Keresés

Csúfosan teljesített emberi jogokból Magyarország

Nincs oka büszkeségre Magyarországnak az emberi jogok területén nyújtott tavalyi teljesítménye miatt. Az Amnesty International jelentése szerint diszkriminálják a romákat, menekültek ezrei előtt zárta le a kormány a határokat, de vannak gondok a vallásszabadsággal és a civil szervezetek háborgatásával is.

Magyarország kerítést épített a déli határára, kriminalizálta a területére történő szabálytalan belépést, és felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszatérését Szerbiába. A romák továbbra is ki voltak téve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet- bűncselekmények ellen – nagyjából ezeket a témákat érinti az Amnesty International (AI) tavalyi évet összefoglaló jelentése. A szervezet több szempontból is vizsgálta, hogyan alakult az emberi jogok helyzete 2015-ben Magyarországon, és arra jutottak, hogy nem lehetünk büszkék az ország tavalyi teljesítményére.

A jelentés magyarországi része azzal kezdődik, hogy az Alkotmánybíróság bíráinak lecserélése és a 2010-es alkotmánymódosítások aláásták az Alkotmánybíróság függetlenségét.

Ennél jóval terjedelmesebb rész foglalkozik a tavalyi év emberi jogi szempontból kiemelkedő témájával, a menekültkérdéssel. A jelentés szerint a menekültek és menedékkérők magyarországi megjelenésére a kormány válasza olyan intézkedések elfogadása volt, amiknek egyetlen célja ezeknek az embereknek az országon kívül tartása. Szeptember 15-én a kormány kihirdette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, ugyanezen a napon befejeződött a kerítés építése a Szerbiával közös határon, miközben hatályba léptek a Büntető Törvénykönyv és a menedékjogról szóló törvény módosításai, bűncselekménnyé minősítve a határzár tiltott átlépését és „tranzitzónákat” létrehozva a határon. Ezeknek a működéséről Jeney Orsolya, az AI magyarországi igazgatója szerint még mindig alig tudni valamit, így azt sem, hogy bent pontosan mi történik. “Amit mi láttunk, amikor lent voltunk a déli határnál, hogy a fiatal férfiakat szinte sosem engedték be a tranzitzónákba, a családokat viszont igen” – mondta az igazgató.

Menekülthelyzet Röszke térségében
Fotó: Magócsi Márton

Az illegális belépés kriminalizálása és a határok lezárása kiegészítette a nyáron elfogadott jogalkotási intézkedéseket, amik általában véve korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést. A jelentés emlékeztet rá, hogy októberben az Európai Bizottság válaszul ezekre az intézkedésekre számos aggályának adott hangot, az Európai Bizottság pedig decemberben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a menedékjoggal kapcsolatos uniós jogszabályok megsértése miatt.

A sajtótájékoztatón szóba kerültek a szeptember közepi röszkei események is, a rohamrendőrök és a menekültek közötti összecsapás a lezárt határnál. Akkor a szervezet tagjai, köztük Jeney Orsolya is a helyszínen volt. Ők azt látták, hogy a menekültek semmilyen információt nem kaptak arról, hogy Magyarország egyik napról a másikra lezárja a határait, egyszer csak ott álltak, velük szemben egy kerítés, még egy papírlapot sem ragasztottak ki a hatóságok. “Annyit nem mondtak nekik, hogy go home, go back. Szerintem érthető, ha két-három nap múlva már feszültek lettek a menekültek” – mondta Jeney.

Úgy emlékszik vissza, hogy először amikor a menekültek megindultak, rossz szándék nem volt bennük, tényleg azt hitték, hogy újra megnyitották a határt. Aztán valaki bedobott a magyar rendőrök közé egy almát, majd egy csizmát, ők pedig erre egyből könnygázzal válaszoltak.

Röszke a határzár utáni napon
Fotó: Magócsi Márton

Rasszista támadások

A romákkal szembeni diszkrimináció több fronton is folytatódott tavaly.  Szeptemberben az Egri Törvényszék kimondta, hogy a rendőrség diszkriminálta a romákat Gyöngyöspatán, amikor nem védte meg őket 2011 tavaszán a rájuk támadó szélsőjobboldali csoportoktól. A különböző paramilitáris csoportok több hétig járőröztek Gyöngyöspata romák lakta városrészében.

Októberben pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága állapította meg, hogy Magyarország megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amikor nem vizsgált ki egy szintén 2011-es rasszista támadást egy roma férfi ellen Szegeden.

Számozott utcák

Körülbelül száz, főként roma család továbbra is erőszakos kilakoltatás kockázatával élt Miskolc „számozott utcák” nevű városrészében. Március és június között nagyjából 120 családot lakoltattak ki erőszakkal. Sokuknak rokonokhoz, felújításra szoruló házakba kellett költözniük, vagy hajléktalanok lettek. A korábban kilakoltatott családok túlnyomó többségének nem biztosítottak megfelelő alternatív lakhatást vagy kártalanítást. A számozott utcák lakóiról az Abcúg is több riportot készített. Ezeket elolvashatja itt és itt.

Riport a miskolci számozott utcákból, ahol elkezdődtek a kilakoltatások. Abcúg, újságíró: Albert Ákos
Fotó: Magócsi Márton

Május 14-én a Kúria kimondta, hogy a miskolci önkormányzat megsértette az ország egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályait, amikor szociális bérlakásuk elhagyását vállaló, egyébként rendesen fizető embereknek járó 1,5-2 millió forint kifizetését ahhoz kötötte, hogy elköltözzenek Miskolcról, és legalább öt évig vissza se jöjjenek.

A szervezet jelentése foglalkozik még a vallásszabadság helyzetével, ami szerintük továbbra is korlátozva van, hiszen a 2011-es egyházügyi törvény számos vallási közösségtől megtagadja azokat a jogokat, amikkel korábban egyházként rendelkeztek. De szóba kerül a kormány politikájával szemben kritikus civil szerveztek tavalyi zaklatása, és a regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetések.

Az AI nem csak Magyarországon, hanem a világ 160 országában vizsgálta az emberi jogok alakulását. A szervezet részletesen dokumentálta, hogy hány kormány szegte meg a nemzetközi jogot 2015-ben: több mint 122 országban éltek a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen bánásmód eszközével, és legalább harminc, vagy még több ország kényszerített menekülteket illegálisan, hogy olyan országokba menjenek vissza, ahol veszélybe kerülhetnek. Az AI arra az egyre aggasztóbb trendre is figyelmeztet, hogy a kormányok mind gyakrabban veszik célba és támadják az emberi jogi aktivistákat, ügyvédeket, és azokat, akik az emberi jogok védelméért dolgoznak.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!