Keresés

Cigány gyerekeknek is járhat luxus ügyvéd

Az akár 1oo ezer forintos óradíjjal az ügyvédek az élet császárai lehetnek, de ma már Magyarországon is egyre többen várják el, hogy a közjóért is tegyenek. A Pro Bono ügyvédek civil szervezeteknek, hátrányos helyzetűeknek segítenek eligazodni a törvények között. A Magyar Ügyvédnapon, a hétvégén díjazták 2o14 pro bono ügyvédjét és ügyvédi irodáját.

“Ha négy-öt gyerek van a családban, amellett lehetetlen kifizetni a 1o ooo forintos óradíjat egy jogi tanácsadásért. Nórát bármikor felhívhatjuk, és emberségből segít az egyesületi tagoknak” – mondja egy helyi ügyvédnőről a Miskolci Nagycsaládosok egyesületének elnöke, Korom Ádám.

Gaál Nóra nyolc éve segíti a Borsod-Abaúj Zemplén megyei civil szervezeteket, teljesen ingyen, “pro bono publico” munkát végezve – a miskolci nagycsaládosok állítják, hogy nélküle összeomlana az egyesület. Az angolszász világban bevett szokás a közjó érdekében ingyenesen, vagy jelképes összegért nyújtani jogi szolgáltatást, és Magyarországon  is egyre többen vannak, akik Gaál Nórához hasonlóan segítik a rászorulókat.

Mint a házasságközvetítés

“Olyan jogiasított világban működünk, amelyben gyakorlatilag egy külön nyelven komnunikál az emberrel az állam, vagy éppen a munkaadó. Évente több ezer oldalnyi új törvény születik (egyf elmérés szerint óránként 2-3 valamilyen jogot/ kötelzettséget megállapító új jogi norma vonatkozik ránk), a változásokat gyakran maguk a jogászok sem tudják követni. Nem tudjuk ezt a hatalmas jogi dzsungelt kiirtani, de próbáljuk azt elősegíteni, hogy a jogászság ossza meg a tudását a társadalom széles rétegeivel, hogy az emberek a jogrendszert a jogaik előmozdítására tudják felhasználni” – mondja Barabás Tamás, a PILnet: The Global Network for Public Interest Law projekt-koordinátora.

A szervezet többek között kvázi jogi házasságközvetítéssel foglalkozik: a probonougyved.hu honlapon keresztül segíti összekötni az önkéntes munkát vállaló ügyvédeket azokkal a civil szervezetekkel, akiknek jogi segítségre, tanácsadásra, képviseletre van szüksége. “A civil szektor jogi szabályozása konfúz, nincsenek meg a kellő strukturáliskeretek. Viszont nagyon ritka, hogy egy civil szervezet jogi képviselőt tudjon alkalmazni, hiszen nincs rá pénz: az EU-s tagság óta nagyon megcsappantak a források, és nincs olyan középosztály sem, amely az akkumulált jövedelméből visszaforgatna valamennyit a civil szektorba, mint például az USA-ban.” – magyarázza Barabás.

A PILnet jelenleg a  2o vezető Magyar ügyvédi irodával és több száz ügyvéddel van kapcsolatban. Évente 6o-8o ügyben is tudnak közreműködni abban a jogászok és a segítségre szorulók megtalálják egymást akár alkalmi, akár hosszútávú együttműködések keretében. Leggyakrabban a civil szervezetek működéséhez szükséges ügyes-bajos jogi tennivalókban kell segíteni: a jogászok például közreműködnek egy frissen alakuló szervezet bejegyzésében, alapszabály-módosításban, közgyűléseklevezetésében, jogi képzéseket, tanácsadásokat tartanak a szervezet tagjainak, vagy éppen a szervezeteknek tartanak munkajogi képzést.

Pro bono ügyvédekA Magyar Helsinki Bizottság és a PILnet által szervezett ügyvédképzése. Ilyen alkalmakon is toboroznak pro bono jogászokat. | Fotó: Magócsi Márton

Emellett viszont arra is van példa, hogy a jogászok bírósági tárgyalásokon segítik a civil szervezetek képviseletét. A Morley Allen & Overy Ügyvédi Iroda például pro bonotevékenységként vállalta el öt roma fiatal képviseletét még 2005-ben, amikor az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Cfcf Alapítvány) beperelte a miskolci önkormányzatot, szegregált oktatás miatt. A helyi iskolában külön épületben tanultak a roma gyermekek, külön tartották nekik az évnyitót, a ballagást, és az iskolák pedagógiai programja sem volt egységes. Végül 2o1o-ben született ítélet, amely fejenként 1oo ooo forint kártérítést ítélt meg a gyerekeknek – ez volt az első olyan eset Európában, amelyben nemzeti bíróság kártérítést ítélt meg roma gyerekeknek az etnikai szegregáció miatt.

