Hat órán keresztül tartott az új paksi atomerőműről szóló közmeghallgatás, mégsem derült ki, hogy mit tenne a kormány az igazán veszélyes radioaktív hulladékkal. Kiderült viszont, hogy a Duna az ötvenes években bajba kerülhet, a halak egy része költözhet, a helyi denevéreket pedig kimentik. A helyiek kesztyűs kézzel bántak a kormány képviselőivel, egy copfos külföldi greenpeaces viszont egy órán keresztül balhézott.
Teljesen megtelt csütörtök este a paksi kulturális központ, ahol az új atomerőmű építésével kapcsolatban tartott közmeghallgatást a Magyar Villamos Művek. Tolongtak a környező települések polgármesterei, ilyen-olyan tisztségviselői, az atomerőmű dolgozói és a magyar civil szervezetek képviselői.
A közmeghallgatás maga furcsa esemény: egy nyilvános aktus, amit a környezetvédelmi engedélyt kibocsátó hatóságnak kötelezően meg kell tartania, még mielőtt rábólint vagy elkaszálja a beruházást. Az ott elhangzottakat elvileg figyelembe is veszik a döntéshozatalnál, az egésznek mégis inkább olyan hangulata volt, mint egy választási fórumnak. Bárki kérdezhetett, amire választ is kapott a kormány képviselőitől, olyan azonban nem volt, aki kérdés helyett inkább az erőmű mellett vagy ellen érvelt volna. Bár sokszor már a kérdésből kiviláglott, ki mit gondol a beruházásról: a Greeanpeace aktivistáinak kérdésein jól látszott, hová kívánnák az erőművet, míg Font Sándor helyi fideszes képviselő kérdése lényegében úgy szólt, hogy mennyire lenne nagyobb a családok rezsije atomenergia nélkül?
A Duna halai költözhetnek
A résztvevők közel nyolcvan kérdést tettek fel, ezeknek a nagy részét az atomerőmű építését folyamatosan górcső alatt tartó civil szervezetek, például a Greenpeace és az Energiaklub képviselői. De rajtuk kívűl is voltak kérdezők bőven, sőt, olyan is volt, aki Fukusima 2013 pólóban jött, vagy akinek a mappájából sugárfertőzőtt emberekről készült fotók kandikáltak ki, mégsem szólalt fel.
Azt is elég egyértelműen meg lehet mondani, hogy mi érdekelte legjobban az embereket: a Duna. Aszódi Attila kormánybiztos még a közmeghallgatás elején elmondta, hogy milyen környezeti hatásai lesznek az új erőműnek a Dunára, mégis újra és újra rákérdezett valaki, hogy akkor mennyire is fog felforrni a Duna vize az atomerőműből érkező hőtől, mi lesz a vízben élő kagylókkal, sőt, valaki még a környező halastavak miatt is aggódott.
Aszódi azt mondta, hogy az új blokkok valamivel több vizet fognak felhasználni a mostaniaknál az erőmű hűtéséhez, a felhasznált vizet pedig nyolc fokkal melegebben fogják visszaengedni a Dunába. Ez a meleg víz 11 kilométer hosszan fog elnyúlni a Dunában akkor, amikor a hat blokk egyszerre fog üzemelni (azaz abban at időszakban, amikor az új blokkok már működni fognak, a régieket viszont még nem állítják le, ez kb. öt-hat év lesz). Később azonban jóval rövidebb lesz.
A helyieket leginkább az érdekelte, hogy a melegvíz milyen hatással lesz az élővilágra. Erre Aszódi és a megjelent vízügyes szakemberek azt mondták, vannak fajok, amelyek nem bírják a melegvizet, ezek odébb költöznek, és vannak, amelyek kifejezetten szeretik, a mostanihoz képest azonban nem fog változni az élővilág, hiszen a régi blokkok már negyven éve melegítik valamelyest a vizet. Az új telephelyről viszont ki fogják menekíteni az ottélő denevéreket, hogy ne legyen bajuk.
A szakértőket jobban érdekelte, hogy mi a biztosíték rá, hogy a Duna vize a legmelegebb nyári hónapokban sem megy a végső határértékként meghatározott 30 fok fölé. Aszódi szerint ezt kiszámolták, folyamatosan figyelni fogják a Duna hőmérsékletét, aztán ha mégis felmelegedne a víz, akkor készek visszavenni a termelésből. Az ötvenes évektől azonban ennél többre lesz szükség: a klímaváltozás miatt ugyanis simán felhevülhet a Duna, így akkor valószínűleg fel kell majd építenük valamiféle extra hűtési rendszert.
Mi a helyzet a daganatokkal?
“Egy német kutatás kimutatta, hogy a francia erőművek közelében élő gyerekek körében kétszeres a vérrák. Végeztek erre felméréseket?” – kérdezte valaki. Aszódi szerint harminc kilométeres körzetben vizsgálták a megbetegedéseket. “Ez nem mutat eltérést az országos adatoktól” – mondta, majd ezt még legalább háromszor megismételte, majd végül még a kutatás vezetőjét is kihívatta, annyiszor kapta meg ezt a kérdést.
