Keresés

Kőkeresztekkel védi a Tornabarakonyt az utolsó három néni

Kőkeresztekkel védi Tornabarakonyt az utolsó három néni

Hogyan szerveződik az élet egy olyan faluban, ahol az állandó lakosság fele 65 évnél idősebb? A Borsod megyei Tornabarakonyon pontosan ez a helyzet, igaz, a lakosság fele három idős nénit jelent, akik mindenben a falugondnok munkájára vannak utalva. A megszűnés határán álló faluban nincs bolt, se posta és háziorvos, ha szükségük van valamire – például élelmiszerre vagy gyógyszerre – , a falugondnok szerzi be nekik a közeli Bódvaszilasról.

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Lassan egy éve tart küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány között az akadémiai kutatóhálózat ellenőrzéséért. Már látszódnak a harc a negatív következményei: az MTA elleni támadás óta több kutató döntött úgy, hogy a kialakult bizonytalan helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását, ők meséltek az Abcúgnak döntésük okairól. 

Omladozó falak és a puszta várja a fóti gyerekeket

Mégis létezik a titkos terv, ami alapján bezárnák a fóti gyermekotthont

A fóti otthon bezárásáról szóló kormányhatározat titkos, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), az intézmény fenntartója pedig azt állítja, hogy nincs birtkokában az átszervezés részletei tartalmazó szakmai tervnek. Egy most nyilvánosságra került levelézés tanúsága szerint mégiscsak létezik az SZGY által korábban letagadott dokumentum.

Nem gyüttmentekre vágyik az elnéptelenedéssel küzdő falu

Nem gyüttmentekre vágyik az elnéptelenedéssel küzdő falu

Mit tehet egy néhány száz fős falu, ha a lakosság negyede elvándorol? Erre a kérdésre kereste a választ a Baranya megyei Alsómocsolád, és bár a bölcsek kövét nem találták meg, kidolgoztak egy programot, ami megkönnyíti az újonnan érkezők beilleszkedését. Hiába ugyanis a telekvásárlást és az építkezést támogató intézkedések, sok esetben azért végződik kudarccal a letelepedés, mert az emberek nincsenek felkészülve a vidéki élet kihívásaira, elmagányosodnak, felélik tartalékaikat.

Akár pénzért is megveszik a használt tűt a budapesti drogfüggők 7

Akár pénzért is megveszik a használt tűt a drogfüggők

A két legnagyobb budapesti tűcsereprogram bezárásával látványosan visszaesett az intravénás drogfogyasztók között kiosztott steril fecskendők száma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2014 óta kevesebb lenne a drogfüggő, csupán eltűntek a hatóságok és a szakemberek szeme elől. A patikából vagy a dealertől szerzik be a steril fecskendőt, egy részük pedig átállt a fóliázásra.

Lehetetlen albérletet találni egy kerekesszékes gyerekkel

Lehetetlen albérletet találni egy kerekesszékes gyerekkel

Annának nyárig kell kiköltöznie az albérletből, ahol eddig lakott két mozgássérült lányával. Nem tudják mi lesz velük, mert alig találni olyan lakást, ami kerekesszékkel is megközelíthető: vagy nincs lift a házban vagy már a földszinten is lépcsőzni kell. Mivel egyedül neveli a gyerekeket, anyagilag is korlátozottak a lehetőségei. Fontos, hogy közel legyen az iskola, ahol a lányok tanulnak, csakhogy a környéken másfélszer annyit kérnek egy lakásért, mint amennyit Anna ki tudna fizetni. Annáék története nem egyedi; sok sérült gyereket ápoló család költözik vidékre, mert nem tudják kifizetni a megnövekedett fővárosi bérleti díjakat.

romadopt

El tudod képzelni, hogy ez a cigány lány a mi gyerekünk is lehetne?

Magyarországon az örökbefogadó szülők többsége nem akar cigány gyereket, és bár a kiválasztási eljárás során hivatalosan azt jelölhetik meg, hogy milyen nemű, korú és egészségi állapotú gyereket fogadnának, egy kiskapunak köszönhetően jelezhetik, ha származási kikötéseik vannak. A néhány éve létrejött Romadopt Klubban olyan családok találkozhatnak, akik cigány gyereket fogadtak örökbe

Külföldre vágynak a szomolyai gyerekek

Külföldre vágynak a szomolyai fiatalok

Saját készítésű videóban mondják el a Borsod megyei faluban élő hátrányos helyzetű fiatalok, hogyan képzelik el az életüket tíz év múlva: külföldön dolgoznak, családjuk van és sokat keresnek. A nyolc perces kisfilmből az is kiderül, mennyire kiszolgáltatottnak érzik magukat a magyarországi jelenben. A videó elkészítésében a Parforum Részvételi Kutató Műhely segítette a gyerekeket, korábbi projektjükben helyi roma nők beszéltek arról, milyen tapasztalatuk van az egészségügyről.

Nem tudnak mit tenni a kórházak, ha a beteg nem fogadja el az ellátást 1

Nem tudnak mit tenni a kórházak, ha a beteg nem fogadja el az ellátást

Mit tehet a kórház, ha a beteg súlyos fejsérüléssel fogja magát és távozik? A válasz korántsem egyértelmű; a jogszabályok szerint nincs joga megkérni a rendőrséget,  hogy keresse meg és vitesse vissza az intézménybe. Az ehhez hasonló esetek mindennaposak a traumatológiákon, ilyenkor az orvosok megpróbálják meggyőzni a beteget, hogy maradjon bent a kórházban, de a gyakorlatban erre ritkán jut idejük. Tavaly holtan találták meg azt a férfit, aki néhány nappal korábban távozott a Merényi Gusztáv Kórházból. Az ügyben indított ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy nincs megfelelően szabályozva, mikor mondhatják ki egy betegről, hogy egészségügyi állapota miatt nem tud dönteni saját ellátásról.

Omladozó falak és a puszta várja a fóti gyerekeket 1

Omladozó falak és a puszta várja a fóti gyerekeket

A Magyar Hírlapban üzente meg a kormány, hogy még idén bezáratja a fóti gyermekotthont, ahol 50-60 súlyos pszichés problémával küzdő és különleges ellátást igénylő, tartósan beteg és sérült gyereket gondoznak, illetve itt történik a Magyarországra kísérő nélkül érkező kiskorú menekültek ellátása is. Azt is megnevezte a kormány, hogy hová helyeznék át a gyerekeket, de erről mintha az érintett intézményeket elfelejtette volna értesíteni. Két speciális gyermekotthonban, Zalaegerszegen és Kalocsán lassan befejeződik a férőhelybővítés, azt azonban nem tudják, hogy a fótiak vagy mások költöznek be. Nagyobb rejtély, hogy mi lesz a menekültek és a sérült gyerekek sorsa: a számukra kijelölt helyszínen nem történt semmiféle fejlesztés és a jelek szerint nem is fog.