Orbán Viktor keményebb fellépést ígért a bevándorlás ellen, miközben az állam két kézzel szórja a letelepedési engedélyt azoknak, akik hajlandóak fizetni érte. Magyarországon letelepedni amúgy nem egyszerű, akinek nincs munkája, vagy fedél a feje fölött, az már most sem maradhat. A külföldiek beilleszkedését szinte semmivel sem támogatja az állam, csupán azoknak jár egy kis zsebpénz, akik menedéjogot kaptak.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Párizsban azt nyilatkozta, a gazdasági bevándorlás rossz dolog, és nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne. Az életüket féltő menekülőknek ugyan meg kell adni a menedéket, de ő nem akarja, hogy Magyarország a bevándorlók célpontjává váljon. “Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani” – mondta.
A miniszterelnökhöz hétfőn csatlakozott Rogán Antal fideszes frakcióvezető is, aki azt mondta, hogy Magyarország magyar akar maradni, és nem érdeke az olyan gazdasági menekültek befogadása, akik olyan tradíciókat hoznak magukkal, amelyek idegenek a magyar hagyományoktól. Ehhez Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden hozzátette, hogy olyan rendszert szeretnének létrehozni, amely rendkívül szigorúan szabályozza a gazdasági bevándorlást.
De ki számít ma bevándorlónak Magyarországon, miért élhet itt, és mit tesz érte egyáltalán a magyar állam?
A sarki kínais és a Mercedes-gyár
“Bevándorló minden olyan külföldi, aki nem turista” – mondta az Abcúgnak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. Sokan sokféle szándékkal érkezhetnek Magyarországra: bevándorló az, aki munkát vállalni vagy vállalkozni jön ide, az is, aki tanulni érkezik, és az is, aki humanitárius védelmet kap. Utóbbiakat nevezik menekülteknek.
Az Orbán Viktor által említett gazdasági bevándorlás Kováts szerint az olyan külföldiekre vonatkozik, akik munkát vállalni, vagy munkát adni érkeznek Magyarországra. Előbbire példa lehet bármelyik kisboltban dolgozó külföldi, utóbbira pedig akár a kecskeméti Mercedes-gyár német származású vezetői. Ezt ugyanakkor a kormányszóvivő kissé tágabban értelmezte, amikor azt mondta, hogy a kormány mindenkit gazdasági bevándorlónak tekint, aki nem politikai menekült.
Kováts szerint a gazdasági bevándorlás hasznos az országnak. “A bevándorlók elvégeznek bizonyos munkákat, ezzel pörgetik a gazdaságot” – mondta. Emellett úgynevezett transznacionális vállalkozásokat is létrehozhatnak. Ezek olyan cégek, amelyek kapcsolatban állak az anyaországgal is, például az ott megtermelt árut adják el a befogadó országban. Ezzel otthon a termelést, itt pedig a fogyasztást pörgetik fel. Kováts szerint az szintén előnye a bevándorlóknak, hogy az ő oktatásukat nem a magyar állam fizeti. “A kivándorlás esetében az a baj, hogy az itt szerzett tudás máshol hasznosul, ez a bevándorlás esetében épp fordítva van” – mondta.
Pénzért egyszerűbb letelepedni
Magyarországon letelepedni jogilag nem egyszerű, a külföldieknek több állomáson is végig kell menniük. Turistaként legfeljebb 90 napot lehet az országban tölteni, ha valaki hosszabb időre, és más célból jön, tartózkodási engedélyt kell kérnie. Ez jogcímhez kötött, azaz csak az kaphatja meg, aki meg tudja indokolni, hogy miért tartózkodik Magyarországon, és ezt hivatalosan is tudja igazolni. Ilyen jogcím lehet a munkavállalás, a tanulás, a kutatás, de akár az önkéntes munka is. A tartózkodási engedélyt viszont folyamatosan meg kell újítani, és ha befejeződik a munka, vagy az egyetem, akkor tovább már nem lehet vele Magyarországon tartózkodni.
Három év után a bevándorlók igényelhetnek letelepedési engedélyt. Ez már huzamosabb időre szól, a külföldi pedig az állampolgárhoz hasonló jogokat kap. Viszont nem szavazhat, nem indulhat az országos választásokon, és közfunkciót sem tölthet be. Letelepdési engedélyhez rendelkeznie kell munkával, lakással és meg kell felelni nemzetbiztonságilag is.
A kormányszóvivői magyarázat szerint azok, akik letelepedési engedélyt kérnek, szintén olyan gazdasági bevándorlónak számítanak, akiknek a befogadása nem érdeke az országnak. Ez viszont teljes ellentmondásban áll egy korábbi kormányintézkedéssel, a letelepedési kötvény bevezetésével.
A kötvény lényege, hogy azok a harmadik országból érkező külföldiek, akik legalább 300 ezer euró értékben várásolnak a kötvényből, fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvény jól fogy, 2013-ról 2014-re megötszöröződött az eladott kötvények száma 430-ról 2213-ra.
