Lassan egy éve tart küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány között az akadémiai kutatóhálózat ellenőrzéséért. Már látszódnak a harc a negatív következményei: az MTA elleni támadás óta több kutató döntött úgy, hogy a kialakult bizonytalan helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását, ők meséltek az Abcúgnak döntésük okairól.
A működésképtelenség szélére került több hazai tanoda, mivel az első állami tanodapályázaton elnyert támogatásukat még mindig nem utalták át nekik. A pályázat hivatalosan 2019 januárjától egy évig finanszírozná 196 tanoda működését, az Abcúg azonban több olyan régóta működő tanodáról tud, amik június elején még egy forintot sem láttak ebből a pénzből. Minisztériumi átszervezések okozhatják a csúszást.
Mit tehet egy néhány száz fős falu, ha a lakosság negyede elvándorol? Erre a kérdésre kereste a választ a Baranya megyei Alsómocsolád, és bár a bölcsek kövét nem találták meg, kidolgoztak egy programot, ami megkönnyíti az újonnan érkezők beilleszkedését. Hiába ugyanis a telekvásárlást és az építkezést támogató intézkedések, sok esetben azért végződik kudarccal a letelepedés, mert az emberek nincsenek felkészülve a vidéki élet kihívásaira, elmagányosodnak, felélik tartalékaikat.
A „Lakhatást mindenkinek” kampányt elindító Karin Zauner-Lohmeyer az Abcúgnak azt mondta, az EU nagyon konkrét lépésekkel tudná ösztönözni, segíteni a tagállamokat és a megfizethető lakások hiányával leginkább küzdő városokat, hogy szerepet vállaljanak ennek a hiánynak a mérséklésében. Például azzal, hogy segít nekik pénzhez jutni a saját, szociális lakáscélú befektetéseikhez, vagy uniós szintű ösztönzőkkel járul hozzá, hogy a rövidtávú, turizmussal összefüggő lakáskiadás ne legyen vonzóbb, mint a hosszútávú bérbeadás az ingatlantulajdonosok számára.
A 2014 májusa óta felszámolás alatt álló szegregált lakótelep egyelőre meghagyott utcáiban fontos munkát végez a Máltai Szeretetszolgálat: a Szociális Lakásügynökségük közel harminc családnak ad felújított otthonokat. A lakhatásra koncentráló, de sok más szociális elemet tartalmazó program előremutató, a Miskolci Önkormányzatot azonban jóval többre kötelezte 2015-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság: annak a 75-80 családnak a lakhatásával is foglalkoznia kellett volna, akiknek még a jogsértés megállapítása előtt kellett elhagyniuk a számozott utcákat.
A pályakezdő pedagógusok nettó 135 ezer forintos bérével nem nehéz versenyezni, tanárszakos hallgatókat kérdeztünk meg arról, hogy ez az összeg elég-e, ahhoz hogy a tanári pályán maradjanak. Van aki bár tiszta szívből szeretne tanár lenni, anyagi okokból inkább villamosvezetőket fog oktatni. Több nyelvszakos inkább magániskolákban, multiknál, vagy külföldön látja a jövőjét.
Ritkán fordul elő, hogy valaki nyíltan megtámadja egy polgármester döntését azzal kapcsolatban, hogy kit vesz fel közmunkára és kit nem. Ezért érdekes egy magyarbólyi férfi esete, aki hiába kapott többször is ígéretet arra, hogy dolgozhat majd a településen közmunkában, végül mégsem kapott munkát. Amikor a képviselő-testület elé vitte az ügyét, annak az lett a vége, hogy a polgármester mögé beálló képviselők határozatot fogadtak el arról, hogy az 51 éves, 40 százalékos egészségkárosodott ex-bányász férfinak nem jut közmunka. Igaz, hogy a foglalkoztatásának különféle adminisztratív akadályai lehetnek, de arra még csak ígéret sem született, hogy ezeket megpróbálná valahogy elhárítani az önkormányzat.
A Komárom-Esztergom megyei Tardoson és környékén végre tényleg megmozgathatja az embereket a vasárnap esedékes európai parlamenti választás. A településen szinte egyedüliként kampányoló Fidesz nem csak a szemeket, a füleket is elárasztotta a bevándorlásellenes üzeneteivel, amelyek egyszerűsége és egysíkúsága épp annyira kiborítja a valós, mindennapi problémákról szívesebben beszélő szavazókat, mint amennyire aktivizálja a Fidesz-szimpatizánsokat. Kevesebb közömbös emberrel találkoztunk, mint amennyivel egy EP-választás előtt számoltunk, de a vasárnap szavazni készülők közül a legtöbbek fejében még mindig nem válik külön az országos és az uniós szintű választás.
Néhány nap alatt majdnem tízezren osztották meg annak a Németországban élő magyar nőgyógyásznak a Facebook-bejegyzését, akinél tavaly ősszel diagnosztizáltak mellrákot. Magenheim Rita már túl van a műtéten és a kemoterápián, posztjában többek között arról írt, hogy a szűrővizsgálatoknak köszönhetően vették észre időben a daganatot, így jelentősen javultak túlélési esélyei.
A szülészet az egyik leginkább hálapénz-fertőzött terület az egészségügyben, a nők leggyakrabban azt vásárolják meg, hogy annál az orvosnál szülhessenek, aki a terhességüket is végigkísérte. Az orvosválasztás annyira meggyökeresedett a szülészetben, hogy még a magánkórházakban is jelen van. Egy kutatás viszont feketén-fehéren megmutatja: a pénzért választott orvost fogadó nők jóval több beavatkozással – mesterséges szülésmegindítással, császármetszéssel – szülnek, mint azok, akik egyszerűen bemennek az ügyeletre, amikor elindul a folyamat. De ha már ennyire fontos a fizetett választott orvos, a szülészeti hálapénz felszámolásának legjobb módja szakemberek szerint az lenne, ha legálisan lehetne fizetni érte.