Magyarországon generációk tapasztalata rögzítette bennük, hogy nem érdemes nagyot álmodniuk, ezt kell most felszámolni. Az iskolák látszólag mindent megtesznek. Magyarul tanuló tanárok, tolmács és roma mediátorok segítik az újonc roma iskolások beilleszkedését. Az első továbbtanuló fecskék már megérkeztek, de még mindig inkább a középiskola sikeres elvégzéséért kell szurkolni a legtöbb roma diáknak.
Úgy kerülnek állami gondozásba, hogy azt hiszik, egy fabatkát sem érnek, és 18 évesen úgy kerülnek ki a rendszerből, hogy nem volt, aki meggyőzte volna őket az ellenkezőjéről. Ez az alapja a gyermekotthonban nevelkedő lányok legtöbb problémájának, ettől lesznek különösen kiszolgáltatottak az őket szexuálisan kizsákmányoló férfiaknak. Óriási munka ez ellen dolgozni, és szinte csak a gyermekotthonok mindennapjaiból kiszakadva végezhető. Két, Vas megyei pszichológus a nővé válás témája köré szervezett élményterápiás tábort egy idilli őrségi kistelepülésen. Munkájukról egy őszi visszalátogatáson meséltek nekünk.
Egyre több a hepatitis C vírussal fertőzött intravénás droghasználó Magyarországon, számuk a dizájnerszerek megjelenésével nőtt meg robbanásszerűen. Elindult egy program, aminek kifejezetten az célja, hogy fertőzött droghasználókat juttassanak gyógyszeres kezelésbe.
Bemutatjuk olvasóinknak azokat, akik a legtöbbet teszik azért, hogy a Torontóban élő magyar romák menekült státuszt kapjanak, legyen hol lakniuk, mit dolgozniuk, és eligazodjanak a hivatalos ügyeikben. Rendőr, szociális munkás, kutató, lelkész, színes a paletta.
A Fészek Gyermekvédő Egyesület érdi átmeneti otthonában bajba jutott anyáknak és gyerekeiknek segítenek átvészelni a nehéz időket. Családi konfliktusok, munkanélküliség, lakásproblémák, egészségügyi gondok – csupa olyan dolgok, amivel itt rendszeresen találkoznak. A Fészeknél dolgozó szakemberek azon vannak, hogy néhány hónap, vagy egy év alatt sikerüljön úgy felkészíteni a családokat, hogy utána maguk is megállják a helyüket. Ezt a munkát pedig olyan jól végzik, hogy 2018-ban Jószolgálat-díjat kaptak hivatásszerűen végzett szociális munka kategóriában.
Egy volt szakápoló magánvállalkozást indított, hogy a házi segítségnyújtással betömje azokat a lyukakat és hiányosságokat, amiket az állami gondozószolgálatok hagynak. Egy maréknyi lánycsapattal járnak a szegény telepekre gyógytornásztatni, a kórházba felfekvéseket kezelni, vagy csak bevásárolni egy-egy idősnek. Náluk nincs olyan, hogy valamit nem vállalnak, vagy több hónapot kell várakoznia a betegnek, a segítség pár órán belül megérkezik.
Torontóba, Kanadába most már nem érkeznek nagy számban romák Magyarországról, a város most az ott élő roma bevándorlók integrációjával van elfoglalva. Ez azért is nehéz feladat, mert sok roma család menedékkérelméről még nem is döntöttek. Van, akinek az ügyében 6-7 év után születik döntés, ennyi, bizonytalanságban eltöltött év pedig idegileg is tönkreteszi a családokat.
Bonyolult, nehezen értelmezhető előírásokkal és bürokratikus akadályokkal szivatják a rászorulókat az önkormányzatok – állapította meg az Utcajogász Egyesület a fővárosi kerületek lakás- és szociális rendeleteinek elemzése után.
Az ország egyik legszegényebb járásában található 800 fős Szamossályi 2010-ben saját idősotthont nyitott, mert úgy látta az önkormányzat, hogy a faluban és a környező településeken egyre több a gondoskodásra szoruló idős és demens beteg. A bentlakásos intézmény folyamatosan teltházzal működik, még Budapestről is fogadnak lakókat.
Erdős Eszter eredetileg kallódó fiatalokon akart segíteni: a református lelkész kezdeményezése bibliakörnek indult, drogmisszió lett belőle. Az ország első rehabilitációs intézménye is ennek köszönhetően nyitott meg Ráckeresztúron a kilencvenes évek elején. A Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója 2018-ban hivatásszerűen végzett szociális munka, szervezet kategóriában Jószolgálat-díjat nyert.