Keresés

Dánia, ahol nem lehet kiesni az oktatásból

A dán kormány közel tíz éve tűzte ki maga elé, hogy a fiatalok 95 százaléka fejezze be a középiskolát, ennek elérésére pedig sokat is tesznek. Már csak az is másfél év, amíg a gyerekkel együtt kitalálják: mi az, ami valóban érdekli őt, mert fontos, hogy olyan középiskolába menjen, amit szeretni fog. Egyből az iskolát elhagyók után nyúlnak, a rendszer pedig olyan jól működik, hogy az elmúlt két évben mindössze öt olyan eset volt, hogy az oktatásból kiesett fiatal ne ült volna vissza az iskolapadba, vagy ne kezdett volna el dolgozni.

  • legfeljebb harminc nap. Ennyi idő alatt kell új iskolát vagy munkát találni azoknak a 15-17 éves dán fiataloknak, akik kiesnek az iskolarendszerből
  • mentorok kísérik végig az általánosból a középiskolába lépést
  • az oktatáshoz vagy munkához való visszatérést segítő tanácsadók nem csak az iskolákban érhetők el: ott vannak a könyvtárakban, ifjúsági klubokban, sportklubokban és a munkaügyi központokban is
  • másfél évig tartó megfigyelés és közös gondolkodás előzi meg a középiskolába lépést, ez már az általános iskola nyolcadik osztályában elkezdődik.

Az előbbi csak néhány példa rá, ahogyan a dán rendszer nem hagyja elkallódni azokat az iskoláskorú fiatalokat, akik valamiért otthagyják az oktatást. Schmitsek Szilvia kutató először 2012-ben, majd a 2014-2015-ös tanévben járt terepmunkán a dán fővárosban, a tapasztalatai egy részét feldolgozó tanulmány pedig októberben jelent meg. Az “Egyéni tanulási utak Koppenhágában” című tanulmányának első részében azt vizsgálta, hogy a Koppenhágai Ifjúsági Életpálya-tanácsadási Centrum (KIÉC) és a Koppenhágai Ifjúsági Iskolahálózat (KII) hogyan működik a mindennapokban, és, hogy az ott eltöltött időszak miért jelent fordulópontot az odajáró lemorzsolódott vagy a lemorzsolódás veszélyének kitett diákoknak. Schmitsek Szilvia iskolavezetőkkel, tanárokkal, életpálya-tanácsadókkal, pszichológussal, döntéshozókkal és diákokkal készített interjúkat. A diákok többsége az előbbi két intézmény és a hozzájuk kapcsolódó programoknak köszönhetően szerették meg a tanulást, és találtak vissza az oktatás vagy a munka világába.

“Dánia tartózkodásaim alatt próbáltam megismerni a dánok kultúráját és mindennapjait. Beszélgetéseimben kihangsúlyozták, hogy az egyenlő esélyek biztosítása alapérték társadalmukban, ami magában foglalja az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést társadalmi hovatartozástól függetlenül. Azon kívül, hogy az oktatás fontos része a dán identitásnak, jelentős elemét képezi a társadalom emberi tőkéjével kapcsolatos gondolkodásmódnak is” – írja tanulmánya bevezetőjében a kutató.

Schmitsek Szilvia szerint az “Oktatás Mindenkinek” cél nagyban hozzájárul Dánia versenyképességéhez. A dán kormány még 2006-ban tűzte ki, hogy 2010-re a dán fiatalok 85, 2015-re pedig 95 százaléka szerezzen valamilyen végzettséget az ifjúsági oktatásban, tehát végezzen el valamilyen középiskolát. Ez a rendkívül magas elvárás szükségessé tette új programok indítását is, amik közül az egyik legfontosabb az életpálya-tanácsadás.

Ha a hegy nem megy Mohamedhez

A tanácsadásra a dánok a „vejledning” (útmutatás) fogalmát használják, ami egy adott személy mentorálását és a tanácsadást jelenti. Az Ifjúsági Életpálya-tanácsadási Centrumok olyan független intézmények, amiknek elsődleges feladata az általános iskolából a középiskolába való átmenet mentorálása, de segítenek abban, hogy a fiatalok megismerjék a saját képességeiket, érdeklődésüket és lehetőségeiket, és abban is, hogy képesek legyenek megalapozott döntéseket hozni a saját oktatásukról és foglalkoztatásukról.

Az intézmény célcsoportja elsősorban az alsó-középfokú iskolás tanulók (hatodiktól tizedik osztályig), a rendszerből lemorzsolódok, de gyakorlatilag bárki fordulhat tanácsadásért a centrumokhoz 24 éves koráig. Bár a tanácsadók különböző életkorokra és célcsoportokra specializálódnak, mégis 2003 óta az a jellemzőbb, hogy azokra a fiatalokra koncentrálnak, akik kiestek az iskolarendszerből, vagy ki vannak téve a lemorzsolódás veszélyének.

Összesen 48 ilyen centrum működik Dániában, a tanácsadók pedig nem csak a centrumokban és a különböző oktatási intézményekben érhetők el, hanem könyvtárakban, ifjúsági klubokban, sportklubokban és a munkaügyi központokban is, együttműködve mentorokkal és más segítő szakemberekkel. Az egyik tanácsadó így beszélt erről:

Nekünk jelen kell lenni mindenhol, ahol a fiatalok megfordulnak. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez, vagyis ha a fiatalok nem jönnek hozzánk, akkor mi megyünk megkeresni őket, mert fontos, hogy jól informáltak legyenek”.

