Ács és Besence polgármesterének vezetésével hálózatot hozott létre 19 roma polgármester. Beleszólnának a roma fejlesztési ügyekbe, nem tetszenek nekik az Országos Roma Önkormányzat piszkos ügyei, és kikérik maguknak a migránsokkal kapcsolatos nemzeti konzultációt is, mert szerintük az előítéletessége miatt az a romáknak is árthat.
Csütörtök délelőtt ellepték a roma származású polgármesterek az MTA Várnegyedbeli épületének egy termét, ahol konferenciát rendeztek, majd Roma Polgármesterek Hálózata néven a 19 roma településvezető szervezetet alakított. A kezdeményezés két szervezője a roma polgármesterek közül a legnagyobb települést vezető Ács polgármestere, Lakatos Béla, és az egyik legkisebbet, a 126 fős Besencét vezető Ignácz Jószef.
Roma Polgármesterek Hálózata néven a 19 roma településvezető szervezetet alakított | Fotó: Albert Ákos
Közös nyilatkozatuk szerint a hálózat célja a roma érdekvédelem, a városvezetői tapasztalatok megosztása, illetve bele szeretnének szólni a kormány roma- és fejlesztéspolitikai ügyeibe. “A roma polgármestereknek kiemelt lehetőségük és felelősségük van mind a romákkal kapcsolatos társadalmi vélemények alakításában, mind a roma lakosság segítésében” – írták.
A résztevő 19 polgármester többsége függetlenként nyert mandátumot, de vannak köztük fideszes településvezetők, Ignácz Józsefet pedig például a Liberálisok támogatták. Rendszerint kistelepüléseket vezetnek, amelyek nagy része határmenti, vagy az országhatárhoz közel fekszik. Lakatos szerint megpróbálták fellelni az országban lévő összes roma származású polgármestert, de mivel a származásról sehol sem vezetnek adatbázist, ezért lehetséges, hogy egyesek kimaradtak. A legszegényebb magyar településnek számító Tiszabő polgármesterét például nem lehetett látni a rendezvényen.
A pénz mindig eltűnik valahogy
Lakatos Béla kijelentette, hogy nem szeretnék átvenni az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerepét, hiszen ők elsősorban településvezetők, de a nyilatkozatban a konferencia utáni sajtótájékoztatón végig élesen bírálták a nemzetiségi önkormányzatot. “A résztvevők elutasítják azt a gyakorlatot, amelyet az elmúlt években az Országos Roma Önkormányzat a roma politikában megjelenít” – írták.
“Mire a végéhez ér ez a pénz, mindig eltűnik valahogy, gyakorlati eredmény nincs” – mondta Lakatos Béla az ORÖ programjairól. Hozzátette azt is, hogy a jelenlévőkkel nem konzultáltak a Híd a munkába című programmal kapcsolatban sem, ami miatt most többmilliós visszaéléssel gyanúsítják a roma önkormányzatot. A hálózatuknak többek között az lenne a célja, hogy az ilyen programok esetében kikérjék a véleményüket.
A résztvevők névjegyei az asztalon | Fotó: Albert Ákos
Nem tetszik nekik a nemzeti konzultáció
A kormánnyal való kapcsolatukat partnerinek nevezték, sőt, a rendezvényen jelen volt a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárságának helyettes államtitkára is, az új hálózat nyilatkozata mégis tele van a kormány intézkedéseinek bírálatával, vagy egyenes elutasításával:
-
Aggódnak például a közoktatásban látható problémák miatt, Lakatos Béla azt mondta, hogy a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentését egyenesen a roma fiatalok elleni bűnténynek tartja.
-
Nem tetszik nekik, hogy a közmunkások kevesebb bért kapnak annál, ami a munkatörvénykönyve szerint a munkavállalóknak járna.
-
Aggasztja őket a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos kormányzati kampány. “A migránsokkal kapcsolatos általánosítások, a társadalmi bizonytalanságra és félelmekre építő ijesztgetések nagyban hasonlítanak azokhoz az üzenetekhez, amelyekkel a hazai cigányság egyre növekvő mértékben naponta szembesül” – írták. Szerintük a nemzeti konzultáció manipulatív, és erősíti az előítéleteket, amelyek később akár a romákon is csattanhatnak.
-
A nyilatkozat végén leszögezték, hogy kulturálisan a roma kultúra a szerves része a magyarországi multikulturális értékrendnek. A felolvasáskor pedig Ignácz József láthatóan megnyomta a multikulturális szót, amelyről Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy nem jellemző Magyarországra.
A cigányok segélyére fizessünk?
“Mi nem csak a romákat akarjuk képviselni, hanem azokat a halmozottan hátrányos helyzetűeket is, akik között romák is vannak” – mondta Lakatos. Ignácz hozzátette azt is, hogy az általuk vezetett településeken nem csak romáknak vannak megélhetési problémáik.
A sajtótájékoztatót megelőző beszélgetésen a 19 összegyűlt roma polgármester közül a túlnyomó többség arról beszélt, hogy milyen problémákkal kell szembenézniük roma polgármesterként. Ignácz például arról beszélt, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszer szerinte nem arra ösztökéli, hogy megpróbáljon minél több helyi adót szedni. Ha mégis szed, abból amúgy is problémája származik, mert csak a helyi vállalkozókat képes megadóztatni, azok pedig utána azt vágják a fejéhez, hogy “a cigányok segélyére fizessünk?”. Az új segélyezési rendszer alapján ugyanis a szegényeknek márcifustól már az önkormányzat osztja a segélyt.
Egy másik polgármester azt hozta fel, hogy az alapsegélyből, azaz 22900 forintból élő családok képtelenek rendesen felnevelni a gyerekeiket, mert ez a pénz semmire sem elég. “Amelyik szülő nem dolgozik, annak a gyereke kész van” – mondta, és azt javasolta, hogy a szülőknek adjanak munkát, és akkor rendben lesz a gyerek is.
Egy harmadik polgármester azt kifogásolta, hogy a 16 éves tankötelezettségi korhatár miatt idő előtt kiesnek a gyerekek az iskolából, és nem tud mit kezdeni velük. Erre felvilágosították, hogy a közmunkaprogramon belül van lehetőség ezeknek a gyerekeknek a képzésére. “Miért nem tudtam erről?” – kérdezte.
Párt nem lesz belőle
Ignácz József szerint a jövőben bele akarnak majd szólni a kormány felzárkózási és gazdaságösztönző programjaiba. Három hónap múlva pedig jogilag is szervezetté alakulnak, de pártot nem áll szándékukban alapítani.
Megosztás