áron készíttethetnek.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!