A strasbourgi emberi jogi bíróság kedden kötelezte Magyarországot, hogy számolja fel a börtönökben lévő túlzsúfoltságot. A kormány szigorú intézkedései miatt egyre több embert zárnak börtönbe, van, ahol 17-en nyomorognak egy cellában, reggel rárúgják a másikra a WC-ajtót, és fél négyzetméteren toporognak a rabok. Máshol tele az ágy tetűvel, nyáron pedig negyven fok van a cellában.
Varga Lajos közel kilenc hónapot raboskodott 2011-ben több magyarországi börtönben. Ez alatt az idő alatt többször került túlzsúfolt cellába. Amikor őrizetbe vették, akkor például 17 rabtársával kellett megosztania egy harminc négyzetméteres cellát, ami 1,76 négyzetmétert jelent fejenként. Az étel szegényes volt, Varga szerint emiatt húsz kilót fogyott. Amikor pedig magánzárkába rakták, bőrfertőzést kapott, amit nem kezeltek megfelelően. Ő és öt másik elítélt három éve perelte be a magyar államot embertelen bánásmód miatt a strasbourgi emberi jogi bíróságon.
Lakatos Tamás egy olyan cellában töltötte a büntetését, ahol nem volt szellőztetés, a WC pedig csak egy függönnyel volt leválasztva az ágyaktól. Tóth Gábor azt állította, hogy azon túl, hogy kicsi volt a cella, az ágyneműt csak minden ötödik vagy hatodik héten cserélték.
Börtöncella mosdója | Fotó: Magócsi Márton
Fakó Attila azért fordult a bírósághoz, mert 13 társával kellett osztoznia egy cellán. Naponta egy órát tölthetett a cellán kívül, nyáron pedig volt, hogy 40 fok volt bent. Zuhanyozni viszont hetente csak egyszer lehetett. Az ágy mindeközben tele volt poloskával, tetűvel és csótánnyal, de a börtön nem tett ellenük semmit. Kapczár Gábor a kevés hely mellett még azt is kifogásolta, hogy volt, hogy össze voltak tolva az ágyak, így lényegében a rabtársai mellett kellett aludnia.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden ítéletet hozott a hat magyar elítélt ügyében. Strasbourg mindegyiküknek igazat adott, és összesen több mint 25 millió forint kártérítést ítélt meg nekik, amit a magyar államnak kell kifizetnie. Ezen felül pedig most először azt is kimondták, hogy rendszerszintű problémák vannak a magyar börtönökkel, ugyanis közel másfélszer annyian raboskodnak bennük, mint amennyit be bírnak fogadni.
Berúgták a WC ajtaját
A Helsinki Bizottság szerint évről évre emelkedik a fogvatartottak száma, az utóbbi két évben körülbelül 640 fővel lettek többen a börtönökben. Így jelenleg Magyarországon több mint 18 ezer fogvatartott él börtönökben, ez pedig majdnem a másfélszerese annak, ahány embert ezek a börtönök el tudnak tartani.
Varga Lajos ittas vezetésért és garázdaságért került be a börtönbe, szakmáját tekintve pék. Hónapokat töltött egy harminc négyzetméteres zárkában, ahol 17 rabtársával kellett együtt élnie. “Egymásba voltunk, az ágyat úgy hívtuk, hogy franciaágy. A harmadik személy a lábunkat szagolta” – mondta. A cella tele volt háromemeletes ággyal, amik szinte egymás mellett álltak. Varga az Abcúgnak azt is elmondta, hogy a kis cella miatt folyamatosan konfliktusba keveredtek egymással.
A börtönben minden reggel kötelező volt borotválkozni, a cellában viszont csak két mosdó és egy WC volt. “17 emberre egy mosdó jutott reggelente, és ha volt rá fél óránk, akkor sokat mondok” – mondta Varga. Pisin kívül mást szinte nem is lehetett csinálni reggel a WC-n, ha valaki nagyobbal próbálkozott, a cellatrásak már reklamáltak, Varga szerint olyan is volt, hogy rárúgták az ajtót.
Varga Lajos hónapokon keresztül élt egy túlzsúfolt cellában | Fotó: Magócsi Márton
Este ötkor, amikor mindenki visszatért a munkából, rájuk zárták az ajtót. “Azon a fél négyzetméteren csak topogni lehetett, az ember akkor is neki megy a másiknak, ha nem akar” – mondta Varga. Folyamatosan alakultak ki veszekedések, verekedések. “Miért oda tetted a papucsod, és ennyi” – mondta Varga.
A magánzárkában még zordabb körülmények várták: a WC-ben állt a szar, és nem lehetett lehúzni, büdös volt, még az orvos sem volt hajlandó bemenni hozzá, miután végighányta a zárkát. Nyolc hónapot töltött börtönben, miután kiszabadult pszichiáterhez kellett mennie. Nyugtatókra volt szüksége, képtelen volt dolgozni, tönkrement a vállalkozása, széthulott a családja.
