Keresés

Szétszedték a józsefvárosi szülők a görögkatolikusokat

Hallani sem akartak a Deák Diák Általános Iskolába járó gyerekek szülei arról, hogy az iskola egyházi fenntartásba kerüljön. Kedden elvileg azért tartottak fórumot, hogy a görögkatolikusok meggyőzzék őket, érdemes a váltásra szavazniuk. A fórumból viszont veszekedés lett, és még Kocsis Máté polgármester is nekiment az egyháznak.

Ezt a momentumos Duracell-nyuszit még bárki utoléri

Ezt a momentumos Duracell-nyuszit még bárki utoléri

Elvileg a komáromi a legfelkészültebb az összes vidéki momentumos alapszervezet közül. Öten vannak, az elnökük egy 21 éves egyetemista, de van köztük frissen érettségizett is. Szerencséjük, hogy belépett egy ötvenéves ex-rajztanár, aki már többet látott a világból.

Senkinek nem kellenek a balhés, diszlexiás gyerekek

Kerényi Kata, a Zöld Kakas Líceum tanára olyan diákokról írt könyvet, akik kezelhetetlenek voltak az állami oktatás számára. Most ön is beleolvashat!

Egyedül maradnak bajukkal az egyetemi szexizmus áldozatai

A női hallgatók 10 százaléka tapasztalt már szexuális visszaélést vagy nem kívánt közeledést egy másik diák részéről az ELTE nemek közötti egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatása szerint. Az oktatói szexizmusnak is számos formája él az egyetemen, ezekből csak egy, ha a vizsgán a tanár a férfi hallgatókkal értékelteti nő diáktársuk teljesítményét.

Házörző kutyákkal viaskodnak a vízért menetelő romák

Miközben a megfelelő vízellátás hivatalosan is emberi jog, Európában, 2017-ben, romák százezreinek nincs hozzáférése tiszta csapvízhez, mert vagy a házuk nincs rákötve a vízhálózatra, vagy képtelenek kigazdálkodni a vezetékes víz árát.

Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar

Magyarországon a nyelvtanítás sok helyen még mindig egyet jelent azzal, hogy bemagoltatják a szavak magyar jelentését, a gyerek meg visszamondja. Ez az egyik legfőbb oka, hogy hiába fordítunk európai szinten is sokat a nyelvoktatásra, mégsincs látszatja. Nálunk még tartja magát, hogy a nyelvtudás egyet jelent a nyelvvizsgával, pedig a két dolognak gyakran semmi köze egymáshoz.

Nem oké, ha belehalunk a kórházban egy kartörésbe

János infúziót kapott a karjába, amin keresztül megfertőzte egy húsevő baktérium, két hónapra rá meghalt. Péter rutinműtétre érkezett a kórházba, ma egy háló tartja össze a hasát. Évente több százan halnak meg Magyarországon, mert fertőzést kapnak a kórházi kezelésükkor. Kevés a fertőtlenítő, nincs elég mosdó, de az sem használ, hogy a fertőzött beteg szivacsát az ételes hűtőben tárolják. A TASZ kampányt indított a kórházi fertőzések megelőzésért, mi pedig bemutatunk párat azok közül a panaszok közül, amelyekkel a betegek megkeresték őket.

Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek

Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Magyarországon közel egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban, amelyek energiaköltségei ráadásul jóval magasabbak, mint a korszerű energetikájú házaknak. A megoldás a meglehetősen öreg magyarországi lakásállomány korszerűsítése lenne, de a valós igényekhez képest kevés a mostani kormányzati szerepvállalás.

Az uzsorás gyerekének hiába magyarázod, hogy a tudás pénz

A tanárok ne azon méltatlankodjanak, hogy miért koszos a gyerek ruhája, és miért nincs megírva a házija, inkább vegyék a fáradtságot, menjenek be a hátrányos helyzetű gyerekek házaiba, és nézzenek körül, hogyan is élnek. Ezeket a gyerekeket tanulásra motiválni az egyik legnehezebb feladat, a buktatás és a jegyek semmit nem jelentenek nekik. Egészen mélyre kell ásnunk, hogy megértsük, mi mozgatja őket, miért viselkedik másképp az iskolában a közmunkás és az uzsorás gyereke.

Egy forintot sem költ a kormány a menekültek beilleszkedésére

Hiába volt olcsó és viszonylag fiatal, a kormány tavaly teljesen feldúlta a menekültek beilleszkedését támogatni hivatott rendszert. Azóta a menekültek csak arra jogosultak, amelyre egy magyar ember, de sem a közmunkán, sem a hajléktalanszállón nem látják őket szívesen. Civil szervezetek indítanak ugyan számukra lakhatási és nyelvtanulási programokat az integrációra szánt uniós pénzből, de a kormány ezt is inkább a rendőrségre és a hazatelepítésekre költi.