A kilencedik osztály végén, a tanácsadó az osztályfőnök értékelése, saját megfigyelései, és a tanulóval való találkozásai alapján készít egy összegzést minden egyes tanulóról, amiben az egyéni jellemzői, szociális képességei és tanulmányi eredményei alapján megállapítja, hogy a tanuló eléggé felkészült-e arra, hogy középiskolába menjen, és ha igen, akkor milyen iskolatípus legyen az.

Ez az értékelés egy másfél éves munka eredménye, melyet a tanácsadó a tanulóval már a nyolcadik osztály első felében elkezd. Tulajdonképpen másfél év van arra, hogy megállapítsák, készen áll-e a tanuló a középiskolára. A tanulók pályaválasztását segíti, hogy belekóstolnak a középiskola és a munka világába két-két hétig, meglátogathatnak különböző iskolatípusokat és munkahelyi programokat, azért, hogy könnyebb legyen eldönteni, hova szeretnének menni a kilencedik osztály befejezése után. Ha valaki még nem kész az átmenetre, akkor egyéb alternatív oktatási programokban vehet részt. A tanácsadó értékelései nem pusztán ajánlások, a tanuló csak abba az iskolatípusba mehet, amit jóváhagy a tanácsadó. Ha a tanuló mégsem fogadja ezt el, akkor fellebbezhet, és fordulhat ahhoz az iskolához, amelyikbe járni szeretne, és az iskola saját felvételi kritériumai alapján eldöntheti, hogy fogadja-e a diákot vagy sem.

Rögtön meg kell fogni a kezüket

A tanácsadóknak öt napon belül kapcsolatba kell lépni azokkal a 15-17 éves fiatalokkal, akik valami miatt kiestek az iskolarendszerből, és 30 napon belül találni kell a diák számára valamilyen új oktatási formát vagy munkát. Az egyik megkérdezett tanácsadó azt mondta:

Igen, cselekedj rögtön! Ez fontos, mert ezek a srácok eltűnnek, ha nem fogjuk meg a kezüket rögtön, egy-két hét már sok lenne”.

A tanácsadók arra ösztönözik a lemorzsolódó fiatalokat, hogy visszatérjenek az oktatás rendszerébe. Először behívják egy találkozóra a fiatalokat és családjaikat, hogy változtassanak a fiatal oktatási tervén. Majd a tanácsadó nyomon követi őt, és ha szükséges, akkor újra változtatnak a terven. Nagyon extrém esetben, ha a fiatal már többszöri próbálkozás, változtatás ellenére sem hajlandó együttműködni a tanácsadóval, nem vesz részt semmilyen oktatási, képzési formában, nem is dolgozik, akkor a tanácsadó köteles ezt jelezni a szociális intézményeknek, majd az továbbítja az ügyet az önkormányzatnak, ami megvonhatja a családtól a fiatal után járó pénzügyi támogatást.

“Ez a politika akarata, ami teljesen szembe megy a tanácsadás természetével, szerencsére ilyen tényleg csak nagyon ritkán fordul elő, mert jó viszonyunk van a tanulóinkkal. Az elmúlt két évben öt ilyen eset volt. Ez az a feladat, amit a legkevésbé szeretünk, mert mi tanácsadók vagyunk, nem hatóság” – idézi a tanulmány az egyik tanácsadót.

Tízből heten egyetemre mennek

A dán iskolarendszer a bölcsődével, az óvodával, illetve a kettő kombinációját jelentő intézményekkel kezdődik. Ezeket nullától hét éves korig lehet igénybe venni. A kötelező iskolalátogatás időtartama kilenc év, de van még tizedik osztály, ami nem kötelező, csak választható. A kilencedik osztály végén egy vizsgát tesznek a diákok, amivel a középiskolába léphetnek.

A felső-középiskolai oktatás elsősorban az általános középfokú, gimnáziumi szintű programokból és a különböző szintű szakképzési programokból áll. Ezek az oktatási formák rugalmasak, könnyű az átjárhatóság közöttük. A legtöbb diák a 4 gimnáziumi szintű programot választja, ezek közül hármat a 9. osztály elvégzése után, egyet pedig a 10. osztály után lehet elkezdeni.

A programok egy része a humán tárgyakra, a természettudományokra és a társadalomtudományokra koncentrál. De van olyan is, aminek keretében üzleti és gazdasági tanulmányokat, vagy technológiai és tudományos ismereteket egyesítenek idegen nyelvekkel és általános ismeretekkel. Ezeknek az oktatási programoknak az elsődleges célja, hogy felkészítsék a fiatalokat a felsőfokú tanulmányokra. Az általános középfokú képzésben résztvevő diákok közül tízből heten továbbtanulnak.

A szakmai képzettséget nyújtó középiskolák között vannak alap és magasabb képzést nyújtó intézmények is. A különböző profilú szakképzők rugalmas tréningeket nyújtanak a fiataloknak.

A címlapi kép egy dániai nemzetközi iskolában készült, forrása: flickr.com/Helena Rye  CC-BY-NC

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!