Keresés

Dolgozni jöhetnek, csak a pereputtytól kíméljenek

Az alsónémedi román vendégmunkások olyasmit is megcsinálnak, amihez a helyiek hozzá sem szagolnak. Ráadásul ezt olcsón vállalják, és ha kell, tízen is elalszanak egy szobában. Nem zavarnának senkit, ha nem hívták volna Magyarországra otthon ülő feleségeiket és kiskorú gyerekeiket is. Ez már több a soknál a falubelieknek, ezért az önkormányzat úgy döntött, megadóztatja az elszaporodó románokat. 

“Zárt közösség ez, már az őseink se szerették az idegeneket” – mondta az Abcúgnak egy tősgyökeres alsónémedi nő, aki a település múltja mellett az önkormányzat ügyeit is jól ismeri, de kérte, hogy ne írjuk le a nevét. “A nagyapám mesélte, hogy annak idején vasutat építettek volna a faluba, de a némediek nem akarták, mert tartottak az idegenektől. Tudni szeretnénk, kik fordulnak meg itt”.

Szerinte ezért is szavaztak meg az alsónémedi képviselők július végén egy új rendeletet, amely szerint szeptembertől napi 800 forintot kell fizetniük azoknak a 18 év felettieknek, akik a községben élnek, nincs legalább 90 napja bejelentett munkájuk, és nem az övék vagy családtagjuké az ingatlan, ahol laknak. Ez a leírás egyetlen jól körülhatárolható körre, a faluban élő román vendégmunkásokra vonatkozik. De mit keresnek ők a Pest megyei községben, és mi bajuk velük a némedieknek?

Megszállták a játszóteret

“Ha lenne munka, most állnék fel innen” – bizonygatta Lajos a kocsmaasztalra támaszkodva. “De nem lehet dolgozni, mert minden munkát ezeknek adnak”. Azokra a román vendégmunkásokra utalt, akik hosszú évek óta dolgoznak napszámban az alsónémedi gazdáknál. Megéri őket foglalkoztatni, mert kevesebb pénzt kérnek mint a magyarok, és simán eltűrik, ha zsúfoltan kell aludniuk egy szobában vagy lakókocsiban. Még mindig jobban járnak, mintha Romániában maradnának. Pedig a helyiek szerint vannak munkaadók, akik rossz körülmények közt altatják a dolgozóikat, akár tíz-húsz embert is egy szobában.

Alsónémedi
Fotó: Magócsi Márton

Alsónémedibe a rendszerváltás óta járnak vendégmunkások, kezdetben főleg erdélyi magyarok jöttek, de ma már kizárólag romániai cigányok vállalnak munkát, akiket a helyiek is kevésbé tolerálnak. Ez derült ki a falubeliekkel folytatott beszélgetéseinkből és az MTA Politikatudományi Intézetében készült 2008-as tanulmányból is. Akkor a lakosság 84,7 százaléka  tartotta gondnak a vendégmunkások jelenlétét. “Van kocsma, ahova csak ők járnak, oda némedi ember be nem teszi a lábát, különben is félnek” – mondta a kutatóknak egy helyi lakos. Márpedig a románok egyre többen vannak, főleg mióta a férfiak egy része a családját is magával hozza. Az alsónémediek szerint 5-600-an vannak, de nem mindenkiről tudni, hiszen sokan feketén dolgoznak, és a gyerekeket is nehéz számon tartani.

“Régen én is napszámban dolgoztam, de a gazda már nem vesz fel, mert jobban megéri a románokat foglalkoztatni. Nagytarcsán meg konyhai kisegítő voltam, ott is külföldiek vannak. Ők szarér-húgyér elvállalják, magyarán mondva.” – panaszkodott Jolán, aki munka híján a családjával tölti az idejét. Amikor beszélgettünk, akkor is épp az unokája gurult mellette kismotoron.

Lajos szerint a románok nem csak elveszik a munkát, de tönkreteszik a falu életét is. “Pénteken meg szombat este ellepik az utcát, a búcsúba se lehet már kimenni normálisan” – mondta a férfi, aki a románok által elkövetett lopásokról is tud.

A kocsma szomszédságában terül el a pár éve több millió forintért újonnan felhúzott játszótér, ahol állítólag össze szoktak jönni a vendégmunkások. “Ott van 30-40-50 ember, kisajátítják a gyerekeik a játékokat, a magyar gyerekek meg nem mernek szólni. Félelemmel töltik el az ott lakókat” – mondta egy helyi, aki állandó randalírozásról és verekedésekről is beszámolt. A közbiztonság Jolán szerint is rosszabb lett, mióta sok a külföldi. “Az egyik barátnőm itt sétált a játszótér mellett, amikor el akarták venni a táskáját, végül egy helybéli segített neki. Ha ő hazudott, akkor én is” – mondta.

A rendelettervhez tartozó hatásvizsgálati lap alapján az adó kivetésétől a közbiztonság és a közegészségügy helyzetének javulását várják. Utóbbival kapcsolatban a helyiek azt mondták, a gyerekorvos találkozott már rózsahimlős, tetves és bélférges román gyerekkel is.

És akkor ki fog dolgozni?

A 800 forintos adót a vendégmunkások szállásadóinak kell majd befizetni az önkormányzat számlájára, és rajtuk múlik, hogy továbbterhelik-e az adót a munkásokra. Aki hivatalosan bejelentkezik egy alsónémedi lakcímre, azt ott lakónak fogják tekinteni, amíg nem bizonyítja az ellenkezőjét, de a rendelet szerint az adóhatóság jogosult a kötelezettség teljesítését ellenőrizni, “és ennek érdekében az épületbe bemenni”.