A szigorú szabályok miatt egyre több a rab
A Helsinki Bizottság szerint a börtönök túlzsúfoltságának az oka nem a bűncselekmények számának a növekedése, és nem is a hatékonyabb rendőri munka, hanem az, hogy az utóbbi években sokat szigorodott a hazai büntetőpolitika.
- 2010 óta a bíráknak az ítélet kiszabásakkor a büntetési tétel középmértékből kell kiindulniuk, nem a legalacsonyabból.
- az új Büntető-törvénykönyv több büntetési tételt megemelt
- egyre több a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés. 1999 és 2011 között mindössze 19 embert ítéltek valódi életfogytra, míg 2011 és 2013 között 27-et
- bevezették a három csapás törvényt
- bevezették a büntetőjogi elzárást, amelynek keretében akár 18 éven aluliakat is elzárhatnak.
- bővítették az elzárással büntetendő szabálysértések körét
- a házi őrizetesek száma az elektronikus nyomkövető rendszer bevezetése óta sem emelkedett jelentősen. A Helsinki Bizottság szerint 2014 szeptemberében 352-en voltak házi őrizetben, míg 4721-en előzetes letartóztatásban.
Mindezek miatt a intézkedések miatt folyamatosan nő a fogvatartottak száma. A kormány ugyan bővíti a férőhelyek számát, és jelenleg is több helyen terveznek börtönöket építeni, de ez egyelőre nem bír lépést tartani az egyre több börtönlakóval. A Helsinki Bizottság szerint pedig amúgy sem ez lenne az igazi megoldás, hanem ha kevesebb embert ítélnének elzárásra, és bővítenék a házi őrizetesek számát.
Perek százai jöhetnek
Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság porgramvezetője azt mondta, egyre több elítélt fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz a magyar börtönökben tapasztalható embertelen bánásmód miatt. Erre azért van lehetőségük, mert a magyar jogorvoslati lehetőségek hiány miatt nem kell végigjárniuk a magyar bíróságokat, hanem közvetlenül fordulhatnak az ügyükkel az emberi jogi bírósághoz.
Tóth Balázs szerint százak fordultak a strasbourgi bírósághoz | Fotó: Magócsi Márton
Ezeknek az ügyeknek a nagy része sikeres lesz, a magyar körülmények ugyanis egyszerűen nem teljesítik az Emberi Jogi egyezményben előírtakat, azaz, hogy minden fogvatartottra legalább négy négyzetmétenyi élettér jusson. Ezt éveken keresztül a magyar jogszabályok sem biztosították, a kormány ugyanis 2010-ben módosította a vonatkozó jogszabályt úgy, hogy a fogvatartottaknak lehetőleg 3 négyzetméteres életteret kell biztosítania. Azaz ha ez nem lehetséges, akkor a kisebb élettér sem jogszerűtlen.
Ezt a jogszabályt tavaly megsemmisítette az Alkotmánybíróság, és előírta, hogy a kormány idén március 15-ig változtassa meg. A Helsinki Bizottság szerint azonban még nem tudni, hogy fogják módosítani a szabályozást.
Egy éve van a kormánynak megoldást találni
A március 10-ei ítéletben a strasbourgi bíróság nem csak kártérítést ítélt meg a hat fogvatartottnak, hanem általános érvényűen kijelentette azt is, hogy rendszerszintű probléma van a magyar börtönök túlzsúfoltságával. A bíróság a mostanin kívül már négy korábbi ítéletben is megállapította a magyar állam felelősségét, jelenleg pedig körülbelül 444 hasonló kérelem van a bíróság előtt.
Börtöncella Magyarországon | Fotó: Magócsi Márton
A strasbourgi bíróság ezért egy úgynevezett pilot-ítéletben arra kötelezte a magyar államot, hogy szüntesse meg a túlzsúfoltságot. Azt nem írták elő, hogy Magyarországnak mit kellene tennie, így a magyar államnak magának kell megoldást talánia a problémára, de a Helsinki Bizottság szerint ennek a megoldásnak összhangban kell lennie azokkal a megállapításokkal, amiket a bíróság tett. Például, hogy alkalmazanak enyhébb kényszerintézkedéseket, mondjuk házi őrizetet, és legyen lehetőség kártérítésért perelni.
A magyar államnak az ítélet jogerőssé válása után hat hónapja lesz arra, hogy kidolgozzon egy menettervet a problémák megoldására, azaz várhatóan egy év múlva kell előállnia egy javaslattal. Tóth Balázs szerint azért is érdemes lesz sietni, mert a bíróság a szokásával ellentétben most nem függesztette fel a már jelenleg futó ügyek elbírálását. Így ha a jelenleg futó 444 ügyben is ítéletet hoz a bíróság, akkor az államnak közel 1,6 milliárd forintot kell majd kifizetnie kártérítésként.
Megosztás