Elég, ha valaki késve jut el a terhesgondozásra, vagy ha a szülők nem jelennek meg egy osztályfőnöki órán, a védőnő vagy az iskola ezeket akár az együttműködés megtagadásának is minősítheti. Ha pedig így tesz, a hatóság akár a gyerekek elszakításáról is dönthetne Selmeczi Gabriella és Horváth László kormánypárti képviselők előterjesztése alapján.
A törvényjavaslat értelmében kötelezővé válna a területi védőnői szolgáltatás, azt nem lehetne visszautasítani. Vagyis pusztán azon az alapon el lehetne szakítani gyermekeket a családjuktól, hogy a szülők megtagadják az együttműködést a védőnővel, a gyerekorvossal, a háziorvossal, a bölcsődével, az óvodával vagy az iskolával. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint a képviselők által előterjesztett törvénymódosítás nem hogy nem alkalmas a súlyosan veszélyeztetett gyermekek védelmére, de tömegesen vezethet családok indokolatlan szétszakításához.
A TASZ hétfőn valamennyi parlamenti képviselőnek megküldte a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai álláspontját, amihez neves gyermekjogi szakemberek és szervezetek is csatlakoztak. Hangsúlyozzák, a törvényjavaslatot bíráló szervezetek és szakemberek is egyetértenek az előterjesztőkkel abban, hogy az utóbbi időben nagy nyilvánosságot kapott tragikus esetek (a szigetszentmiklósi, az agárdi vagy a gyöngyösi gyermekvédelmi ügyek) a gyermekvédelmi rendszer hibás működését is mutatják. Az aláírók szerint azonban a szóban forgó törvényjavaslat látszatintézkedés csupán.
„A TASZ segítségével már több olyan család kapta vissza – bírói ítélet alapján – jogtalanul elszakított gyermekét, akiktől csak azért vették el korábban gyermeküket, mert nem feleltek meg a védőnő irreális elvárásainak. Nem szeretnék, ha ezeknek az eseteknek a száma drasztikusan megnőne egy rossz törvény miatt” – mondta Boros Ilona, a TASZ jogásza. Példaként azt az esetet említik, amikor egy kisfiút már a kórházból sem engedtek haza szüleivel, ugyanis a helyi védőnő jelezte a kórház számára, a kisfiú többi testvére átmeneti nevelésben van, ezért szerinte irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt. A nagyobb testvéreket ugyanakkor azért nem engedték haza, mert az anyuka ismét babát várt. A családról korábban mi is írtunk.
2015 őszén a hatóság újra megvizsgálta a család körülményeit. A családgondozók megállapították, hogy a család a saját tulajdonában álló házban lakik, az áram és gáz be van vezetve, a főzési, fűtési lehetőség biztosított. Ennek ellenére a gyámhivatal újra elrendelte a kiskorúak nevelésbe vételét.
A TASZ fellebbezett és bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy jogellenes volt a gyerekek nevelésbe vétele. A bíróság 2016. májusában jogerős ítéletében arra utasította a gyámhatóságot, hogy hozzon a gyermekek hazagondozásáról szóló döntést. Ez azonban nem történt meg, végül az ügyvédi felszólítások nyomán, a jogerős ítélethez képest 4 hónapos késéssel, szeptember végén a hatóság meghozta határozatát, szeptember utolsó szombatján hazatérhettek a gyerekek.
Megosztás