Hogyan lehet olyan diákokat egyszerre tanítani, akiknek a tudásában hét évnyi különbség van? Erre kereste a választ Pekka Peura, finn tanár, aki kidolgozott egy olyan oktatási módszert a saját osztályában, amivel nagyon különböző képességű gyerekeket lehet hatékonyan, stressz nélkül tanítani.
Az ároktői vegyeskórusban a többségnek nincsen túl jó hangja, de ez nem is baj, mert nem az éneklés az, ami miatt felnőttek és gyerekek délutánonként összegyűlnek. A faluban ez az egyetlen szórakozási lehetőség, és a kórusnak hála végre a településről is kimozdulhatnak. Nyár óta nagyon várják, hogy valaki vállalja el a kórusvezetést, mert próba nélkül unalmasak délutánok.
Mit lehet kezdeni azokkal, akik még egy kapát sem tudnak a kezükbe venni, miért nem mindig ördögtől való a polgármesterek fölérendeltsége, és miért nem tud ugyanúgy működni egy szociális szövetkezet a borsodi kisfaluban, mint a nyugat-európai városban? Egy közgazdaságtan-kutatóból lett polgármester mesélt arról, miket tapasztal egy 600 fős település élén.
Az elmúlt évben hat menekült gyerek kezdett tanulni a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban. Van közöttük elárvult kongói és muzulmán afgán diák is. Egyszerre kell őket magyarul tanítani, leadni a tantárgyakat és megakadályozni, hogy magányosak legyenek. Interjú Rubovszky Ritával, az iskola igazgatójával.
Ha valakinek eltörik a keze, de ügyeket kell intéznie például a bankjában, jó eséllyel talál egy segítőkész munkatársat, akivel megoldják, hogy alá tudja írni a papírokat. Ám, ha egy mozgáskorlátozott ül a pult a másik oldalán, oda a segítő szándék. Attól, mert valaki a fogyatékossága miatt nem tud tollal aláírni, még ugyanúgy szeretne folyószámlát nyitni, intézkedni a hivatalokban vagy a szolgáltatókkal. Hiába lehetne erre egy jó megoldás a név pecsétek használata, Magyarországon ezt nem fogadják el.
A magyarok több időt töltenek házimunkával, mint a hivatalos munkájukkal, mégsem jár utána pénz, sőt még a GDP-be sem számít bele. Más kelet-európai országokban ezt a munkát már rég kiszervezték külföldi házvezetők és dadák tízezreinek. Őket viszont sok helyen egyszerűen szolgasorban tartják.
Az álláshirdetés körüli médiafelhajtásnak köszönhetően – egy időre legalábbis – megoldódni látszik a tornanádaskai krónikus óvónőhiány, az intézmény legfőbb problémája, mint az ottjártunkkor kiderült, mégsem ez volt. Ha lesz is elég óvónő, akkor sincs ugyanis esély azoknak a gyerekeknek a sikeres óvodai fejlesztésére, akiket rögtön az ebéd után hazavisznek a szüleik.
Könnyű a civilek elleni támadásként értelmezni, de inkább a büntetés-végrehajtás új, keményvonalas vezetésének szigorúbb börtönéletről alkotott elképzelései állhatnak amögött, hogy egyszerre két civil szervezettel is felmondta az együttműködését szombaton a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – ezt mondta több, börtönökkel rendszeresen együttműködő civil szervezet munkatársa az Abcúgnak.
Az állami egészségügy egyre több problémával küzd, a magán viszont közben szépen lassan kivirágzik, egy felmérés szerint tavaly majd háromszáz milliárd forintot költöttek a magyarok különböző magánrendelőkben. Hiába erősödik azonban a piac, már most nagy problémát okoz, hogy közel százmilliárd forint feketéző orvosok zsebébe megy.
A Fidesz és az ellenzéki pártok is utcára vonultak október 23-án megemlékezést tartani. Orbán Viktor a Terror Házánál beszélt arról, hogy ránk akarják ereszteni a migránsokat, a Jobbik felvázolta a Vona-tervet, a Momentum pedig harcot hirdetett a politikai apátia ellen.