A magyar történelmet tudni kell
Állampolgárságot csak a letelepedési engedély után nyolc évvel lehet igényleni, azaz miután az érintett külföldi már 11 éve folyamatosan Magyarországon él. Ehhez már vizsgát is kell tenni, magyar nyelven, magyar történelemből és közigazgatásból. Azonban azok, akik kivárják a 11 évet, Kováts szerint elenyészően kevesen vannak (főleg az Európán kívülről érkezőkről van szó). A legtöbb állampolgárságot kedvezményesen adja a magyar állam, azaz határon túli magyarok kapják, vagy már itt született külföldiek.
A KSH adatai szerint jelenleg körülbelül170 ezer bevándorló él Magyarországon és rajtuk kívül még nagyjából ugyanennyien vannak olyanok, akik már megkapták a magyar állampolgárságot.
Jönnek, és már mennek is
A bevándorlók között speciális csoportot képeznek a menekültek. Ők azok, akik rendszerint azért hagyják el a szülőhazájukat, mert közvetlen életveszélyben vannak, vagy üldözik őket. A szíriai polgárháború kitörése után például rengeteg menekült vette Európa felé az irányt.
Ennek a menekültáradatnak a nagy része azonban elkerülte Magyarországot. Az országban Kováts szerint mindössze közel 3000-4000 olyan külföldi él, aki menedékjogot kapott. A Bevándorlási Hivatal ugyanakkor épp szerdán, pár nappal Orbán Viktor nyilatkozata után számolt be a menedékkérők számának drasztikus növekedéséről. A hivatal vezetője, Végh Zsuzsanna szerint míg 2012-ben kétezren adtak be menedékjogi kérelmet, egy évvel később már 19 ezren, tavaly pedig majd 43 ezren.
A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. Végh szerint a menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a nehéz életkörülmények miatt, elsősorban Koszovóból, amit Magyarország biztonságos államként ismer, így az onnan érkezőket nagy eséllyel visszatoloncolják.
Az országhatáron évente több tízezer ember próbál meg illegálisan átjutni. Ennek a tömegnek a nagy része azonban azonnal tovább áll Magyarországról Nyugat-Európába, egy másik részét pedig visszatoloncolják oda, ahonnan jött. Kováts szerint pillanatnyilag olyan kétezer külföldi tartózkodik Magyarországon azok közül, akik így érkeztek. Ők főleg a Bevándolási Hivatal menekülttáboraiban élnek, egyrészük menedékjogot kért és annak elbírálására, más részük kitolonolásra vár.
Az állam magukra hagyja őket
Az ittélő külföldiek beilleszkedése jóformán csak saját magukon múlik. Az állam ugyanis egyáltalán nem szervez számukra integrációs programot. Ellenben elvárja a teljes beilleszkedést: mind a tartózkodási, mind a letelepedési engedélyhez szükséges munka és lakhatás, az állampolgársághoz pedig már a magyar nyelvet és kultúrát is ismerni kell. Így magyar szokásokat, a nyelvet a bevándorlóknak maguknak kell megtanulniuk, és a magyar hivatolokban is segítség nélkül kell eligazodniuk.
“Más országokban több állami segítség van” – mondta Kováts. Civil szervezeteknek – köztük a Menedék Egyesületnek is – vannak ugyan uniós finanszírozású programjaik, amelyek keretében segítenek a külföldieknek állást keresni, vagy hivatali ügyeket intézni, illetve nyelvet tanulni, ezek azonban csak projektek, nem állandó jelleggel működő programok.
Eközben pedig a bevándorlóknak ugyanúgy meg kell küzndeniük például a merev magyar hivatali ügyintézéssel, mint bárki másnak, épp csak ők alapból hátrányból indulnak, hiszen nincsen meg a kellő nyelvismertük, és eltérő a kulturális hátterük is. Az oktatásban szintén a szerencsén múlik, hogy egy migráns gyerek éppen egy olyan pedagógushoz kerül-e, aki hajlandó vele külön foglalkozni. A Magyarországon élő kínaiak számára ugyan létezik magyar-kínai általános iskola, Kováts szerint azonban ez inkább kivételnek számít, emellett csak magániskolák foglalkoznak kifejezetten migráns gyerekek oktatásával.
Az üldözötteknek jár csak havi apanázs
Egyedül a menedékjoggal rendelkezők kapnak állami támogatást. Nekik egy úgynevezett integrációs szerződést kell kötniük, amelyben vállalják, hogy mindent megtesznek a beilleszkedését, cserébe az állam pénztámogatást ad nekik. Ez két évre szól, az elején még havi kilencvenezer forintot kapnak, de ez idővel csökken, a második év végére már csak 22500 forint jár.
Végh Zsuzsanna beszámolt arról is, hogy tavaly csaknem 500 ilyen támogatási szerződést kötöttek és több mint 200 millió forint fordítottak erre, azonban nagyon sok szerződést meg kellett szüntetni azért, mert a menekült elhagyta az országot.
Megosztás