“Ahogy Újlaky András, a Cfcf Alapítvány elnöke mondta, az ügyvédek az élet császárai lehetnek, az ügyvédi óradíj elérheti az óránkénti 1oo ooo forintot is. Óriási dolog, hogy egy kártérítési jogban nagyon erős ügyvédi iroda öt cigány gyerkőc számára ingyen biztosította a jogi támogatést, amit egyébként sohasem lettek volna képesek megfizetni” – mondja Barabás. Jelenleg is folyik többszegregációs per az országban, melyekhez a PILnet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvánnyal karöltve továbbra is toborozza a segíteni akaró ügyvédeket.

2o11-ben a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen alapították meg az “Ügyvédek a Közjóért – Magyar Pro Bono Díj”-at. Minden évben két díjat adnak át, egy ügyvédnek és egy ügyvédi irodának. Mind a cikk elején említett Gaál Nóra, mind pedig a Morley Allen & Overy Ügyvédi Iroda a korábbi díjazottak között voltak, a 2o14-es díjakat pedig múlt hétvégén adták át Kádár András Kristófnak, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének, illetve az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Irodának.

Pro bono ügyvédekKádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke | Fotó: Magócsi Márton

Kádár András Kristóf közel 1o éve, a Magyar Helsinki Bizottságban végzett munkájával összevonódva folytat pro bono ügyvédi tevékenységet. “Nem csinálunk rászorultsági tesztet, de akik tőlünk kérnek segítséget, általában nem tudnák kifizetni az általános ügyvédi óradíjakat” – mondta Kádár. Pro bono jogi képviseletet látott el diszkriminációs ügyekben, előzetes letartóztatással, házi őrizetbe vétellel kapcsolatos eljárások során. A kliensek gyakran az alapján keresik fel őt, hogy korábban már hallottak a Magyar Helsinki Bizottságban végzett munkájáról, de volt olyan idős ügyfél is, aki egészen Strasbourgig jutott egyedül – egy ponton viszont már kötelező ügyvédet fogadni, így talált Kádárra. “Nagyon vagány hölgy volt, egy névviselési ügyben keresett meg. 5o évig élt Daróczi Tibornéként, és csak a férje halála után derült ki, hogy a férfinak volt egy második neve is: Ipoly. A hölgy viszont nem akart Daróczi Tibor Ipolyné lenni – fogott egy vonalas papírt, és levelet írt Strasbourgnak” – meséli Kádár. Végül visszavehette az eredeti nevét, és még jogszabályváltozást is előidézett az ügy.

Az Ormai és Társai ügyvédi iroda nem magánszemélyeket, hanem civil szervezetek segít pro bono tanácsadással, jogi támogatással. Segítenek például a Kockacsoki Nonprofit Kft.-nek, amely autista fiatalok munkába állását támogatja, a Piros Orr Bohócdoktor Alapítvánnyal pedig már 1996 óta együttműködnek. “Körülbelül 15 órát foglalkozunk hetente probono tevékenységgel. Sokan vagyunk az ügyvédi irodában, ez a munkamennyiség 6o ember között oszlik el, változó intenzitással” – mondja Ormai Gabriella, az ügyvédi iroda vezető partnere. A civil szervezeteket általában az alapító okiratok megírásánál, módosításánál, szponzori szerződések megkötésénél, személyiségi jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyekben segítik. “A piaci óradíjunk az ügy komplexitásától függ. A pro bono ügyeink nem a legbonyoulutabbak, erre körülbelül 15o eurós óradíjat számolnánk” – mondja Gabriella, aki szerint sosem számolgatják azt, hogy épp havi 2,7-3 millió forint bevételtől esnek el, mert jó érzéssel végzik a kollégák a pro bonotevékenységet. “Magyarországon ennek még nincs nagy hagyománya, de például egy londoni irodában már kifejezetten el is várják az ügyfelek, hogy pro bono tevékenységet is végezzenek az ügyvédek”.

Barabás Tamás szerint az angolszász világban megfigyelhető tendencia fokozatosan a magyar jogi kultúrába is átszivárog, különösen a fiatalok körében: “Főként az USA-ban erős a verseny, minden iroda a legjobb ügyvédeket akarja, és ezt az Y-generáció tagjai érzékelik is. Megválogatják, milyen céghez szegődnek el: az oké, hogy sok pénzt fogok keresni, hogy robotolni fogok, de van-e a cégnek zöld policy-ja? Figyel-e a fenntartható fejlődésre? Van-e idő, hogy pro bonózzak a fizetős munkám mellett? A fiatalok már nem lapulnak az állásinterjún, hanem keményen felteszik ezeket a kérdéseket a menő ügyvédi irodáknak.”

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!