Keresés

Nem a jó módszer volt, most mégis hiányzik az osztályozás alóli felmentés

Így vagy úgy, de mindenképp megszívják a BTMN-es gyerekek

Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszélnek róla. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.

A közmunkások szavazatait fenyegetéssel megszerző politikus két legyet üt egy csapásra

A közmunkások szavazatait fenyegetéssel megszerző politikus két legyet üt egy csapásra

A közmunkaprogram elindulása óta figyelmeztetnek kutatók, hogy nem vezet sok jóra, ha a polgármesterek egy személyben dönthetnek arról, kit alkalmaznak közfoglalkoztatásban és kit nem. Ez ugyanis olyan túlhatalmat jelent, amivel könnyen visszaélhetnek a helyi politikusok, és amint egy friss kutatás megmutatja, sokan vissza is élnek: politikai klientúra építésre használják a közmunka ígéretét, vagy épp az elvételével való fenyegetést.

Ne kizsákmányolt nőkre sózzuk az idősek ápolását (JÓVÁHAGYVA)

Ne kizsákmányolt nőkre sózzuk az idősek ápolását

Milánkovics Kinga vidékfejlesztőből lett idősápoló. Négy éve dolgozik Angliában, előtte önkénteskedett hospice-ban, hogy jobban megértse a halált, majd Máltán dolgozott egy luxus idősotthonban. Szerinte Magyarországon nincs is rendszere az idősgondozásnak, a családok maguk vannak a bajban, miközben sokan azért mennek Angliába ápolónak, mert itthon nem becsülték meg őket.

Hiába nő a gazdaság, a bérek alig emelkednek

Hiába nő a gazdaság, a bérek alig emelkednek

A szakszervezeteknek lenne tere további béremelésekért feszegetni a vállalatvezetők ajtaját, de a munkavállalók anyagi kiszolgáltatottsága nem teszi lehetővé, hogy a szakszervezeti mozgolódással kockára tegyék a munkahelyük elvesztését. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyarországi munkavállalók nem profitálnak igazán a néhány éve tartó gazdasági fellendülésből.

Kőkeresztekkel védi a Tornabarakonyt az utolsó három néni

Kőkeresztekkel védi Tornabarakonyt az utolsó három néni

Hogyan szerveződik az élet egy olyan faluban, ahol az állandó lakosság fele 65 évnél idősebb? A Borsod megyei Tornabarakonyon pontosan ez a helyzet, igaz, a lakosság fele három idős nénit jelent, akik mindenben a falugondnok munkájára vannak utalva. A megszűnés határán álló faluban nincs bolt, se posta és háziorvos, ha szükségük van valamire – például élelmiszerre vagy gyógyszerre – , a falugondnok szerzi be nekik a közeli Bódvaszilasról.

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Könnyen elkelnek az elüldözött magyar kutatók

Lassan egy éve tart küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány között az akadémiai kutatóhálózat ellenőrzéséért. Már látszódnak a harc a negatív következményei: az MTA elleni támadás óta több kutató döntött úgy, hogy a kialakult bizonytalan helyzetben nem érdemes tovább Magyarországon dolgoznia, és inkább külföldön folytatja pályafutását, ők meséltek az Abcúgnak döntésük okairól. 

Romba dőlhetnek tanodák, mert az állam nem fizeti ki a megígért pénzt

Romba dőlhetnek tanodák, mert az állam nem fizeti ki a megígért pénzt

A működésképtelenség szélére került több hazai tanoda, mivel az első állami tanodapályázaton elnyert támogatásukat még mindig nem utalták át nekik. A pályázat hivatalosan 2019 januárjától egy évig finanszírozná 196 tanoda működését, az Abcúg azonban több olyan régóta működő tanodáról tud, amik június elején még egy forintot sem láttak ebből a pénzből. Minisztériumi átszervezések okozhatják a csúszást.

Nem gyüttmentekre vágyik az elnéptelenedéssel küzdő falu

Nem gyüttmentekre vágyik az elnéptelenedéssel küzdő falu

Mit tehet egy néhány száz fős falu, ha a lakosság negyede elvándorol? Erre a kérdésre kereste a választ a Baranya megyei Alsómocsolád, és bár a bölcsek kövét nem találták meg, kidolgoztak egy programot, ami megkönnyíti az újonnan érkezők beilleszkedését. Hiába ugyanis a telekvásárlást és az építkezést támogató intézkedések, sok esetben azért végződik kudarccal a letelepedés, mert az emberek nincsenek felkészülve a vidéki élet kihívásaira, elmagányosodnak, felélik tartalékaikat.

Az nem segít, ha csak a legszegényebbeknek utalnak ki komfort nélküli lukakat

Az nem segít, ha csak a legszegényebbeknek utalnak ki komfort nélküli lukakat

 A “Lakhatást mindenkinek” kampányt elindító Karin Zauner-Lohmeyer az Abcúgnak azt mondta, az EU nagyon konkrét lépésekkel tudná ösztönözni, segíteni a tagállamokat és a megfizethető lakások hiányával leginkább küzdő városokat, hogy szerepet vállaljanak ennek a hiánynak a mérséklésében. Például azzal, hogy segít nekik pénzhez jutni a saját, szociális lakáscélú befektetéseikhez, vagy uniós szintű ösztönzőkkel járul hozzá, hogy a rövidtávú, turizmussal összefüggő lakáskiadás ne legyen vonzóbb, mint a hosszútávú bérbeadás az ingatlantulajdonosok számára.

Végleg elengedte az elűzött számozott utcaiak kezét Miskolc önkormányzata

Végleg elengedte az elűzött számozott utcaiak kezét Miskolc önkormányzata

A 2014 májusa óta felszámolás alatt álló szegregált lakótelep egyelőre meghagyott utcáiban fontos munkát végez a Máltai Szeretetszolgálat: a Szociális Lakásügynökségük közel harminc családnak ad felújított otthonokat. A lakhatásra koncentráló, de sok más szociális elemet tartalmazó program előremutató, a Miskolci Önkormányzatot azonban jóval többre kötelezte 2015-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság: annak a 75-80 családnak a lakhatásával is foglalkoznia kellett volna, akiknek még a jogsértés megállapítása előtt kellett elhagyniuk a számozott utcákat.