Fukusima neve is előkerült. Aszódi szerint az ott történt baleset Pakson nem következhet be, mert Japánban az volt a gond, hogy a cunami elárasztotta az erőművet. Paks pedig olyan magasan van, hogy az egész Alföldet el kéne árasztani ahhoz, hogy víz alá kerüljön.
Fogalmuk sincs, hol lesz az atomhulladék
A civil szervezetek szakértőit elsősorban a nukleráis hulladékkezelés érdekelte, és az, hogy atomerőmű helyett miért nem megújuló energiahordozókat épít a kormány.
Nem árulok el ezzel nagy titkot, nem egy baráti körbe járunk” – mondta Aszódi, amikor az energiaklubos Koritár Zsuzsanna arról kérdezte, miért nem gondolják a szél- és naperőműveket versenyképes technológiának. “Rettentően nem értek egyet ezzel, súlyos testi sérüléseket okozott nekem elolvasni az Energiaklub tanulmányát, a BME-en egy másodéves jobbat ír” – mondta a kormánybiztos.
Ő azzal érvelt, hogy a megújulókra nem lehet a nap minden órájában számítani, hiszen a nap sem süt például éjszaka, az áramfogyasztás viszont állandó, ehhez pedig állandóan termelő erőművek kellenek, és ezek közül a legjobb az atomerőmű.
Arra a kérdésre azonban, hogy mit fognak tenni az atomerőműben keletkező nukleáris hulladékkal, csak részben tudott válaszolni. Ezt a kérdést a Greenpeace és az Energiaklub is többször feltette. Aszódi azt mondta, hogy a kis és közepes aktivitású hulladékoknak ott a bátapáti tároló, amiben bőven van elég hely. A nagyobb aktivitású, tehát igazán veszélyes hulladékokról viszont jelenleg csak annyit tudni, hogy azokat ötven évig tárolják átmeneti tárolókban, vagy itthon, vagy Oroszországban, de utána mindenképpen Magyarországon kell őket elhelyezni. Méghozzá több száz évre, és egyelőre nem tudni, hogy hol.
“Én nem szeretem az atomtemető kifejezést, mert érzelmi töltete van, ez pedig műszaki kérdés” – mondta Aszódi. Beszélt a Pécs melletti Bodáról is, ami a hulladéklerakóhely egyik lehetséges helyszíne, de a helyiek máris tüntetnek a beruházás ellen. Aszódi szerint egyáltalán nem végleges döntés, hogy ott lesz a tároló, bár kétségtelenül az lenne a legalkalmasabb hely. De van még vagy 19 helyszín Magyarországon, ami szóba jöhet.
Kibaszunk, mint macskát szarni
A közmeghallgatás legdurvább beszólásai és legnagyobb vitája azonban nem egy helyihez, mégcsak nem is egy magyarhoz köthető, hanem a Greenpeace Magyarországon vendégeskedő nukleáris szakértőjéhez, az öltönyben feszítő, de amúgy összefont hajú Jan Haverkamphoz.
Haverkamp szeretett volna hozzászólni és kérdést feltenni Aszódinak, de ez már az elején problémába ütközött. A közmeghallagtást levezető Horváth Zoltán kormánymegbízott ugyanis szóvá tette, hogy a meghallgatás nyelve magyar. Ezen még sikerült túljutniuk úgy, hogy a Greenpeace egyik munkatára fordította Haverkamp szavait. Azt azonban nehezen fogadta el, hogy a kérdéseit csak akkor tehette fel, ha előzetesen írásban leadta azokat, és akkor is csak a leadás sorrrendjében.
Ezen vagy jó húsz percen keresztül elvitatkoztak, a közönségnek azonban viszonylag hamar elfogyott a türelme – akkor a közmeghallgatás már négy órája zajlott – és minden dühét Haverkampra zúdította. “Kibaszunk, mint macskát szarni”, “Idiot!”, “Ide jössz te hülye észt osztani, menjél inkább haza” – kiabáltak többen is. Végül L. Simon László államtitkár tett rendet, lényegében engedve Haverkampnak, de azért csipősen beszólva neki, amit Aszódi Attila sem tudott megállni, mondván, hogy csalódott a Greenpeacben, aminek megint csak egy hangos vita lett a vége.
Haverkamp kérdései azonban – miután feltehette őket – lényegesnek bizonyultak. Megkérdezte például, hogy miért egy telephelyen építik az összes reaktort, hiszen azok így kiszolgáltatottabbak lesznek, és akár egymást is veszélybe sodorhatják. Erre Aszódi lényegében azt válaszolta, hogy ott van hely, így olcsóbb, és nem lesz azoknak semmi bajuk, mert úgy építik meg őket.Jan Haverkamp a meghallgatás után az Abcúgnak azt mondta, még több kérdése is lett volna a feltett tizenkettőn kívül, de nem látta értelmét feltenni, mert szerinte a felszólaló szakértők tereltek, és sérelmezte azt is, hogy lekezelően beszélt vele Aszódi Attila kormánybiztos.
Megosztás