Alsónémedi
Fotó: Magócsi Márton

A rendeletet július végén 24 percnyi megbeszélés után, ellenszavazat nélkül fogadta el a testület. Bár konkrétan nem mondták ki, többször utaltak rá, hogy kik ellen irányul a rendelet. Minderről videó is készült, amit az Index vett észre. “Mindenki tudja, mi az a célcsoport, ki az a célcsoport, akikre vonatkozóan ez a rendelet készült” – mondta például a jegyző, Percze Tünde.

“Hát igen, és akkor ki fog dolgozni?” – kérdezte Zsuzsa, aki nem tartja jó ötletnek az új adót. Korábban az ő férjénél is dolgoztak vendégmunkások, de két éve már nem Alsónémediben, hanem a közeli Ócsán laknak. “Nem lopnak, nem csalnak ezek, csak dolgozni jöttek, akár úgy, hogy konténerben, lakókocsiban kell élniük” – mondta. Ő nem hallott rendbontásokról, pedig ma is gyakran megfordul a községben, de el tudja képzelni, hogy kevésbé vigyáznak a játszótérre, mint a magyarok. “Talán nem érzik a magukénak, mert tudják, hogy aztán úgyis hazamennek”.

Azt egy neve elhallgatását kérő képviselő is elismerte, hogy munkaerőre szükség van, mert a románok olyan munkákat is elvégeznek, amit a magyarok soha nem vállalnának, főleg nem ennyi pénzért. “Az a célunk, hogy a családok távozzanak, és csak a munkások maradjanak” – ismerte el az Abcúgnak.

A vendégmunkások egy része az idénymunka lezárultával hazamegy, és a következő évben tér vissza, de vannak, akik családostul, tartósan berendezkedtek Alsónémediben. Az önkormányzatnak elsősorban velük van baja, amit az is mutat, hogy Kiss Miklós képviselő az ülésen azon sajnálkozott, hogy a gyerekeket nem lehet megadóztatni, majd abban bizakodott, hogy ha a felnőttek nem fogják tudni kifizetni az adót, akkor gyerekek sem lesznek.  “Van olyan tízéves román gyerek, aki nem járt iskolába. A képviselőkön nagy a nyomás, mert az emberek elvárják, hogy tegyenek végre valamit” – mondta a már idézett, az önkormányzati ügyekben otthonosan mozgó lakos.

Alsónémedi
Fotó: Magócsi Márton

Ettől függetlenül a polgármester sem hiszi, hogy az adó teljesen megoldja majd a problémát: a testületi ülésen azt mondta, örülni fog, ha hatvan százalékban sikerül betartatni a rendeletet.

A némediek inkább közmunkára mennek

“Jó is, meg nem is” – mondta egy alsónémedi, gazdálkodással foglalkozó nő a rendelettervről. Amikor találkoztunk, éppen a locsolással volt elfoglalva: mezítláb, szalmakalapban haladt a répasorok közt. Ők csak betakarításkor alkalmaznak vendégmunkásokat, egyébként igyekeznek családon belül és idősebb helyiekkel megoldani a dolgot. “A helyiek nem fognak dolgozni, inkább közmunkára mennek. Ott kevesebbet keresnek, de kényelmesebb egész nap a csatornaparton ücsörögni”.

Ezért aztán a munkaerőre szükség van, ami az adó miatt veszélybe kerülhet. Szerinte, ha tényleg elűzik a románokat, nem lesz, aki dolgozzon. “Már a románok se keresnek olyan rosszul, mint régen. Felsrófolták az árakat, ugyanúgy megkapják a 700-as órabért. Ha meg nem akar nekik annyit adni az ember, akkor elviszik őket máshová. Szigethalomra naponta két-háromszáz románt visznek el a barackosba dolgozni”.

A gyerekekkel viszont szerinte is baj van. “Ők is emberek persze, de nem örülnék, ha a gyerekem mellettük ülne az iskolában” – mondta. Arról viszont nem hallott, hogy különösebb bajt okoznának az utcán. Bár mások szerint gyakoriak az utcai atrocitások, ezt László, a főtérhez közeli trafikban dolgozó huszonéves fiú sem így látja. “Ugyanannyi gond van velük, mint a magyarokkal. Látom őket mindennap, jönnek be cigiért is. Talán ránézésre, csapatban ijesztőek, de nem csinálnak semmit. Pedig én majdhogynem rasszista vagyok, úgyhogy nem védeném őket, ha nem így lenne” – mondta.

Az ügyben kerestük a polgármestert az irodájában, de nem akart nyilatkozni, a titkárnőjén keresztül csak annyit üzent, a rendelet még finomodhat. Más forrásból úgy tudjuk, elhalaszthatják a rendelet szeptemberi hatályba lépését, mert nem akarják rossz helyzetbe hozni a gazdákat, akik a mostani munkaerővel számolnak a közelgő betakarításra.

Korábban azokat az önkormányzati rendeleteket is elkaszálták, amelyekkel néhány Borsod megyei település igyekezett megakadályozni, hogy a Miskolcot a telepfelszámolás miatt elhagyó romák hozzájuk költözzenek. A Kúria kimondta, hogy a helyi önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy “meghatározott társadalmi csoportot vagy jól körülhatárolható személyi kört” a település elhagyására kényszerítsenek, vagy megnehezítsék a letelepedésüket. A testület tagjai tisztában vannak vele, hogy az adó jogilag problémás lehet. György Balázs a jogi bizottságból a testületi ülésen azt mondta: “tartunk tőle, hogy megjárja a legmagasabb fórumot”.

A rendeletről augusztus 25-én este hattól lakossági fórumot tartanak az önkormányzat épületében.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!